Sidamo (nyelv)
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. szeptember 28-án felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 9 szerkesztést igényelnek .
A sidamo a szidamo nép kusita nyelve , amelyet Etiópia délnyugati részén, az Abaya és Awasa tavak vidékén beszélnek .
Bevezetés
Az angol nyelvű irodalomban a Sidaama, Sidama, Sidamigna vagy Sidaminya és Sidamic [3] neve szerepel .
Az Ethnologue referenciakönyv szerint a szókincs hasonlósága néhány közeli rokon nyelvvel a következő: 64% Alabával , 62% Kambattal , 53% Hadiya -val [1] .
Szociolingvisztika
A beszélők számát tekintve a sidamo az ötödik nyelv Etiópiában. 2007-ben 2980 ezer ember beszéli a sidamót első nyelvként. és 101 ezer - másodikként. [1] . Az anyanyelvi beszélők túlnyomó többsége egynyelvű . A sidamo beszélők leggyakrabban az amharát nevezték második nyelvüknek , ezt követi az oromo és a wolaita [4] .
A XX. század 70-es évek közepétől. tevékenységeket végeztek ennek a nyelvnek az ábécéjének létrehozására. Mengistu uralkodása alatt született a Geezre épülő írás . A kommunista rendszer megdöntése után a latin ábécé alapján írt írást részesítették előnyben . Körülbelül 1994 óta tanítják a nyelvet az iskolákban, de az írástudás aránya a mai napig alacsony [5] [6] : az Ethnologue szerint 20% körüli [1] .
A sidamoi dialektológiával kapcsolatos információk rendkívül szűkösek és ellentmondásosak, ezért megbízhatatlanok. Egyes szemtanúk úgy vélik, hogy a nyelvjárási különbségek jelentéktelenek. Mások ennek az ellenkezőjét állítják. Hihetőnek tűnik a kép, amelyen egy 5-6 egymáshoz meglehetősen közeli dialektusból és 2 ellentétes dialektusból álló mag emelkedik ki : a yanase, amelyet az egyik északi klán beszél, földrajzilag elszigetelt a fő sidam közösségtől, és a fazekasok dialektusa haadiiččo [7] , más klánok tagjaival lenézően / lekezelően rokon [8] .
Hagyományosan Etiópiában több mint 60 etnikai csoport közül szokás kiemelni a déli népek egy csoportját, amelyre a sidamót is utalják, de kissé elszigeteltnek tartják az ONUE zóna többi népétől . A szidamitákat szinte minden oldalról Oromo , Gedeo és Omot Volaita [9] népcsoportok veszik körül .
Tipológiai jellemzők
A nyelvtani jelentések kifejezési szabadságának mértéke
A nyelvezet erősen szintetikus , elemző elemekkel .
| (egy) |
bul-e k'aakk'-o-◌́-se-ra yite dadill-i-ɗ-ɗ-u.
|
|
Bule .f-nom.umn) baby .f-umn-gen-3.sg.f.poss-dat.mod say -ep-3.sg.f-add aggódj -ep-mid-3.sg.fs. prf.3.sg.f
|
|
'Bule nagyon/hosszú ideig aggódott a kislányáért.' [tíz]
|
A morfémák közötti határ természete
Formális fúzió
A tövek és a nyelvtani toldalékok találkozásánál formai összeolvadásra szinte nincs feltűnő példa . Tehát a főnév tövének többes számú jelzővel való fúziója a legtöbb esetben a tő jobb szélső mássalhangzójának szinharmonizmusa a pl mássalhangzóval [11] ; azonban vannak kivételek (lásd a 14. példát) [12] [13] :
| Nem.
|
umn
|
vmi
|
pl
|
angol fordítás
|
| egy
|
sin-a
|
sin-co
|
sin-na
|
'ág'
|
| 2
|
—
|
woš-icco
|
woš-sa
|
'kutya'
|
| 3
|
rúd-o
|
—
|
rod-uwa
|
'testvér'
|
| négy
|
c'ulunk'-a
|
č'ulunk'-icčo
|
—
|
'köröm'
|
| 5
|
menj
|
got-iicco
|
—
|
'hiéna'
|
| 6
|
bis-e
|
?
|
bis-sa
|
'kard'
|
| 7
|
—
|
man-co
|
manna
|
'személy'
|
| nyolc
|
gaar-a
|
?
|
gaar-ra
|
'hegy'
|
| 9
|
daraar-o
|
?
|
darar-ra [14]
|
'virág'
|
| tíz
|
—
|
mik'-icco
|
mik-k'a
|
'csont'
|
| tizenegy
|
gumi-a
|
?
|
gumi ma
|
'gyümölcs'
|
| 12
|
siwiil-a
|
siwiil-co
|
siwiil la
|
'Vas'
|
| 13
|
doog-o
|
?
|
doog-ga
|
'út'
|
| tizennégy
|
siiwo
|
?
|
siib-ba
|
'kötél'
|
Szemantikus fúzió
A szemantikai fúzió jelen van, de messze nem abszolút.
Gyors áttekintés:
| (2) |
bul-e dangur-a-◌́ elsüllyedt'-it-ú.
|
|
Bule .f-nom.umn Dangura -m.umn-acc kiss -ep-3.sg.fs.prf.3.sg.f-3.sg.m
|
|
– Bule megcsókolta Dangurát. [tizenöt]
|
| (3) |
damboow-i-ra min-i-si no(-si)
|
|
Damboowa -gen.prop.m-dat.prop house -nom.mod.m-3.sg.m.poss létezik .p.prf.3(-3.sg.m)
|
|
"Damboowa háza (még mindig) létezik." (szó szerint „Damboowának a háza létezik.”) (Még mindig rendelkezésére áll.) [16]
|
| (négy) |
uddan-o-◌́ huunč'-ø-e mool-s-ø-i
|
|
ruhák .f-umn -acc squeeze -3.sg.m-add dry -caus-3.sg.ms.prf.3.sg.m
|
|
– Összenyomta a ruhákat (általában egyszer), majd megszárította. [17]
|
Részletesebb elemzést végzünk, [Plungyan 2011] [18] -ra fókuszálva , ennek ellenére a helyzet csak hozzávetőleges vázlatát állítva. Az alábbi táblázatokból az következik, hogy a fúzió és az agglutináció megközelítőleg egyformán van jelen a sidamóban.
Főnév
| Kategória
|
A grammok száma
|
Elsődleges elemzés
|
Végső elemzés
|
| meghatározás
|
0
|
—
|
—
|
| ügy
|
6
|
|
Az agglutináció túlsúlya a fúzió jelentős elemével
|
| Birtoklás
|
|
- 1.SG: - Igen
- 2.SG: -kki
- 3.SG.M: -si
- 3.SG.F: -se
- 1.PL: -nke
- 2.PL: -'nem
- 3.PL: -nsa [23]
|
Kumuláció arccal és számmal birtokolt
|
| Névleges osztály
|
2
|
Az u, i a férfi nem és a határozatlan szám kumulatív mutatói. Nem ismert, hogy a mutatók -e, -o, -, illetve a számbeli határozatlanság mellett a nemet is kifejezik-e, hiszen a szócikk alapjául szolgáló nyelvtan nem mond semmit ezeknek a toldalékoknak a termelékenységéről. Ha ezek a mutatók nem produktívak, akkor a nemre vonatkozó ismeretek szótárnak tekinthetők. Az utolsó 3 mutató azonban gyakran a névelőt is kifejezi.
|
Minden esetben a fúzió érvényesül. Az agglutináció jelenlétét még nem lehet megítélni.
|
| Szám
|
3
|
lásd a táblázatot a "Formális fúzió" szakaszból
|
Az agglutináció túlsúlya a fúzió elemeivel
|
Ige
| Kategória
|
A grammok száma
|
Elsődleges elemzés
|
Végső elemzés
|
| Vonatkozás
|
3
|
|
Kumulatív kifejezés személlyel, számmal és bizonyos mértékig az alany névleges osztályával [24] - a fúzió elterjedtsége
|
| Idő
|
0
|
—
|
—
|
| Igei tájékozódás
|
0
|
—
|
—
|
| Fogadalom
|
3
|
|
Az agglutináció túlsúlya a fúzió elemeivel
|
| Az alany személyszáma
|
3*2
|
|
Kumulatív kifejezés aspektussal és bizonyos mértékig az alany nominális osztályával [24] - a fúzió elterjedtsége
|
| Csodálkozás
|
0
|
—
|
—
|
| Hangulat
|
négy
|
|
Az agglutináció túlsúlya számos fúziós elemmel
|
| Valóság – valótlanság
|
0
|
—
|
—
|
| Taxik
|
0
|
—
|
—
|
| Fázis
|
0
|
—
|
—
|
| Bizonyíték
|
0
|
—
|
—
|
Szerepkódolás típusa predikációban
A nyelv névadó- akkuzatív stratégiát használ a verbális aktánsok kódolására . A tranzitív igével rendelkező ügynök (A), valamint az egyetlen intransitív igével rendelkező ügynök (Sa) és beteg (Sp) névelővel van jelölve. A tranzitív igékkel rendelkező pácienst (P) akkuzatívussal jelöljük [ 33] .
Példák:
A, P:
| (5) |
bul-e dangur-a-◌́ elsüllyedt'-it-u
|
|
Bule .f-nom.umn Dangura -m.umn-acc kiss -ep-3.sg.fs.prf.3.sg.f
|
|
– Bule megcsókolta Dangurát. [tizenöt]
|
Sa:
| (6) |
lat'-o-ø hakk-i-◌́-ra ha-ɗ-u
|
|
Lat'o .f -umn -nom ott -m.umn-gen-all go -3.sg.fs.prf.3.sg.f
|
|
– Lat'o odament. [34]
|
sp:
| (7) |
daafurs-i gobb-a-◌́-si-ra re-ø-ino
|
|
Daafursa -nom.prop.m country (gen.f)-3.sg.f.poss-dat.mod die -3.sg.mp.prf.3
|
|
– Daafursa a hazája érdekében halt meg. [35]
|
Helyszínjelölés
Birtokos címkézés
Az eltartottakon a birtokos jelölést genitív utótag fejezi ki:
| (nyolc) |
ani wošičč-u-◌́-nni=ta waǰǰido-◌́ lekk-a-◌́ la'-u-mm-o
|
|
1.sg.nom dog -m.umn-gen-def = f.acc white -acc láb .f-umn -acc lásd -s.prf.1-1.sg-m
|
|
"Én (M) láttam a kan kutya fehér lábait." [36]
|
| (9) |
beett-u-◌́ farašš-i dunka=ho
|
|
gyermek -m.umn-gen ló -nom.mod.m lassú= m.pred
|
|
– A fiú lova lassú. [húsz]
|
Van egy sor birtokos utótag is:
| (tíz) |
am-a-ø-'ya durette=te.
|
|
anya .f.umn-nom-1sg rich .f = npc.f.pred
|
|
– Anyám gazdag. [37]
|
Jelölés predikációban
Sidamo ragaszkodik az alany-objektum kapcsolatok kódolásának függő stratégiájához. Ugyanakkor az alanyal való személyes és számbeli megegyezés a csúcsstratégia felé tett lépésnek tekinthető :
| (tizenegy) |
bul-e hitto mančo-◌́ bat-t'-anno, harančo-◌́ du'ma-◌́=woi seeda-◌́ mančo-◌́?
|
|
Bul-e .f-nom.umn milyen_féle_személy -acc mint -3.sg.f-imprf.3 short -acc fat -acc =vagy magas -acc személy -acc
|
|
– Milyen típusú férfit szeret Bule, alacsony, kövér vagy magas férfit? [38]
|
| (12) |
lat'-o-◌́ ǰil-u-◌́-i=wa ha-ɗ-anno-ro=nna ha-ɗ-anno-kki-ro t'a'm-i-se
|
|
Lat'o .f -umn -acc lakoma -m.umn-gen-def =hely megy -3.sg.f-imprf.3 -if =és menj -3.sg.f- imprf.3 -neg -if kér -imp.2.sg-3.sg.f
|
|
– Kérdezd meg Lat'ót, hogy elmegy-e a lakomára. [39]
|
Szórend
A sidamo alapvető, de nem egyetlen lehetséges szórendje a SOV:
| (13) |
lat'-o-ø dangur-a-◌́ bat-t'-anno
|
|
Lat'o .f-umn -nom Dangura -m.umn-acc , mint -3.sg.f-imprf.3
|
|
– Lat'o szereti Dangurát. [40]
|
A nyelv lehetővé teszi egy másik szórend - OSV - megjelölését is, amely a beszélő figyelmének középpontjában áll:
| (tizennégy) |
dangur-a-◌́ lat'-o-ø bat-t'-anno
|
|
Dangura -m.umn-acc Lat'o .f-umn -nom , mint -3.sg.f-imprf.3
|
|
– Lat'o szereti Dangurát. (Lato volt, nem bárki más) [40]
|
A jelen cikk alapjául szolgáló nyelvtan nem számol be semmilyen más szórend megengedhetőségéről.
Néhány szolgáltatás
A sidamo nagyon közel áll az altaji nyelvekhez, mivel:
- nincs benne előtag , és az előfordulási tendenciák nagyon szerények (negatív proklitikus mutató di=)
- erősen szintetikus nyelv
- a fúzió és a kumuláció nagyon mérsékelten jelenik meg, a szinharmonizmus gyakori (lásd a fenti példákat)
- A birtokos jelölés a birtokoson és a birtokoson egyaránt kifejezhető
Ábécé
Sidamo ábécé [41] :
| A a |
Bb |
c c |
Chch |
D d |
Dh dh |
e e |
F f |
G g |
H h |
én i |
J j |
K k |
l l |
M m
|
| /a/ |
/b/ |
/c'/ |
/č/ |
/d/ |
/ɗ/ |
/e/ |
/f/ |
/g/ |
/h/ |
/én/ |
/ǰ/ |
/k/ |
/l/ |
/m/
|
| N n |
Ny ny |
Ó o |
Ph ph |
Q q |
R r |
S s |
Sh sh |
T t |
u u |
Ww |
X x |
Y y
|
| /n/ |
/ñ/ |
/o/ |
/p'/ |
/k'/ |
/r/ |
/s/ |
/š/ |
/t/ |
/u/ |
/b/, /w/ |
/t'/ |
/y/
|
|
A hosszú magánhangzókat írásban a párosított rövid betűk megkettőzésével továbbítják: aa [aː], ee [eː], ii [iː], oo [oː], uu [uː].
Rövidítések
Jegyzetek
- ↑ 1 2 3 4 Sidamo | Etnológus
- ↑ Hudson, 1989 , p. 2.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. egy.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 2.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 2-3.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. tizennyolc.
- ↑ Brøgger, 1986 , p. 34.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 3.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. tizennégy.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 337.
- ↑ Bulygina, 1977 .
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 86.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 348-349.
- ↑ Hudson, 1989 , p. 66.
- ↑ 12. Kawachi , 2007 , p. 68.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 614.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 701.
- ↑ Plungian, 2011 .
- ↑ 12. Kawachi , 2007 , p. 360.
- ↑ 12. Kawachi , 2007 , p. 357.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 366.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 369.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 383.
- ↑ 12. Kawachi , 2007 , p. 399-400.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 335.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 333.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 403.
- ↑ 12. Kawachi , 2007 , p. 425.
- ↑ 12. Kawachi , 2007 , p. 427.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 430.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 429.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 426.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 352.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 367.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 581.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 516.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 384.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 283.
- ↑ Kawachi, 2007 , p. 435.
- ↑ 12. Kawachi , 2007 , p. 511.
- ↑ Kjell Magne Yri. Ortography and Phonology in Sidaamu Afoo (Sidamo) // Journal of Ethiopian Studies. - 2004. - 20. évf. 37., 1. sz. - P. 41-56.
Irodalom
- Kazuhiro Kawachi. Sidaama (Sidamo) nyelvtana, Etiópia kusita nyelve (angol) . - A New York-i Állami Egyetem Buffalo-i Egyetem Graduate School-ának kara, 2007. - xx + 821 p.
- T. V. Bulygina. Problémák a morfológiai modellek elméletében . - Moszkva, 1977. (Orosz)
- Jan Brogger. Hit és tapasztalat a sidamók körében: esettanulmány a tudás antropológiája felé (angol) . - Oslo: Norwegian University Press, 1986.
- Grover Hudson. Hit és tapasztalat a sidamók körében: esettanulmány a tudás antropológiája felé (angol) . - Hamburg: Buske, 1989. - 424 p.
- V. A. Plungyan. Bevezetés a grammatikai szemantikába: a világ nyelveinek nyelvtani jelentései és nyelvtani rendszerei . - Moszkva: Orosz Állami Bölcsészettudományi Egyetem, 2011. - 672 p. (Orosz)
- Abebe Gebre-Tsadiq. Származtatott névértékek Sidamóban. - Addis Abeba: BA szakdolgozat, Addis Abeba Egyetem, 1982.
- Anbessa Teferra (1984) "Sidamo verb morphology", BA szakdolgozat, Addis Abeba Egyetem. Addisz-Abeba.
- Anbessa Teferra. 2000. "A grammar of Sidaama", PhD értekezés. Jeruzsálem, Izrael: A Héber Egyetem.
- Cerulli, Enrico (1938) La Lingua e la Storia del Sidamo (Studi Etiopici II). Róma: Istituto per l'Oriente.
- Marcel Cohen (1927) "Du verbe sidama (dans le groupe couchitique)," Bulletin de la Société de la Linguistique de Paris 83: 169-200.
- Gasparini, Armido (1978) Grammatica Practica della Lingua Sidamo. Awasa (Mimeografálva: 127 oldal).
- Moreno, Martino Mario (1940) Manuale di Sidamo. Milánó: Mondadori.
- Gasparini, Armido (1983) Sidamo-angol szótár. Bologna, Olaszország: EMI
- Hudson, Grover (1989) Highland East Cushitic Dictionary (Kuschitische Sprachstudien 7). Hamburg: Buske.
- Sileshi Worqineh és Yohannis Latamo (1995) Sidaamu-Amaaru-Ingilizete Afii Qaalla Taashsho [Sidaamu-Amaaru-angol szótár]. Awasa: Sidaamu Zoone Wogattenna Isporte Biddishsha.
 Szótárak és enciklopédiák |
|
|---|
| Bibliográfiai katalógusokban |
|
|---|
Szótárak és enciklopédiák