Rhea (mitológia)

Rhea ( másik görög Ῥέα , epikus Ῥείη ) az ókori görög mitológiában egy titanida , az olimpiai istenek anyja . Uránusz és Gaia lánya [7] . Kronosz titán felesége és nővére [8] , a kandalló istennőjének, Hestiának , a mezők és a termékenység istennője, Démétér , a családok és klánok istennője, Héra , az alvilág istene, Hádész , a tengerek istennője, Poszeidón édesanyja , a mennydörgés és villámlás istene Zeusz [9] [10] . Az Orphics szerint Protogon lánya [11] . A római panteonban Opának és Cybele -nek ( lat. Magna Mater ) felel meg . 

Kronos minden gyermekét felfalta, félve egy nála erősebb örökös születésétől, de Rheának sikerült megmentenie a legfiatalabbat - Zeuszt . Gaia és Uranus tanácsára megszülte Zeuszt Lyktos vidékén, elrejtette a Dikte -hegyen [12] ; vagy titokban szülte meg őt egy barlangban Kréta szigetén , a Dikta-hegyen; vagy amikor terhes volt, megérkezett az óriások által őrzött Arcadia Tavmasion-hegyre (volt Rhea barlangja), és a Líceum hegyén szülte meg Zeuszt , ahol Kréta számára is van hely, majd kidobták. a Limax folyóba [13] .

Egy bepólyált követ csúsztatott Kronosnak , amit az lenyelt. A mítosz másik változatában Rhea megmentette Poszeidónt azáltal, hogy elrejtette a legelő birkák közé, Kronos pedig lenyelte a csikót [14] .

Egyes források szerint Rheát kúréták kísérték Zeusz szülőhelyének keresése során . A legenda szerint a kurecek elképzelhetetlen zajt keltettek, hogy elnyomják az újszülött isten kiáltásait, és ezáltal megmentsék őt az elkerülhetetlen haláltól apja méhében. Teljes páncélzatban őrizték a Zeusz babát Krétán , lándzsákkal a pajzsokra ütve [15] .

D. O. Torshilov azt is megjegyzi, hogy Rheát a föld istennőjeként tisztelték, jelzője Pandora [16] .

Knósszosz földjén megmutatták Rhea lakásának alapjait [17] . Vándorlásairól a Mantinea melletti Mount Alesion (Wanderings) nevet kapta [18] .

A késő ókorban Rheát az istenek nagy fríg anyjával azonosították, és a Rhea- Cybele nevet kapta , akinek kultuszát orgiastikus jellege jellemezte [14] . Frígiában Rhea meggyógyította Dionüszoszt . Ott megértette a rejtélyeket, és kapott egy táblázatot Rheától [19] .

Az 1905-ben felfedezett kisbolygó (577) Rhea szintén Rheáról kapta a nevét , csakúgy, mint a Szaturnusz Rhea holdja , amelyet 1672-ben fedeztek fel.

• Rhea

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Lubker F. Rhea // A klasszikus régiségek valódi szótára Lubker szerint / szerk. F. F. Zelinsky , A. I. Georgievsky , M. S. Kutorga , F. Gelbke , P. V. Nikitin , V. A. Kansky , ford. A. D. Veisman , F. Gelbke , L. A. Georgievsky , A. I. Davidenkov , V. A. Kansky , P. V. Nikitin , I. A. Szmirnov , E. A. Vert , O. Yu. Klemenchich , N. V. Rubinszkij - Szentpétervár. : Klasszikus Filológiai és Pedagógiai Társaság , 1885. - S. 1153-1154.
2. ↑ Lubker F. Κρόνος // A klasszikus régiségek valódi szótára Lubker szerint / szerk. F. F. Zelinsky , A. I. Georgievsky , M. S. Kutorga , F. Gelbke , P. V. Nikitin , V. A. Kansky , ford. A. D. Veisman , F. Gelbke , L. A. Georgievsky , A. I. Davidenkov , V. A. Kansky , P. V. Nikitin , I. A. Szmirnov , E. A. Vert , O. Yu. Klemenchich , N. V. Rubinszkij - Szentpétervár. : Klasszikus Filológiai és Pedagógiai Társaság , 1885. - S. 356-357.
3. ↑ 1 2 Lübker F. RSKD / Rhea // A klasszikus régiségek valódi szótára Lübker szerint / szerk. F. F. Zelinsky , A. I. Georgievsky , M. S. Kutorga , F. Gelbke , P. V. Nikitin , V. A. Kansky , ford. A. D. Veisman , F. Gelbke , L. A. Georgievsky , A. I. Davidenkov , V. A. Kansky , P. V. Nikitin , I. A. Szmirnov , E. A. Vert , O. Yu. Klemenchich , N. V. Rubinszkij - Szentpétervár. : Klasszikus Filológiai és Pedagógiai Társaság , 1885. - S. 1153-1154.
4. ↑ Lübker F. Ζεύς // Klasszikus régiségek valódi szótára Lübker szerint / szerk. F. F. Zelinsky , A. I. Georgievsky , M. S. Kutorga , F. Gelbke , P. V. Nikitin , V. A. Kansky , ford. A. D. Veisman , F. Gelbke , L. A. Georgievsky , A. I. Davidenkov , V. A. Kansky , P. V. Nikitin , I. A. Szmirnov , E. A. Vert , O. Yu. Klemenchich , N. V. Rubinszkij - Szentpétervár. : Klasszikus Filológiai és Pedagógiai Társaság , 1885. - S. 1479-1482.
5. ↑ Lubker F. Ἥρα // A klasszikus régiségek igazi szótára Lubker szerint / szerk. F. F. Zelinsky , A. I. Georgievsky , M. S. Kutorga , F. Gelbke , P. V. Nikitin , V. A. Kansky , ford. A. D. Veisman , F. Gelbke , L. A. Georgievsky , A. I. Davidenkov , V. A. Kansky , P. V. Nikitin , I. A. Szmirnov , E. A. Vert , O. Yu. Klemenchich , N. V. Rubinszkij - Szentpétervár. : Klasszikus Filológiai és Pedagógiai Társaság , 1885. - S. 603-604.
6. ↑ Lubker F. Ποσειδῶν // A klasszikus régiségek valódi szótára Lubker szerint / szerk. F. F. Zelinsky , A. I. Georgievsky , M. S. Kutorga , F. Gelbke , P. V. Nikitin , V. A. Kansky , ford. A. D. Veisman , F. Gelbke , L. A. Georgievsky , A. I. Davidenkov , V. A. Kansky , P. V. Nikitin , I. A. Szmirnov , E. A. Vert , O. Yu. Klemenchich , N. V. Rubinszkij - Szentpétervár. : Klasszikus Filológiai és Pedagógiai Társaság , 1885. - S. 1094-1095.
7. ↑ Shchukarev A.N. Rhea, a mitológiában // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
8. ↑ RHEA . Letöltve: 2014. október 4. Az eredetiből archiválva : 2014. október 6.. (határozatlan)
9. ↑ Hésziodosz. Theogony 453-458
10. ↑ RHEA . Letöltve: 2014. október 4. Az eredetiből archiválva : 2014. október 6.. (határozatlan)
11. ↑ Orfikus himnuszok XIV 1
12. ↑ Hésziodosz. Theogony 468-484
13. ↑ Pausanias . Hellas VIII 36, 2-3; 38, 2; 41, 2
14. ↑ 1 2 "A világ népeinek mítoszai" / Ch. szerk. S. A. Tokarev - "REA" . (határozatlan)
15. ↑ Rodoszi Apollóniosz. Argonautica II 1227; Callimachus. Himnuszok I 52-54; Lucretius. A dolgok természetéről II 629-640; Pseudo Apollodorus. Mitológiai könyvtár I 1, 6-7; Lucian. A táncról 8; Hygin. Mítoszok 139
16. ↑ Archivált másolat . Letöltve: 2015. április 2. Az eredetiből archiválva : 2016. április 21.. (határozatlan)
17. ↑ Diodorus Siculus. Történelmi Könyvtár V 66, 2
18. ↑ Pausanias. Hellas VIII 10, 1 leírása
19. ↑ Pseudo Apollodorus. Mitológiai Könyvtár III 5, 1

Irodalom

• A világ népeinek mítoszai . M., 1991-92. 2 kötetben T.2. P.379, Lübker F. A klasszikus régiségek valódi szótára . M., 2001. 3 kötetben T.3. S.204-205; Pseudo Apollodorus. Mitológiai könyvtár I 1, 3 következő

Linkek

Szótárak és enciklopédiák	Nagy norvég Nagy orosz Brockhaus és Efron Valódi klasszikus régiségek szótára Britannica (11.) Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban	BNF : 11978821d LCCN : sh2002011032 SUDOC : 078604419 VIAF : 316434487 WorldCat VIAF : 316434487