Peltasts

Peltasztok ( dr. görögül πελταστής ) – az ókori Görögországban a könnyű gyalogság egy fajtája , amelyet gyakran használtak csatárként, dartsként . A nevet a pajzsbőr nevével kapta ; csatákban rendszerint támogató szerepet játszottak, de vannak esetek ( Lehei csata ), amikor számbeli fölénnyel győztek le egy lovasságtól és könnyűgyalogságtól fedezet nélküli falanxot .

Leírás

A peltastok fegyverzete több gerelyből állt , gyakran "dobóhevederekkel", amelyek nagyobb erőkifejtést tettek lehetővé a dobás során. A peltasták fő védelmi eszközként egy félhold alakú fonott pajzsot használtak, amelyet peltának neveztek . Arisztotelész szerint a pelta egy perem nélküli pajzs, amelyet kecske- vagy báránybőr borít. Az ilyen típusú pajzsok közepén egy kézicsipesz és egy hordszíj található. A szőrme a szkíták művészetében is megjelenik, és Közép-Európa általános pajzstípusa lehetett.

Fejlesztési előzmények

Az archaikus időszakban a görög hadművészet a nehézgyalogságon ( hopliták ) alapult .

A peltasták által használt harcmodor Trákiában jelent meg , és az első peltastákat a trák tengerparti görög városokból toborozták. Ezt bizonyítja, hogy a festett vázákon és egyéb képeken trák ruhát viselnek, amelyhez egy speciális fríg sapka is tartozik . Később azonban Görögország-szerte kezdtek megjelenni a peltasták.

Fokozatosan a peltasták egyre nagyobb jelentőséget kaptak a görögök hadiművészetében, különösen a peloponnészoszi háború idején . A kunaksai csatában a görög zsoldos csapatok összetételében peltasták voltak. Xenophon a perzsa lovasság elleni harcban írja le őket , amelyben nem volt gerelyük, mivel karddal harcoltak. A peltasztok az ie 4. században váltak a görög zsoldos csapatok fő típusává . Felszerelésük olcsóbb volt, mint a hagyományos hoplite felszerelés, és könnyebben hozzáférhető volt a társadalom szegényebb rétegei számára. Iphicrates athéni parancsnok legyőzte a spártai falanxot a lecheai csatában ie 390-ben. e. főleg peltast használva. Diodorus Siculus szerint Iphicrates arról vált híressé, hogy Krisztus előtt 374 körül hosszú lándzsákkal fegyverezte fel katonáit. e. A reform eredményeként megjelentek a peltasták, melyeket dárda helyett kispajzzsal, karddal és lándzsával szereltek fel. Egyes történészek, például a JGP Best azt állítják, hogy ezek a "késői" peltasták nem a szó hagyományos értelmében vett peltasták voltak, hanem könnyű fegyverzetű hopliták, akik hosszú lándzsákkal kombinált "pelta" pajzsot viseltek. Ezt a kombinációt később a macedón falanxban használták . A korábbi, Iphicrates kora előtti képeken viszont láthatók a hosszú lándzsás és nyilas peltastok. Mivel Iphicrates előtt nincsenek leírások olyan csatákról, ahol a peltasták lándzsákkal léptek fel, feltételezhető, hogy ezt a kombinációt egyes egyének használták.

Nagy Sándor peltastákat bérelt fel az észak-macedóniai trák törzsektől, különösen az agriai törzstől.

A Kr.e. III. században. e. a peltastákat fokozatosan kiszorították a tureoforok . A történészek későbbi utalásai a peltasztokra azt mutatják, hogy a "peltast" szó a "zsoldos" szó szinonimájává vált.

Irodalom

Linkek