Ne érints meg (Ship of the Line, 1725)

"Ne érintsen meg" , "Ne érintsen meg" , "Ne érintsen meg" vagy "Nolimanere" (a lat.  Noli me tangere szóból) - az Orosz Birodalom balti flottájának vitorlás csatahajója , amely része volt a flotta 1725-től 1736-ig vagy 1739-ig, a Szent Mihály-osztály egyik hajója. Szolgálata alatt legtöbbször Revel és Kronstadt kikötőjében tartózkodott , de részt vett a flotta útjain és gyakorlatain is, többek között 1725-ben Thomas Sanders századának zászlóshajója volt .

A hajó leírása

A Szent Mihály típusú vitorlás csatahajók sorozatának képviselője. Az ilyen típusú hajókat 1721 és 1729 között építették a Szentpétervári Admiralitásnál . Összesen 4 csatahajót építettek a sorozat részeként [comm. 1] . A hajó hossza a különböző forrásokból származó információk szerint 43,3-43,31 méter volt [comm. 2] , szélesség - 11,6-11,8 méter [comm. 3] , a merülés pedig 5 méter [comm. 4] . A hajó fegyverzete 54 lövegből állt, köztük tizennyolc, nyolc és négyfontos lövegből, a legénység pedig 360 főből állt [2] [3] [4] .

Latrina alakjaként a hajón I. Péter félalakos szoborportréja került felállításra , amelyet 1724-ben Bartolomeo Rastrelli szobrászművész [5] megrendelésére készített .

Szerviztörténet

A csatahajót 1722. október 15 -én  ( 26. )  tették le a Szentpétervári Admiralitás siklóján , majd 1725. április 25 -i  ( május 6. )  vízre bocsátása után az orosz balti flotta része lett . Az építkezést R. Brown [3] [4] [6] [7] kapitány-parancsnoki fokozatú hajómester végezte . Kezdetben a hajót "Barahail"-nak nevezték el, de a császárné személyes utasítására április 26-án ( május 7-én ) átnevezték a híres evangéliumi történet tiszteletére, amely Krisztus első megjelenését írja le Mária Magdolna feltámadása után [comm. 5] , a "Ne nyúlj hozzám" vagy "Nolimanere" ( lat. Noli me tangere szóból ) [comm. 6] [10] .  

Április 26-án ( május 7-én ) a kronstadti század 100 matrózát osztották be a hajóra, ugyanazon a napon a korábban a legénységbe beosztott matrózokat és altiszteket az árbocok és a kötélzet átvételére . Másnap , április 27-én ( május 8-án ) megkezdődött a hajógyárból Kronstadtba kísérő három gálya elkészítése is [11] .

1725. június 7 -én  ( 18 )  a hajó Szentpétervárról Kronstadtba költözött , ahol a kronstadti század része lett [12] . Június 21-én ( július 2 -án ) elhagyta a kronstadti kikötőt, majd később a flotta részeként, gróf F. M. Apraksin admirális tábornok parancsnoksága alatt gyakorlati hajózásban vett részt a Finn- öbölben . Az út során a flotta élén állt D. Wilster altengernagy századában [comm. 7] . A kiképzőcsata során a D. Wilster századból álló csatavonalban állt, amelyet a " Prince Eugene " és az " Arondel " hajókkal erősítettek meg, amelyek az ellenséges hajók támadását imitálták az orosz század hajói ellen. F. M. Apraksin [14] [15] . Ugyanezen év augusztus 21-én ( szeptember 1-jén ) a Prince Eugene és a St. Michael hajókból , valamint a Cruiser és a Yacht-Hund fregattokból álló különítmény részeként megérkezett Revel kikötőjébe, ahol Y. Sorokold 3. rendű kapitány parancsnoksága alatt maradt [16] .

1726-ban a Revel osztag tagja volt, amely a teljes hadjárat alatt nem vitorlázott. A hajó hajózásra nem volt felszerelve, a ballaszton kívül más készletet nem vittek rá, készen állt arra, hogy ellenséges támadás esetén elárasztsák, és a legénység a védelemre hagyott kis számú matróz kivételével visszaosztják a part menti ütegekre [3] [17] .

1727. április 23-án  ( május 4-én )  a hajó elhagyta a revali kikötőt, és másnap T. Sanders ellentengernagy kitűzte rá zászlóját . Április 26-án ( május 7-én ) a Revel század élén T. Sanders általános parancsnoksága alatt a "Ne érints meg" gyakorlati útra indult a Finn-öbölbe [comm. 8] és másnap megérkezett Nargenbe , ahol a század lehorgonyzott. Április 29-én ( május 10. ) a század hajói horgonyt mértek, május 7 -én (18) közeledtek Kronshlothoz , május 8 -án (19) pedig Kronstadtba érkeztek, ahol a század hajóiról lőport raktak le és bevitték a kikötőbe, hogy ágyúkat és rakodószereket szereljenek fel rájuk. Június 3 -án (14-én) az összes munka befejezése után a hajók beszálltak a kronstadti rajtaütésbe, majd június 5 -én (16) ismét felvonták a hajóra T. Sanders admirális zászlaját, másnap pedig P. I. Sievers admirális látogatott el. őt . Június 9 -én (20-án) a század elindult Krasznaja Gorkába , ahol június 26 -ig ( július 7 -ig ) két újonnan épített „ Narva ” és „ Panteleimon-Victoria ” hajó, valamint a flotta többi hajójának tengeralkalmasságát tesztelték. az út során csatlakozott a századhoz [3 ] [19] [20] . Június 28-án ( július 9. ) a hajó fedélzetén T. Sanders admirális tárgyalt a "Beti" angol brigantin és a " Dafrid " hamburgi galliot kapitányaival, amelyen értesült I. György angol király haláláról. [21] . Augusztus 20 -án (31) az " Armont " hajóval együtt a "Ne nyúlj hozzám" Revel felé vette az irányt, ahová augusztus 31-én ( szeptember 11-én ) érkezett meg, és ahová leengedték rajta az admirális zászlaját [22] . 1727. december 1 -jén  ( 12 )  megkezdődött a hajó felfegyverzésére való felkészítése, hogy részt vegyen a következő évi hadjáratban [23] .       

Az 1728-as hadjáratban a Legfelsőbb Titkos Tanács 1728. április 9 -i  ( 20 )  Admiralitási Testülethez intézett rendelete szerint azonban fegyverkezésre készen állt, azonban a Revel és Kronstadt század többi hajójához hasonlóan nem ment a tengerre, és minden időt a Revel kikötőben töltött [comm. 9] [3] [25] .

1729-ben ismét a Revel-század tagja volt, amely abban az évben nem hajózott az egész hadjárat alatt. 1731. június 11 -én  ( 22 )  R. Davenport hajómester tanúvallomása szerint a hajó elkorhadt és komoly javításokat igényelt, amelyeket Revalban nem lehetett elvégezni, ezért június 14 -én (25) úgy döntöttek, a kedvező időjárás megvárása után a hajót javításra küldeni Kronstadtba. Július 6 -án (17) elhagyta a reveli kikötőt a rajtaütésre, július 8 -án (19) elhagyta a reveli portyát és július 10 -én (21) megérkezett Kronstadtba, ahol másnap belépett a kikötőbe [3] [ 26] . Augusztus 10 -én (21-én) az Ober-Sarvaer iroda következtetése szerint a hajót a vízen nem lehetett megjavítani, ezért a St. Másnap a hajó legénységét átszállították az " Arondel " hajóra, amely Revelbe készült [27] .      

Az átmenet után a hajó többé nem ment tengerre. Egyes adatok szerint 1736-ban Kronstadtban szerelték le, mások szerint - 1739 után ugyanitt [3] [4] [6] .

Hajóparancsnokok

A „Ne nyúlj hozzám” csatahajó parancsnokai különböző időpontokban a következők voltak [28] :

• P. Claver 2. rangú kapitány (1725 májusáig) [29] ;
• Ya. S. Barsh 3. rangú kapitány ( 1725. május 3.  ( 14 ) között  ) [30] [31] ;
• G. Thorsen kapitány-hadnagy [komm. 10] ( 1725. június 3 -tól (14) augusztus 20-ig (  31 ) )  [ 30] [32] ; 
• kapitány 3. rangú Ya. Sorokol'd [comm. 11] ( 1725. augusztus 20- tól  ( 31 )  1726. július 1-jéig  ( 12 )  [30] [ 33] ;
• főhadnagy J. Dusen [komm. 12] ( 1726. július 1.  ( 12 )  óta ) [35] [36] ;
• ellentengernagy , 1727. május 6 -tól  ( 17 )  T. Sanders altengernagy (1727) [37] [38] ;
• L. Brant hadnagy (1728) [39] [24] ;
• W. Wilster 3. rangú kapitány ( 1728. április 29.  ( május 10. )  óta ) [39] [40] ;
• D. Kennedy 3. rangú kapitány (1731 júliusában) [41] .

Jegyzetek

1. ↑ A sorozatban szerepeltek még a " St. Michael ", a " Rafail " és a " Riga " csatahajók [1] .
2. ↑ 142 láb [2] .
3. ↑ 38 láb 4 hüvelyk [ 2] .
4. ↑ 16 láb 6 hüvelyk [2] .
5. ↑ A vallási irodalomban a cselekmény leírása szerint Mária Magdolna volt az első, aki meglátta a feltámadott Jézus Krisztust, aki ezt mondta neki: „Ne érints meg, mert még nem mentem fel Atyámhoz; hanem menjetek a testvéreimhez, és mondjátok nekik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez .
6. ↑ Ezzel egyidőben , április 27-én ( május 8. ) a hajó megkapta a "Ne érints meg engem" nevet, és csak április 29-én ( május 10. ) kapta végül a "Ne érints hozzám" nevet [9] .
7. ↑ A századhoz tartoztak még a „ Leferm ” (az osztag zászlóshajója), „ Astrakhan ”, „ Isaac Victoria ” és „ Derbent ” csatahajók, valamint a „ Cruiser ” fregatt [13] .
8. ↑ A századhoz tartoztak a " St. Michael ", a " Prince Eugene " és a " Britannia " csatahajók is [18] .
9. ↑ Egyes források a kronstadti kikötőt jelzik a hajó helyeként, de ez nyilvánvalóan tévedés, mivel a hajó Revalból Kronstadtba való áthaladásáról nincs információ [24] .
10. ↑ Svéd az orosz szolgálatban, eredeti nevén Hans Toorson [32] .
11. ↑ Eredeti név Jan Sorocold [33] .
12. ↑ Az eredeti név ID Doessen , orosz átírásban a Dusen vezetéknév írásmódja is megtalálható [34] .

1. ↑ Csernisev, 1997 , p. 30-31.
2. ↑ 1 2 3 4 Veselago, 1872 , p. tizennyolc.
3. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 Csernisev, 1997 , p. harminc.
4. ↑ 1 2 3 Shirokorad, 2007 , p. 13.
5. ↑ Dygalo, 1993 , p. 92.
6. ↑ 1 2 Veselago, 1872 , p. 18-19.
7. ↑ Veselago I, 2013 , p. 197-198.
8. ↑ Be.  20:11-17
9. ↑ Veselago V, 1875 , p. 131, 133.
10. ↑ Veselago V, 1875 , p. 19-20, 131.
11. ↑ Veselago V, 1875 , p. 130-131.
12. ↑ Veselago V, 1875 , p. 77-78.
13. ↑ Veselago V, 1875 , p. 48.
14. ↑ Veselago V, 1875 , p. 48-50, 71-72, 79.
15. ↑ Veselago I, 2013 , p. 211.
16. ↑ Veselago V, 1875 , p. 61, 86.
17. ↑ Veselago V, 1875 , p. 226.
18. ↑ Veselago V, 1875 , p. 388.
19. ↑ Veselago I, 2013 , p. 435.
20. ↑ Veselago V, 1875 , p. 386-387, 390, 399, 434-435.
21. ↑ Veselago V, 1875 , p. 399-400.
22. ↑ Veselago V, 1875 , p. 435.
23. ↑ Veselago V, 1875 , p. 526.
24. ↑ 1 2 Veselago I, 2013 , p. 191.
25. ↑ Veselago V, 1875 , p. 549, 573.
26. ↑ Veselago VII, 1879 , p. 100, 179-180.
27. ↑ Veselago VII, 1879 , p. 205-206, 208.
28. ↑ Csernisev, 1997 , p. 31.
29. ↑ Veselago I, 2013 , p. 296-297.
30. ↑ 1 2 3 Veselago V, 1875 , p. 77.
31. ↑ Veselago I, 2013 , p. 164-165.
32. ↑ 1 2 Veselago I, 2013 , p. 473.
33. ↑ 1 2 Veselago I, 2013 , p. 459.
34. ↑ Veselago I, 2013 , p. 267.
35. ↑ Veselago V, 1875 , p. 264.
36. ↑ Veselago I, 2013 , p. 267-268.
37. ↑ Veselago I, 2013 , p. 434-435.
38. ↑ Veselago V, 1875 , p. 434.
39. ↑ 1 2 Veselago V, 1875 , p. 573.
40. ↑ Veselago I, 2013 , p. 211-212.
41. ↑ Veselago I, 2013 , p. 292.

Irodalom

• Veselago F.F. Az orosz katonai bíróságok listája 1668 és 1860 között. - Szentpétervár. : Tengerészeti Minisztérium nyomdája, 1872. - 798 p.
• Veselago F. F. Általános tengerészlista a flotta alapításától 1917-ig. - Szentpétervár. : "Atlant", 2013. - T. 1. - 544 p. - (Hadtörténeti Könyvtár). - ISBN 978-5-906200-02-0 .
• Veselago F.F. Anyagok az orosz flotta történetéhez. - Szentpétervár. : Tengerészeti Minisztérium nyomdája, 1875. - V. köt. / Iratok I. Katalin császárné és II. Péter császár 1725-1730 közötti uralkodása kapcsán - 884 p.
• Veselago F.F. Anyagok az orosz flotta történetéhez. - Szentpétervár. : Tengerészeti Minisztérium nyomdája, 1879. - VII. köt. / II. Péter császár és Anna Joannovna császárné uralkodásához kapcsolódó dokumentumok 1730-1735-től - 801 p.
• Chernyshev A. A. Orosz vitorlás flotta. Könyvtár. - M . : Katonai Könyvkiadó , 1997. - T. 1. - 312 p. - (Az orosz flotta hajói és hajói). — 10.000 példány.  — ISBN 5-203-01788-3 .
• Shirokorad A. B. Oroszország vitorlás flottájának 200 éve / Szerk. A. B. Vasziljeva. - 2. kiadás -M .: "Veche", 2007. - 448 p. —ISBN 978-5-9533-1517-3.
• Dygalo V.A. Az orosz állam flottája. Hol és mi ment a flottában / Under. szerk. I. F. Cvetkova. - 1. kiadás - M .: Progress Publishing Group, Pangea, 1993. - 352 p. — 50.000 példány.  — ISBN 5-01-003952-4 .