Gordon modell

A Gordon -modell az osztalékdiszkont modell egy változata, egy részvény vagy vállalkozás árának kiszámítására szolgáló módszer . Ezt a modellt gyakran használják a tőzsdén kívüli vállalatok értékének becslésére, amit más módszerekkel nehéz megbecsülni.

A modell feltételezi, hogy a vállalat ma D osztalékot fizet , ami a jövőben állandó g arányban fog növekedni . Ez azt is jelenti, hogy a részvényre vonatkozó szükséges kamatláb ( diszkontráta ) állandó k értéken marad .

Ekkor a részvény jelenlegi értéke:

$P=D*{\frac {1+g}{kg}}$ .

A gyakorlatban a P -t gyakran különféle tényezőkhöz, például a vállalat méretéhez igazítják. Gyakori a képlet egyszerűsített formája

P_{0}={\frac {D_{1}}{kg}}

hol van a következő évi osztalék . $D_{1}$ $D_{1}=D_{0}(1+g)$

A képlet származtatása

Egy részvény értéke diszkont módszerrel a következő formában határozható meg: . $P=\sum _{t=1}^{\infty }D*{\frac {(1+g)^{t}}{(1+k)^{t}}}$

$P=D*{\frac {1+g}{1+k}}*\sum _{t=1}^{\infty }{\frac {(1+g)^{t-1} }{(1+k)^{t-1}}}$ .

A geometriai progresszió összegének képletével a következőt kapjuk:

$P=D*{\frac {1+g}{1+k}}*{\frac {1-({\frac {1+g}{1+k}})^{t-1} }{1-{\frac {1+g}{1+k))))$ .

Akkor, tekintettel arra, hogy és : $t\rightarrow \infty$ $g<k$

${\displaystyle P=D*{\frac {1+g}{1+k}}*{\frac {1}{1-{\frac {1+g}{1+k))))=D* {\frac {1+g}{1+k}}*{\frac {1}{\frac {kg}{1+k))))$ .

Ennek eredményeként a következőket kapjuk:

$P=D*{\frac {1+g}{1+k}}*{\frac {1+k}{kg}}=D*{\frac {1+g}{kg}}$

A jövedelem plusz tőkenyereség egyenlő a teljes hozamgal

Az osztalékdiszkont modell arra is használható, hogy kijelentsük, hogy egy részvény teljes megtérülési rátája megegyezik a nyereség és a tőkenyereség összegével.

{\frac {D_{1}}{kg}}=P_{0}

át lehet alakítani

{\frac {D_{1}}{P_{0}}}+g=k

Az osztalékhozam plusz növekedés (g) egyenlő a saját tőke költségével (k) $(D_{1}/P_{0})$

Tételezzük fel, hogy a modellben szereplő osztaléknövekedési ráta a keresetnövekedés, valamint a teljes részvényárfolyam és tőkenyereség helyettesítő változója. Tételezzük fel azt is, hogy a saját tőke költsége a befektetők számára megkövetelt megtérülési ráta helyettesítője. [egy]

{\text{Bevétel}}+{\text{Tőkenyereség}}={\text{Teljes hozam}}

A növekedési ütem nem haladhatja meg a saját tőke megtérülési rátáját

Az első egyenletből látható, hogy nem lehet negatív. Ha rövid távon az osztalék növekedési üteme meghaladja a saját tőke költségét (a saját tőke megtérülési rátáját), akkor általában kétlépcsős modellmódszert alkalmaznak: $kg$

P=\sum _{t=1}^{N}{\frac {D_{0}\left(1+g\right)^{t)){\left(1+k\right)^ {t}}}+{\frac {P_{N}}{\left(1+k\right)^{N}}}

Következésképpen,

P={\frac {D_{0}\left(1+g\right)}{kg}}\left[1-{\frac {\left(1+g\right)^{N}} {\left(1+k\right)^{N}}}\right]+{\frac {D_{0}\left(1+g\right)^{N}\left(1+g_{\infty }\right)}{\left(1+k\right)^{N}\left(k-g_{\infty }\right))),

ahol a várható rövid távú növekedési ráta, a hosszú távú növekedési ráta, és annak az időszaknak a hossza (évek száma), amelyre a rövid távú növekedési rátát alkalmazzák. $g$ ${\displaystyle g_{\infty ))$ $N$

Még ha g nagyon közel van is k -hoz , P közeledik a végtelenhez, így a modell értelmetlenné válik.

A modell néhány tulajdonsága

a) G nulla növekedési ütemnél az osztalék tőkésítése történik.

P_{0}={\frac {D_{1}}{k}}

b) Az egyenlet alkalmazható a tőkeköltség meghatározására is . $k$

k={\frac {D_{1}}{P_{0}}}+g.

c) Ami egyenértékű a Gordon növekedési modell képletével:

P_{0}={\frac {D_{1}}{kg}}

ahol a „ ” a részvény aktuális értékét jelöli, a „ ” a következő évben várható egy részvényre jutó osztalékot, a „g” az osztalék növekedési ütemét, a „k” pedig a befektető elvárt megtérülési rátáját. $P_0$ $D_{1}$

Modellkorlátok

a) A tőkeköltséget meg nem haladó állandó és végtelen növekedési ütem feltételezése nem mindig ésszerű.

b) Ha a részvény az adott időszakban nem fizet osztalékot, mint a legtöbb növekedési részvény esetében, akkor az osztalékdiszkont modell egyszerűbb változatait kell használni a részvény értékének becsléséhez. Az egyik gyakori technika azt feltételezi, hogy a Modigliani-Miller-hipotézis az osztalék irrelevánsságáról igaz, és ezért a D egy részvényre jutó osztalékot az E részvényre jutó nyereség váltja fel . Ehhez azonban az osztalék helyett a bevételnövekedési ráták alkalmazását kell használni, amelyek változhatnak. Ez a megközelítés különösen hasznos a jövőbeli időszakok maradványértékének kiszámításához.

c) A Gordon-modellben a részvény árfolyama érzékeny a választott növekedési rátára . $g$

Általánosságban elmondható, hogy a modell használata a stabil növekedési ütemű vállalatokra korlátozódik. A helyes használat érdekében gondosan kell kiválasztani a növekedési ütem meghatározásához szükséges adatokat. A Gordon-modell azoknak a vállalatoknak a legalkalmasabb, amelyek növekedési üteme megegyezik a gazdaság nominális növekedési ütemével vagy annál alacsonyabb , miközben ezek a vállalatok bizonyos osztalékfizetési politikát folytatnak, amelyet a jövőben is folytatni kívánnak [2] .

Jegyzetek

↑ Táblázat a Gordon Modell változó bemeneteihez . Letöltve: 2018. augusztus 15. Az eredetiből archiválva : 2019. március 22. (határozatlan)
↑ Damodaran, Aswat, 2011 , p. 432.

Irodalom

Aswat Damodaran. Beruházás értékelése. Eszközök és módszerek bármely eszköz értékelésére = Befektetés értékelése: Eszközök és technikák bármely eszköz értékének meghatározásához. - M . : "Alpina Kiadó" , 2011. - 1324 p. - ISBN 978-5-9614-1677-0 .

Részvény- és kötvénypiac
Piactípusok	elsődleges piac Másodlagos piac OTC értékpapírpiac Negyedik piac
Az értékpapírok fajtái	Készlet törzsrészvény arany részvény Korlátozott értékpapírok Nyomon követési promóció elsőbbségi részvény Kötvény
Részvénytőke	Alaptőke Kiemelkedő részvények Kibocsátott részvények saját részvény
tagok	Piacjegyző Kereskedő napi kereskedő Tőzsdekereskedő kellékkereskedő Equity Trader aláíró Bróker Tranzakciós bróker Kereskedő Befektető Kvantitatív elemző Szabályozó
Tőzsde	Felsorolás Törlés a listáról keresztlista Nem jegyzett értékpapírok
Tőzsdék listái	A tőzsdék általános listája Az afrikai tőzsdék listája Az európai tőzsdék listája Az amerikai tőzsdék listája A dél-ázsiai tőzsdék listája Elektronikus kommunikációs hálózat
A részvények értékének és jövedelmezőségének becslése	Alfa együttható Arbitrázs árképzés elmélete Beta Terjedés A cég könyv szerinti értéke CAPM Tőkepiaci vonal Osztalékkedvezmény modell Osztalék hozam Egy részvényre jutó eredmény Nyereségesség Model Feda Nettó eszközérték Az értékpapírok jellemző sora Értékpapír-piaci vonal T-modell Béta semleges portfólió Sharpe arány Sortino-együttható Treynor-együttható A kockázat mértéke Kockáztatott érték Black-Litterman modell
A kereskedés elméletei és stratégiái	Algoritmikus kereskedés Vásárlás és tartás stratégia Ellentétes befektetés napi kereskedés Költségátlagolás A hatékony piac hipotézise Fundamentális elemzés Gyorsan növekvő állomány A tranzakció időpontjának kiválasztása Modern portfólióelmélet Momentum befektetés Mozaikelmélet Páros kereskedés Posztmodern portfólióelmélet Véletlenszerű séta hipotézis Iparági rotáció Stilizált befektetés Swing kereskedés Technikai elemzés Követő trend Értékátlagolás Érték befektetés Fraktál piacelemzés Dow elmélet Elliott Wave elmélet Mark Twain effektus januári hatás
Pénzügyi mutatók	Részvényenkénti eredmény (EPS) Ár/bevétel (P/E) Ár/bevétel (P/S) Ár/jövő bevétel (PEG) Ár/könyv szerinti érték (P/B)