Meteorológiai állomás Moszkva, VDNKh (M-2 Moszkva (VDNKh)) egy referencia (referencia) éghajlati és információs meteorológiai állomás Moszkvában . A szinoptikus index 27612.
Az időjárási állomás adatai hivatalosak, és a Roshydromet hatóságai arra használják fel, hogy közzétegyék az aktuális időjárási és hőmérsékleti rekordokat Moszkvában [1] . Ennek az időjárási állomásnak a leolvasása szerint kiszámítják Moszkva városának 30 éves időszakára vonatkozó jelenlegi hőmérsékleti és csapadéknormáit.
A Moszkva, VSHV agrometeorológiai állomást 1939. augusztus 1-jén nyitották meg, és 11 hónapig működött - 1940. július 1-ig. 1948. május 20-án az Összszövetségi Mezőgazdasági Kiállítás területén újra megnyitották a II. kategóriás meteorológiai állomást. 1949. június 10-én átszervezték Moszkva, VSHV agrometeorológiai állomásra, amely még mindig Moszkva, VDNKh néven létezik. Az állomást többször áthelyezték a VDNKh területén belül, miközben a környező viszonyok nem változtak jelentősen.
A meteorológiai állomás a város északkeleti részén, az 1935-1939 között megnyílt Nemzetgazdasági Eredmények Kiállítás területén található. Földrajzi koordináták: 55°49′53″ s. SH. 37°37′20 hüvelyk (vagy 55,83 N, 37,62 E tizedesjegyben).
Tengerszint feletti magasság: 147 [2] m.
Az állomást 1948-ban nyitották meg a VDNKh -ban, mint példaértékű, a szovjet meteorológia vívmányait szimbolizálva. 1948 júniusa óta folyamatos megfigyelésekkel rendelkezik.
Kilátás északnyugatra
Nyugati kilátás
Délnyugati kilátás
Keleti kilátás
Kilátás északnyugatra
Délnyugati kilátás
Északi nézet
Déli kilátás
Mivel Moszkvában már a VDNKh meteorológiai állomás megnyitása előtt is végeztek időjárási megfigyeléseket, korábban még szélsőségesebb hőmérsékleteket regisztráltak, amelyek megbízhatósága megkérdőjelezhető. Az alábbi táblázat csak a VDNH meteorológiai állomás 1948-tól kezdődő adatait tartalmazza, amelyek eltérnek az összesített adatoktól.
Mindazonáltal ezek az adatok „megfelelőbbnek” tekinthetők, hiszen Moszkvában több mint fél évszázada nem figyeltek meg nyári fagyokat, és a 19. század végén megállapított nyári hőmérsékleti minimumok általában elvesztették relevanciájukat. Ugyanez mondható el a téli mélypontokról is.
A VDNKh meteorológiai állomás abszolút maximális levegőhőmérséklete 38,2 °C, 2010. július 29-én rögzítették . [3]
Havi átlaghőmérséklet, 1981 - jelen [4] Az oroszországi Hidrometeorológiai Központ archívuma | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hónap | jan | Február | márc | Április | Lehet | Június | Július | Augusztus | sen | Október | De én | December | Év | Tang a normához 1961-1990 |
1981, °C | −5.4 | −4.9 | −3.1 | 3.3 | 14.0 | 19.8 | 21.5 | 17.4 | 10.8 | 7.8 | −0,6 | −3.5 | 6.4 | +1.4 |
1982, °C | −10.2 | −8.8 | −0,6 | 5.3 | 12.0 | 13.9 | 18.4 | 16.6 | 11.8 | 4.1 | 2.0 | −1.1 | 5.3 | +0,3 |
1983, °C | −4.0 | −6.9 | −1.4 | 9.3 | 15.6 | 14.6 | 17.9 | 16.0 | 12.4 | 6.2 | −1.5 | −3.2 | 6.3 | +1.3 |
1984, °C | −4.4 | −10.2 | −2.3 | 7.5 | 16.0 | 15.6 | 17.6 | 15.1 | 12.4 | 6.8 | −3.6 | −9.6 | 5.2 | +0,2 |
1985, °C | −10,0 | −14,0 | −3.1 | 5.3 | 13.0 | 14.7 | 16.4 | 19.4 | 10.1 | 6.1 | −3.3 | −6.5 | 4.0 | −1,0 |
1986, °C | −6.7 | −13.5 | 0.2 | 6.7 | 13.6 | 18.6 | 17.8 | 16.5 | 8.6 | 4.2 | −0,1 | −7.5 | 4.9 | −0,1 |
1987, °C | −17.5 | −6.0 | −5.2 | 2.8 | 12.8 | 17.8 | 16.8 | 15.1 | 9.0 | 3.6 | −3.6 | −7.0 | 3.3 | −1.7 |
1988, °C | −7.3 | −6.1 | −1,0 | 5.4 | 13.9 | 19.5 | 21.6 | 16.5 | 11.3 | 4.8 | −4.4 | −7.0 | 6.6 | +1.6 |
1989, °C | −2.1 | −0,5 | 2.0 | 7.7 | 13.4 | 20.1 | 19.2 | 16.2 | 12.2 | 5.3 | −2.6 | −5.3 | 7.1 | +2.1 |
1990, °C | −5.6 | 0.4 | 2.0 | 8.1 | 10.8 | 14.5 | 17.5 | 16.0 | 9.3 | 5.4 | 0.3 | −3.4 | 6.3 | +1.3 |
1991, °C | −6.2 | −6.7 | −1.2 | 7.0 | 13.4 | 18.8 | 18.1 | 16.1 | 11.0 | 6.5 | 1.0 | −4.0 | 6.2 | +1.2 |
1992, °C | −5.3 | −4.3 | 1.7 | 5.1 | 11.9 | 16.7 | 18.6 | 18.0 | 13.1 | 2.2 | −2.5 | −4.4 | 5.9 | +0,9 |
1993, °C | −4.4 | −4.9 | −1.9 | 5.8 | 14.5 | 14.0 | 17.5 | 15.4 | 6.8 | 4.6 | −8.0 | −3.6 | 4.7 | −0,3 |
1994, °C | −3.5 | −11.3 | −2.9 | 7.3 | 9.8 | 14.6 | 17.6 | 15.8 | 13.7 | 4.9 | −2.6 | −7.9 | 4.7 | −0,3 |
1995, °C | −5.9 | −0,8 | 0.6 | 9.1 | 14.5 | 19.7 | 17.5 | 16.8 | 12.8 | 6.6 | −2.8 | −9.5 | 6.6 | +1.6 |
1996, °C | −10,0 | −9.7 | −3.0 | 6.4 | 15.7 | 16.5 | 18.9 | 17.3 | 9.9 | 6.1 | 3.9 | −7.0 | 5.4 | +0,4 |
1997, °C | −7.7 | −4.7 | −0,9 | 4.7 | 11.1 | 17.8 | 18.7 | 17.1 | 8.5 | 3.7 | −0,8 | −7.5 | 5.0 | 0.0 |
1998, °C | −4.7 | −7.6 | −1.3 | 3.9 | 13.7 | 20.0 | 18.9 | 15.5 | 10.7 | 5.7 | −8.0 | −5.9 | 5.1 | +0,1 |
1999, °C | −4.6 | −6.3 | −0,8 | 9.7 | 8.7 | 21.4 | 21.7 | 16.4 | 11.8 | 7.4 | −4.9 | −1.7 | 6.6 | +1.6 |
2000, °C | −6.1 | −2.7 | −0,7 | 11.1 | 10.8 | 16.2 | 19.3 | 16.8 | 10.0 | 7.2 | 0.0 | −2.6 | 6.6 | +1.6 |
2001, °C | −4.3 | −7.2 | −2.1 | 11.0 | 11.3 | 16.3 | 23.0 | 17.0 | 12.2 | 4.8 | −0,5 | −10.6 | 5.9 | +0,9 |
2002, °C | −4.8 | −0,4 | 2.2 | 7.2 | 12.7 | 17.3 | 22.6 | 17.0 | 12.0 | 2.5 | −1.5 | −12.6 | 6.2 | +1.2 |
2003, °C | −7.4 | −8.7 | −2.7 | 4.7 | 15.5 | 12.8 | 20.6 | 16.9 | 11.3 | 5.6 | 1.1 | −2.1 | 5.6 | +0,6 |
2004, °C | −6.5 | −7.0 | 1.3 | 4.6 | 11.4 | 15.3 | 19.0 | 18.4 | 12.1 | 5.9 | −1.6 | −2.9 | 5.8 | +0,8 |
2005, °C | −3.0 | −8.9 | −6.0 | 7.1 | 14.8 | 16.5 | 19.3 | 17.6 | 13.2 | 6.0 | 1.4 | −4.1 | 6.2 | +1.2 |
2006, °C | −10.8 | −13.3 | −3.7 | 6.0 | 12.5 | 18.2 | 18.0 | 17.5 | 13.3 | 7.0 | 0.7 | 1.2 | 5.7 | +0,7 |
2007, °C | −1.6 | −11.0 | 4.4 | 5.8 | 15.9 | 17.4 | 18.9 | 20.2 | 11.8 | 7.0 | −2.0 | −2.0 | 7.1 | +2.1 |
2008, °C | −5.8 | −1.5 | 1.8 | 9.5 | 11.3 | 15.6 | 19.1 | 17.5 | 10.9 | 8.9 | 2.3 | −1.7 | 7.3 | +2.3 |
2009, °C | −5.6 | −5.4 | −0,6 | 5.1 | 13.6 | 17.3 | 18.8 | 15.7 | 13.8 | 5.8 | 2.2 | −6.5 | 6.2 | +1.2 |
2010, °C | −14.5 | −8.4 | −1.1 | 8.3 | 16.7 | 18.8 | 26.1 | 21.7 | 11.7 | 3.8 | 2.7 | −7.6 | 6.5 | +1,5 |
2011, °C | −7.5 | −11.0 | −2.0 | 6.4 | 14.7 | 19.1 | 23.4 | 18.7 | 12.1 | 6.6 | 0.2 | −0,1 | 6.7 | +1.7 |
2012, °C | −6.8 | −11.7 | −3.1 | 8.2 | 15.1 | 17.1 | 20.9 | 17.7 | 12.9 | 6.5 | 1.6 | −8.6 | 5.8 | +0,8 |
2013, °C | −8.5 | −3.5 | −6.6 | 6.1 | 16.9 | 19.8 | 18.9 | 18.3 | 10.3 | 6.6 | 4.0 | −1.7 | 6.7 | +1.7 |
2014, °C | −8.6 | −1.9 | 2.8 | 7.0 | 16.0 | 16.1 | 21.1 | 19.2 | 12.3 | 3.7 | −1.3 | −3.9 | 6.9 | +1,9 |
2015, °C | −4.4 | −2.2 | 2.0 | 6.1 | 14.3 | 18.0 | 18.3 | 17.6 | 13.8 | 4.4 | 0.8 | 0.2 | 7.4 | +2.4 |
2016, °C | −10.1 | −0,6 | 0.3 | 8.1 | 15.0 | 18.2 | 20.9 | 19.5 | 11.4 | 4.4 | −2.7 | −4.6 | 6.7 | +1.7 |
2017, °C | −7.8 | −4.6 | 2.4 | 5.3 | 10.9 | 14.4 | 17.9 | 18.8 | 13.0 | 5.0 | 0.0 | 0.0 | 6.3 | +1.3 |
2018, °C | −4.3 | −9.1 | −5.1 | 7.8 | 16.2 | 17.3 | 20.5 | 19.8 | 14.6 | 7.3 | −0,6 | −5.6 | 6.6 | +1.6 |
2019, °C | −6.6 | −1.4 | 0.6 | 8.1 | 16.3 | 19.6 | 16.8 | 16.4 | 12.3 | 8.9 | 1.8 | 0.8 | 7.8 | +2.8 |
2020, °C | 0.1 | −0,3 | 3.8 | 4.8 | 11.7 | 19.0 | 18.7 | 17.6 | 13.9 | 9.2 | 2.2 | −4.4 | 8.1 | +3.1 |
2021, °C | −5.8 | −10.5 | −1.3 | 7.5 | 14.3 | 20.5 | 22.2 | 19.5 | 9.9 | 6.4 | 2.3 | −7.0 | 6.6 | +1.6 |
2022, °C | −5.4 | −0,9 | −0,7 | 5.8 | 10.7 | 18.9 | 20.7 | 21.9 | 10.1 |
Átlagos maximum, átlagos éves és átlagos minimum hőmérséklet 1981–2010 [5]
Érték/év | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 00 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | tíz | Átl. |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. | 10.2 | 9.5 | 10.0 | 8.9 | 8.0 | 8.8 | 7.1 | 9.4 | 10.9 | 9.7 | 10.0 | 9.7 | 8.3 | 8.5 | 10.5 | 9.4 | 8.7 | 8.9 | 10.3 | 10.2 | 9.9 | 10.8 | 9.6 | 9.6 | 10.2 | 9.5 | 11.1 | 11.3 | 10.8 | 10.9 | 9.7 |
Közepes | 6.4 | 5.3 | 6.3 | 4.9 | 4.0 | 4.9 | 3.2 | 5.6 | 7.1 | 6.3 | 6.2 | 5.9 | 4.7 | 4.6 | 6.6 | 5.4 | 5.0 | 5.1 | 6.6 | 6.6 | 5.9 | 6.2 | 5.6 | 5.8 | 6.2 | 5.5 | 7.1 | 7.3 | 6.2 | 6.5 | 5.8 |
Sze min. | 2.8 | 1.8 | 2.7 | 1.4 | 0.3 | 1.1 | −0,6 | 2.0 | 3.5 | 2.9 | 2.7 | 2.2 | 1.0 | 0.9 | 2.7 | 1.6 | 1.4 | 1.4 | 3.0 | 3.1 | 2.1 | 2.3 | 2.0 | 2.4 | 2.4 | 1.7 | 3.6 | 3.8 | 2.3 | 2.4 | 2.1 |
A VDNKh meteorológiai állomás szerint az elmúlt évtizedekben az éghajlat melegebb lett, az éves átlaghőmérséklet emelkedik [6] . Ennek a folyamatnak az oka lehet mind az úgynevezett globális felmelegedés , mind az éghajlat természetes ciklikussága, valamint a város folyamatos növekedése (népesség, autók számának növekedése, stb.) sok építési projekt a VDNKh területén, új felüljárók és csomópontok jelentek meg). Ugyanakkor az utolsó tényező továbbra is a legkevésbé fontos - a VDNKh-nál a felmelegedés ugyanolyan ütemben halad, mint az elővárosi állomásokon.
Átlagos hőmérséklet évtizedenként [6] :
A felmelegedés egész évben egyenetlen, télen például jelentősen melegebb lett december és január, a februári hőmérséklet enyhén emelkedett; tavasszal a márciusi és áprilisi hőmérséklet emelkedett, a májusi hőmérséklet kissé csökkent [6] .
Nyáron júliusban és augusztusban felmelegedés figyelhető meg, a júniusi hőmérséklet enyhén csökkent. Ősszel minden hónapban felmelegedés következik be, leginkább novemberben [6] 2005, 2006, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012 novemberében az átlagos havi november pozitív lett, +0,9, ami korábban nem volt jellemző ebben a hónapban - a moszkvai régióban november hagyományosan a hideg évszakra utal.
2011 óta a VDNKh meteorológiai állomás szerint számított 1981–2010-es sorozat normái használhatók a modern moszkvai éghajlat jellemzésére. A fő (hivatalos) éghajlati normák azonban a Meteorológiai Világszervezet utasításai szerint továbbra is az 1961-1990 közötti időszakra számított normák maradnak.
Érdekes módon az 1981-2010-es normák szerint a leghidegebb hónap február (és nem január, mint korábban). Ennek oka, hogy februárra az Atlanti-óceán aktivitása csökken, a ciklonok áramlása pedig csökken. Az anticiklonok gyakorisága nő .
Sok hivatásos meteorológus kritizálja az állomás elhelyezkedését. A helyszín különösen nem felel meg a meteorológiai állomás elhelyezésére vonatkozó útmutatóban foglalt követelményeknek, amelyek szerint a meteorológiai helyszínt az épületektől és a fáktól legalább azok magasságának 10-szeresével el kell távolítani ( [7] ): a meteorológiai fülke. a lelőhelytől körülbelül 30 m-re növekvő magas fák árnyékolják [8] . Ez hozzájárul ahhoz, hogy napsütéses időben október közepétől március elejéig (amikor a nap legalacsonyabb a horizont felett) az állomás napsütéses időben mért hőmérsékleti értékei súlyosan alulbecsülik (1-2 fokkal a többi Moszkvához képest). állomások) [9] .
A meteorológiai állomás sűrű épületek közötti elhelyezkedése miatt (a város szélén található meteorológiai állomásokhoz képest) jelentősen csökkentette a szél sebességét és a hóviharok gyakoriságát . Nincsenek éjszakai tereptárgyak a látási viszonyok meghatározására, emiatt éjszaka nem készülnek láthatósági megfigyelések.
Az elmúlt években a környező fővárosi és regionális meteorológiai állomásokhoz képest jelentősebbé vált a hótakaró rögzítésének problémája. A helyzet az, hogy az időjárás állomás egyfajta üregben található - a déli oldalon egy erdősáv található, amely szintén egy magasságban van a helyszínhez képest. Figyelembe véve azt is, hogy a meteorológiai állomás egy sűrű városi beépítésű zónában, szélárnyékban található, az ilyen körülmények hozzájárulnak ahhoz, hogy a meteorológiai tél végére felgyülemlik a hótakarót, és jelentős eltérés alakuljon ki a mért magasság és a tényleges magasság között. hótakaró a városban, beleértve a nyílt területeket is, még csak nem is van kitéve antropogén hatásnak.
Mindezek a jogsértések alkalmatlanná teszik a helyszínt objektív meteorológiai megfigyelések elvégzésére a metropoliszban.
Gyakoriak a megfigyelési hibák is. A durva hibára példa a 2010. június 30-tól július 1-ig terjedő éjszakai minimum hőmérsékletet rögzítő érték, amikor az állomásról továbbított adatok szerint +1,2 °C volt a hőmérséklet. Ez az érték a júliusi történelmi mélypont alatt van. Ezeket az adatokat nemzetközi tőzsdére továbbították, és nem javíthatók.
2011. november 10-én a megfigyelők elírást követtek el a kódolási adatok továbbításakor, aminek következtében a nemzetközi cserék során torz adatok érkeztek, nevezetesen az az információ, hogy Moszkvában a hótakaró annak ellenére eléri az 1 métert (97 cm) hogy hiányzott a hótakaró.
Az abszolút maximum hőmérséklet Moszkvában 2010-ben
Hely | Hőmérséklet érték, °C | Alapítás dátuma | meteorológiai állomás |
---|---|---|---|
egy | 39,0 | 2010. július 29 | m/s Moszkva Balchug |
2 | 39,0 | 2010. július 29., 2010. augusztus 2 | m/s Domodedovo repülőtér |
3 | 38.2 | 2010. július 29 | VDNH |
négy | 38.1 | 2010. augusztus 6 | m/s Vnukovo repülőtér |
5 | 37.7 | 2010. július 29 | m/s Sheremetyevo repülőtér |
6 | 37.5 | 2010. augusztus 2 | m/s Moszkva Tushino |
Átlagos csúcs 2010 júliusában a moszkvai állomások szerint:
Hely | Hőmérséklet érték, °C | meteorológiai állomás |
---|---|---|
egy | 33.0 | m/s Moszkva Balchug |
2 | 33.0 | m/s Domodedovo repülőtér |
3 | 32.2 | m/s Moszkva Tushino |
négy | 32.0 | VDNH |
5 | 32.0 | m/s Sheremetyevo repülőtér |
6 | 31.7 | m/s Vnukovo repülőtér |