Arisztotelész kereke
" Arisztotelész kereke " - egy fizikai és matematikai paradoxon , amelyet a "Mechanika" című könyv ír le, amelyet Arisztotelész munkájának tekintenek (Kr. e. 4. század). Tekintsünk két összekapcsolt kereket, egyik a másik belsejében, közös középponttal (lásd az ábrát). Amikor a külső kerék csúszás nélkül mozog egy síkon, és teljes fordulatot ír le, akkor az útja megegyezik a kerületének hosszával. Ugyanakkor a belső kerék útja pontosan megegyezik, amiből tévesen arra lehet következtetni, hogy kerületük (és ebből következően átmérőjük) egyenlő.
Ezt a paradoxont számos kiemelkedő fizikus és matematikus tárgyalta, köztük Galileo , Descartes és Fermat [1] . Az első helyes elemzést Jean-Jacques Dortoux de Meran adta 1715-ben. A hiba abban rejlik, hogy a belső kerék a külsőhöz hasonlóan csúszás nélkül mozog [2] .
Jegyzetek
- ↑ Gardner, 1988 , p. 13-15.
- ↑ Bunch, Bryan H. Matematikai tévedések és paradoxonok . - Van Nostrand Reinhold , 1982. - P. 3 -9. - ISBN 0-442-24905-5 .
Irodalom
- Arisztotelészi kerék // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
- Bogomolov S.A. Tényleges végtelen (Zéno of Elea, Is. Newton, G. Kantor). - L.-M.: ONTI, 1934. - S. 52-53. — 78 s.
- Gardner, Martin. Tic Tac Toe. 1. fejezet: Kerekek. M.: Mir, 1988. ISBN 5-03-001234-6 .
Linkek
Arisztotelészi |
---|
Tábornok |
|
---|
Ötletek és érdeklődési körök |
|
---|
Corpus Aristotelicum |
|
---|
Diákok |
|
---|
Követők |
|
---|
Kapcsolódó témák |
|
---|
Kapcsolódó kategóriák |
Arisztotelész
|
---|