| Számrendszerek a kultúrában | |
|---|---|
| indoarab | |
| Arab tamil burmai |
khmer laoszi mongol thai |
| kelet Ázsiai | |
| Kínai japán Suzhou koreai |
Vietnami számlálóbotok |
| Betűrendes | |
| Abjadia örmény Aryabhata cirill görög |
Grúz etióp zsidó Akshara Sankhya |
| Egyéb | |
| Babiloni egyiptomi etruszk római dunai |
Padlás Kipu Maja Égei KPPU szimbólumok |
| helyzeti | |
| 2 , 3 , 4 , 5 , 6 , 8 , 10 , 12 , 16 , 20 , 60 | |
| Nega-pozíciós | |
| szimmetrikus | |
| vegyes rendszerek | |
| Fibonacci | |
| nem pozíciós | |
| Egyes szám (egyetlen) | |
A kínai számok ( kínai trad. 數字, pl. 数字, pinyin shùzì "szám, ábra") a számok kínai írásbeli írásának hagyományos módja . Más nyelveken is használják, kínai karakterekkel írva ( japán , koreai ).
Bár a kínai számokat a mindennapi használat során fokozatosan felváltják az arab számok , továbbra is széles körben használják őket.
Két karakterkészlet létezik – a mindennapi használatra szánt normál jelölés és a formális jelölés ( kínai trad. 大写, pinyin dàxiě ), amelyet pénzügyi környezetben, például csekk kitöltésében használnak. A formális jelölésekben használt összetettebb szimbólumok megnehezítik a hamisítást: az európai országokban a szavakban kifejezett összeget ugyanerre a célra használják .
| Jelentése | rendszeres belépés |
Formális jelölés |
Pinyin | Palládium |
|---|---|---|---|---|
| 0 | 零/ 〇 | 零 | ling | lin |
| egy | 一 | 壹 | yī | és |
| 2 | 二1 | trad. 貳, gyakorlat 贰 |
Er | er |
| 3 | 三 | 叁 | san | szánkó |
| négy | 四 | 肆 | sì | vki |
| 5 | 五 | 伍 | wǔ | nál nél |
| 6 | 六 | trad. 陸, pl. 陆 |
liu | lu |
| 7 | 七 | 柒 | qī | qi |
| nyolc | 八 | 捌 | bā | ba |
| 9 | 九 | 玖 | jiǔ | tszyu |
| tíz | 十 | 拾 | shi | shea |
| húsz | 廿 | 念 | nian | bébiszitter |
| harminc | 卅 | 叁拾 | sa | sa |
| 40 | 卌 | 肆拾 | xi | si |
| 100 | 百 | 佰 | bǎi | megvesz |
| 200 | 皕 | 贰佰 | kettős | kettős |
| 1000 | 千 | 仟 | qian | qian |
| 10 000 | trad. 萬, pl. 万 |
halvány | furgon | |
| 10 8 | trad. 億, pl. 亿 |
yì | és | |
| 10 12 | 兆 (Tajvan)²
万亿 (KNK) |
zhao | zhao | |
Megjegyzések:
Az ókori Kínában négy különböző rendszert használtak nagy számok írásához :
| Rendszer | 億/亿 (yì) |
兆 (zhào) |
京 (jing) |
垓 (gai) |
秭 (zǐ) |
穰 (csengett) |
溝 (gōu) |
澗 (jian) |
正 (zheng) |
載 (zǎi) |
極 (ji) |
Elv |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| egy | 10 5 | 10 6 | 10 7 | 10 8 | 10 9 | 10 10 | 10 11 | 10 12 | 10 13 | 10 14 | 10 15 | Minden következő szám 10-szerese az előzőnek. |
| 2 | 10 8 | 10 12 | 10 16 | 10 20 | 10 24 | 10 28 | 10 32 | 10 36 | 10 40 | 10 44 | 10 48 | Minden következő szám 10 000-szer nagyobb, mint az előző. |
| 3 | 10 8 | 10 16 | 10 24 | 10 32 | 10 40 | 10 48 | 10 56 | 10 64 | 10 72 | 10 80 | 10 88 | Minden következő szám 10-8- szor nagyobb , mint az előző. |
| négy | 10 8 | 10 16 | 10 32 | 10 64 | 10 128 | 10 256 | 10 512 | 10 1024 | 10 2048 | 10 4096 | 10 8192 | Minden következő szám az előző négyzete . |
Az első rendszer láthatóan a legősibb. Most a második rendszert széles körben használják, de a legtöbb ember nem ismeri a karaktereket, nagy "兆".