Katolicizmus Magyarországon

Katolicizmus Magyarországon . A Magyarországi Katolikus Egyház ( Hung. Magyar Katolikus Egyház ) a világméretű katolikus egyház része. A katolicizmus a legelterjedtebb vallás az országban. A 2001 -es országos népszámlálás szerint 5,56 millió ember, vagyis az ország teljes lakosságának 54,5%-a tartja magát katolikusnak [1] . A catholic-hierarchy.org oldal szerint 2006-ban az országban élő katolikusok száma 6 090 881 fő volt [2] . A magyar katolikus lakosság zöme latin szertartású , 269 ezren (a teljes lakosság 2,6%-a) vallották magukat görögkatolikusnak , van egy kis örmény katolikus közösség is . A Michigani Egyetem tanulmánya szerint 1991-ben a heti istentiszteleteken az ország teljes lakosságának 21%-a vett részt [3] .

Jelenlegi állapot

Az ország alkotmánya garantálja a vallásszabadságot . Számos katolikus ünnepet állami ünneppé nyilvánítanak ( húsvét és húsvét hétfő, pünkösd és az azt követő hétfő, mindenszentek napja  – november 1. , karácsony  – december 25., Szent István napja  – december 26.).

Történelem

A magyarok Európába való betelepülésük időszakában pogányok maradtak . A dunai alföldre való letelepedésük után számos nyugati keresztény misszionárius kísérelte meg őket keresztény hitre téríteni, de egészen a 11. század elejéig nem jártak sikerrel. Az ország első keresztény királya a később szentté avatott I. István volt , akárcsak fia, Imre . A 11. század első felében a magyarok többsége felvette a latin rítusú kereszténységet, Magyarország Gerard jelentős szerepet játszott a magyarság megtérésében . Az I. István halála utáni pogány reakciót hamarosan elfojtották. A katolicizmus országos helyzetének erősítésében nagy szerepe volt I. László királynak , akit később szentté is avattak.

A reformkorig a magyarok túlnyomó többsége katolikus volt. A magyarországi reformáció nagy sikereket ért el, először a lutheranizmus , majd a kálvinizmus terjedt el széles körben a magyarság körében, és a 16. század közepén Magyarország döntően protestáns országgá vált [4] . A katolikusok és a protestánsok harca a török ​​hódítás hátterében zajlott , a 17. század elejére a törökök elfoglalták szinte az egész országot, a katolikus egyház fejének, az esztergomi érseknek a rezidenciáját átköltöztették. Nagyszombat , majd Pozsonyba . Az Oszmán Magyarország területén bizonyos számú katolikus templomot leromboltak vagy mecsetté alakítottak át, a lakosság egy része áttért az iszlám hitre . A Habsburgok fennhatósága alá tartozó Magyarország északi részén (ma Szlovákia területén ) ellenreformáció bontakozott ki , amely a jezsuita rend vezető szerepével zajlott, és eredményesnek bizonyult [4] . A jezsuiták számos oktatási intézményt alapítottak, aktívan támogatták a katolikus jámborságot az emberek között. A törökök alóli felszabadulás után Magyarország ismét döntően katolikus országgá vált, kivéve a keleti régiókat, különösen Debrecent , ahol számos protestáns közösség maradt meg.

Szerkezet

Az országban a katolikus egyház 5 érsekséget foglal magában - metropoliszokat és 10 egyházmegyét (egy érsekség és két bizánci rítusú egyházmegye ). Magyarország prímása vezeti az Esztergom - Budapest Főegyházmegye-Metropoliszt . A Magyarország prímása címet jelenleg Erdő Péter bíboros viseli . Magyarországon katonai ordinariátust szerveznek , amely a katolikus katonák (14 pap) élelmezését szolgálja. A Pannonhalmi Apátság önálló területi apátság státuszú . A két szertartású ország püspöke, a katonai ordinariátus vezetője és a pannonhalmi apát egyesül a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciában .

A Magyar Görögkatolikus Egyház a Hajdudorogi Főegyházmegyéből áll , amelyhez képest a Miskolci és a Nyíregyházi Egyházmegye szüfragán .

16 magyar templom rendelkezik "kisbazilika" tiszteletbeli státusszal [5] . Eszterg az ország szellemi központja . Az ország leghíresebb templomai az esztergomi Szent Adalbert - bazilika , a budapesti Szent István -bazilika és a Szent Mátyás - templom , az egri bazilika , a veszprémi Szent Mihály-székesegyház és az Apátság . Pannonhalma .

Egyházmegyei statisztika (2013-2014-es adatok) [2] :

Jegyzetek

1. ↑ A 2001-es népszámlálás hivatalos eredményei . Letöltve: 2009. október 6. Az eredetiből archiválva : 2011. május 11. (határozatlan)
2. ↑ 1 2 Weboldal statisztika catholic-hierarchy.org . Letöltve: 2009. október 6. Az eredetiből archiválva : 2010. június 16.. (határozatlan)
3. ↑ A University of Michigan News and Information Services"; "A tanulmány azonosítja a vallásosság és a templomlátogatás világszerte tapasztalható arányait (a link nem elérhető) . Letöltve: 2009. október 6. Az eredetiből archiválva : 2016. április 6.. (határozatlan) 
4. ↑ 1 2 "Magyarország" // Catholic Encyclopedia .T.1. M.: 2002. Művészet. 905-913
5. ↑ Bazilikák listája a gcatholic.org oldalon . Letöltve: 2017. február 2. Az eredetiből archiválva : 2017. február 2.. (határozatlan)

Lásd még

• Vallás Magyarországon

Linkek és források

• Katolikus Egyház Magyarországon a gcatholic.org oldalon
• A magyarországi katolikus egyház statisztikái
• A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia honlapja