Zenger (űrhajó)

A Sänger ( németül:  Sänger ) egy német orbitális repülőgép - projekt , amelyet Eugen Sänger tervezett . 1961 és 1974 között a Junkersnél fejlesztették .

Elvileg a rendszer kétlépcsős, hasonlóan a Space Shuttle rendszerhez. A hordozó repülőgép azonban az első lépcsőként működik, egy hagyományos kifutópályáról száll fel, és 30 km magasságba emeli az űrrepülőgépet a sztratoszférába . Ennek a megközelítésnek az az előnye, hogy külső levegőt használnak oxidálószerként az első fokozatú motoron, ami csökkenti a hordozó tömegét. Sikeres indítás esetén az elválasztáskor a felső fokozat 1000 km / h sebességet és olyan magasságot ér el, amelynél nincs jelentős aerodinamikai ellenállás. További előnye az első fokozat kiterjedt pályavezérlési képessége, amely lehetővé teszi a jármű célpályáinak nagyon rugalmas megválasztását.

Az orbitális sík vagy a második fokozat 31 méter hosszú volt, szárnyfesztávolsága pedig 12 méter. Feltételezték, hogy a Zenger két űrhajóst fog szállítani , de a projektet lezárták, később egy hasonló projekt, a Zenger-2 formájában jelent meg.

Zenger-2

A Senger-2 projektet az 1980-as évek végén javasolta a német Messerschmitt-Bölkow-Blom ( németül:  MBB ) cég az Space Shuttle rendszer európai alternatívájaként.

Feltételezték, hogy a rendszer képes lesz vízszintes fel- és leszállásra. A felső fokozatnak 30 km magasságban és körülbelül 7 Mach sebességgel kellett volna elválnia a hordozó repülőgéptől .  Felső fokozatként a 10 tonnás teherbírású CARGUS ( eng.  CARGo Upper Stage - rakomány felső szakasza) teherszállító modul vagy a HORUS orbitális repülőgép ( eng.  Hypersonic ORbital Upper Stage  - hiperszonikus orbitális felső fokozat), a kabin ebből 2-6 űrhajósnak és 2-4 tonna rakomány befogadására alkalmas raktérrel, 36 utas befogadására volt alkalmas. [egy]

A rendszer össztömege körülbelül 366 tonna volt. A hordozó repülőgép száraz tömege 156 tonna, üzemanyagként 98 tonna hidrogén volt. Az orbitális repülőgép száraz tömegét 33 tonnára, az üzemanyag és az oxidálószer (folyékony hidrogén, illetve folyékony oxigén) tömegét 74 tonnára tervezték. Az orbitális repülőgép teljes teherbírása 5 tonna volt.

1991-ben az MBB-nek sikerült megépítenie Európa első sugárhajtású hajtóművét, amely több földi teszten is átment. 1994-ben azonban felülvizsgálták a projektet, melynek eredményei szerint a Zenger-2 projekt által a tervezett európai Ariane-5 hordozórakétához képest elért nyereség nem indokolta a fejlesztés jelentős pénzügyi költségeit, és 1995-ben a projekt lezárult. [egy]

Lásd még

• MiG-105
• BOR-4
• X-20 Dyna Soar
• HOTOL

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 A Zenger-2 projekt leírása az Encyclopedia Astronautica-ban . Letöltve: 2014. május 14. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 5.. (határozatlan)

Irodalom

• Dietrich E. Koelle, Peter Sacher, Herbert Grallert: Deutsche Raketenflugzeuge und Raumtransporter-Projekte (= Die deutsche Luftfahrt. Bd. 34). Bernard & Graefe, Bonn 2007, ISBN 978-3-7637-6126-5 .
• Konrad Ott, Hans-Dieter Mutschler: Vernunft in der Weltraumfahrt? Der deutsche Raumgleiter "Sänger" (= Theologisch-ethische Werkstatt. Kontext Frankfurt. Bd. 2). Verlag für Interkulturelle Kommunikation, Frankfurt am Main, 1992, ISBN 3-88939-191-5 .
• Herbert Paschen : Technikfolgenabschätzung zum Raumtransportsystem SÄNGER. In: Technikfolgenabschätzung Theorie und Praxis 13, Nr. 1, 2003, ISSN 1619-7623 , S. 27-31 ( [1] ).
• Niklas Reinke: Geschichte der deutschen Raumfahrtpolitik. Konzepte, Einflussfaktoren und Interdependenzen. 1923-2002 _ _ _ Oldenbourg, München 2004, ISBN 3-486-56842-6 (Zugleich: Bonn, Univ., Diss., 2003).

Linkek

• Geschichtsspuren.de (vormals lostplaces.de): Raketenversuchsanstalt Trauen
• Der Spiegel 10/89: Mit fast 400 Millionen Mark schiebt Bonn ein ehrgeiziges Projekt an: die Entwicklung des Hyperschallflugzeugs "Sänger" , Abgerufen, 2013. december 13.