A dinamógép vagy dinamó (néha köznyelvben "dynamka") egy elavult név az egyenáramú generátor számára .
A dinamó volt az első elektromos generátor, amelyet az iparban használtak. A jövőben váltotta fel a váltakozó áramot , mivel a váltakozó áram átalakítható .
Napjainkban a dinamó kifejezést főként a kerékpár fényszóróját meghajtó kis kerékpár vagy turistagenerátor [1] , valamint az elektromos zseblámpákba épített kis generátor - az ún. elektrodinamikus vagy öntöltő lámpák, amelyek akkumulátorok és akkumulátorok nélkül is autonóm módon működnek, és nem kell helyhez kötött 220 V-os tápegységről újratölteni vagy elemet cserélni, és a terepen is korlátlan ideig működhetnek. Néha a dinamót tévesen kézi generátornak nevezik a DP-62 radioaktivitás-jelzőben, amelyet kémiai akkumulátorok hiányában zord működési körülményekre terveztek. Egyes szovjet kézi elektromos lámpákat szintén nem dinamóval, hanem kis teljesítményű generátorral szerelték fel.
A modern időkben a dinamót bizonyos típusú neonfény sorozatú szimulátorokban és giroszkópos kézi edzőgépekben is használják.
A dinamó egy huzaltekercsből áll, amely az állórész által létrehozott mágneses térben forog , vagy fordítva: a mágnes forog, a tekercs pedig álló helyzetben van. A Faraday-törvény szerinti forgási energiát váltakozó árammá alakítják , de mivel a 19. században nem tudták a váltóáram gyakorlati alkalmazását, a változó polaritás megfordítására kefe - kollektor szerelvényt használtak ( egyenáramot kapnak a kimenet). Az eredmény egy állandó polaritású pulzáló áram volt.
Az első dinamót Anjos Jedlik találta fel 1827 -ben . A dinamó koncepcióját hat évvel azelőtt fogalmazta meg, hogy a Siemens hangot adott volna , de nem szabadalmaztatta.
| Kerékpár alkatrészek, szerszámok és tartozékok | |||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||||||||||||||