A forgó mozgás a mechanikus mozgás egyik fajtája . A forgó mozgás során egy anyagi pont kört ír le . Egy abszolút merev test forgó mozgása során minden pontja párhuzamos síkban elhelyezkedő köröket ír le . Az összes kör középpontja ebben az esetben egy egyenesen fekszik, amely merőleges a körök síkjaira, és amelyet forgástengelynek nevezünk . A forgástengely a testen belül és azon kívül is elhelyezhető. Egy adott vonatkoztatási rendszerben a forgástengely lehet mozgatható vagy rögzített. Például a Földhöz tartozó referenciakeretben az erőműben a generátor forgórészének forgástengelye álló.
Néhány forgástengely kiválasztásakor összetett forgási mozgást kaphatunk - gömbmozgást , amikor a test pontjai a gömbök mentén mozognak . Ha egy rögzített tengely körül forogunk, amely nem halad át a test középpontján vagy egy forgó anyagponton, a forgó mozgást körkörösnek nevezzük .
Egy mechanikai rendszer impulzusimpulzusának időbeli deriváltja a rendszer egy pontjának vagy tehetetlenségi középpontjának rögzített tehetetlenségi vonatkoztatási rendszeréhez viszonyítva egyenlő a rendszerre ható összes külső erő ugyanahhoz a ponthoz viszonyított főnyomatékával.
A forgást a fokokban vagy radiánokban mért szög , a szögsebesség (rad/s-ban mérve) és a szöggyorsulás (egység - rad/s²) jellemzik.
Egyenletes forgással ( - forgási periódus),
A merev test tulajdonságait forgása során a merev test tehetetlenségi nyomatéka írja le . Ez a jellemző a Hamilton- vagy Lagrange - egyenletekből származó differenciálegyenletekbe lép be . A forgás kinetikus energiája a következőképpen írható fel:
Ebben a képletben a tehetetlenségi nyomaték játssza a tömeg szerepét, a szögsebesség pedig a sebesség szerepét. A tehetetlenségi nyomaték a test tömegének geometriai eloszlását fejezi ki, és a képletből megállapítható
ahol a tömeg , a távolság a -edik ponttól a tengelyig [1] .
![]() |
---|
mechanikus mozgás | |
---|---|
referenciarendszer | |
Anyagi pont | |
Fizikai test | |
folytonosság | |
Kapcsolódó fogalmak |