Beja (nyelv)

A beja (önnév - Tu Bdhaawi, még: Bedauye, Bedawi, Bedawiye, Bedja, Beja, Tu-Bedawie, Bedawye, Bedwi, Bedya, Bidhaaweet) az afroázsiai család nyelve , amelyet ugyanazon nép beszél. név a Vörös-tenger partján él , Szudán , Eritrea és Egyiptom egyes területein .

Osztályozás

Az általánosan elfogadott besorolás szerint a beja az afroázsiai nyelvcsalád kusita ágához tartozik . Ez az egyetlen nyelv az északi kusita csoportban. Más kusitákat, mint az afar , az oromo , a bilin és a szomáli nyelvet beszélik Bedzsától messze délre. Az Ethnologue szerint Beja kevés szókincsben osztozik a többi kusita nyelvvel, de sok hasonlóság van a verbális morfológiában.

Egyes nyelvészek ragaszkodnak Robert Hetzron (1980) osztályozásához, aki a beját az afroázsiai nyelvek egyik ágának tekinti .

Szociolingvisztikai információk

Különféle források szerint 1,2-1,5 millió ember beszél beja nyelven (főleg Ababde és Beja törzsek ).

Az Ethnologue jelentése szerint Szudánban 951 000 , Eritreában 158 000 és Egyiptomban 77 000 előadó . Mindhárom ország esetében a nyelv státusza 5 Fejlődő [1] , ami azt jelenti, hogy a nyelvet minden generáció mindennapi kommunikációjában aktívan használják, van egy normalizált irodalmi nyelv, amelyet a nyomtatásban használnak [2] . Azt is jelezték, hogy Szudánban bedzsában írnak verseket, és sugárzott műsorokat vezetnek; a nyelvet a médiában használják [1] . Eritreában a beja oktatás az általános iskolában folyik.

A legtöbb beja hangszóró két- vagy háromnyelvű, és arabul és/vagy tigriül beszél . Ebből a két nyelvből származik a kölcsönzések fő áramlata a beja nyelvjárásokhoz. Sőt, a kölcsönzések még az alapszókincsben is megfigyelhetők (kítaab "könyv" arabból كتاب ‎ kitāb)

Eritreában a Beni Amerek a tigri és a beja keverékét beszélik, amely szubsztrátumot születésüktől fogva anyanyelvüknek fogadják el. Ugyanakkor Eritreában a beja nyelvet hivatalosan is elismerik a kilenc egyenrangú államnyelv egyikeként.

Az Ethnologue -ban felsorolt ​​nyelvjárások :

• Szudánban: Beni-Amer (Beni-Amir), Bisharin (Bisharin, Bisariab), Hadareb (Hadaareb), Hadendoa (Hadendoa, Hadendiwa, Hadendowa);

• Eritreában: Ababda (Ababda), Amara (Amara), Beni-Amer (Beni-Amir), Bisharin (Bisharin, Bisariab, Bisarin), Hadareb (Hadaareb), Hadendoa (Hadendoa, Hadendowa).

A nyelvjárások igealak-leltárban és hangzásban is nagymértékben különböznek egymástól, de a különböző nyelvjárások beszélői megértik egymást.

Írás

Sokáig szóban létezett a beja; az írást csak a 20. században találta fel néhány német nyelvész, Klaus és Charlotte Wedekind a latin ábécé alapján . Ezt az írásrendszert hivatalosan 2004-ben fogadták el Eritreában. Ma az iskolákban nyelvoktatásra használják. A magánhangzók hosszát az írásban a megkettőzéssel fejezzük ki. Az egyes szám e a /ɖ/ és /dh/ mássalhangzók megkülönböztetésére szolgál, az előbbi 'dh' és az utóbbi 'deh'. Hasonlóképpen a 'keh' a /kh/-t, a 'teh' /th/-t, a 'seh' a /sh/-t közvetíti. Egyetlen o nem használatos.

Szudánban a Beja arab alapú írást használ , de nincs hivatalos státusza [3] .

Tipológiai jellemzők

Nyelvtani jelentések kifejezésének típusa

Szintetikus nyelvekre utal , bár még mindig van néhány elemző elem.

A verbális morfológiában: Az ige ragozása időtől függően szintetikus (tökéletes) vagy analitikus (jövő).

Formai kritériumok szerint az igéknek két nagy osztályát különböztetjük meg: az úgynevezett gyenge igékben a ragozás szintetikus igeidőkben képzők segítségével, az erős igékben pedig előtagok, toldalékok, toldalékok és ablaut segítségével történik. gyökér magánhangzók.

A személyek és a számok változása kifejezhető utótaggal (gyenge ige), előtaggal (erős ige) vagy segédigével (a gyenge és az erős igék jövő idejére egyaránt).

Szintetikusan is kifejezve:

• okozó

(gyenge igéknél az utótag -s) tam "enni" > tam-s "etetni, enni kényszeríteni"

(erős igéknél az előtag s, ablaut) mehag "kiszáll" > sé-mhag "make get out"

• fényvisszaverő

(gyenge igéknél az utótag aːm) allam "tanítani" > allam-aːm "tanulni"

• felelősség

(gyenge utótag esetén - m) tam "enni" > tam-am "enni"

(erős igéknél az előtag: t, ablaut) fedig "elhagyni" > ét-fadaːg "elhagyni"

• reciprok (erős igéknél az előtag m, ablaut ) dir "kill" > amó-daːrna "kill egymást"

Ezek a toldalékok kombinálhatók, például a kauzatív passzív (gyenge igék) az am-s-eken. Lehetséges reduplikáció az intenzitás/gyakoriság kifejezésére: tam "enni" > tamtam "egyél gyorsan".

Szintetizmus a nominális morfológiában: a többes szám például szintetikusan fejeződik ki. Ez többféleképpen is megtehető:

• utótag -a: árgin "bárány", árgin-a "bárányok";
• a záró hosszú magánhangzó rövidítése: maláːl "sivatag", malál "sivatagok";
• a hangsúly eltolása egy szótaggal hátrébb: minʃáːr "fűrész", mínʃar "fűrész";
• egyéb változások a törzsben: bók "kecske", bák "kecske"

A morfémák közötti határ természete

Beja erősen fúziós és inflexiós morfológiájú.

Példa szemantikai fúzióra (halmozott kifejezés az idő (nem múlt), a személy és a szám nyelvtani kategóriáinak előtagjában:

Példa a formális fúzióra . A többes szám kifejezése a magánhangzó gyökének csökkentésével.

maláːl - malal

sivatag - sivatagok

Szerepkódolás típusa

A WALS [8] szerint a beja a szerepkódolás akkuzatív típusa.

Az intransitív ige egyetlen aktánsa

(1) Aa-kam eeyaan.

Megérkeztek ezek a tevék.

ugyanúgy megjelölve, mint a tranzitív ige ügynöke

(2) Aa-kam yhindi tamiyaana.

Ezek a tevék megették ezeket a fákat.

és szembeállították a tranzitív ige páciensével

(3) Ee-kam rhan.

Láttam ezeket a tevéket.

Ugyanakkor az ágens szemantikával rendelkező intranzitív ige egyetlen aktánsa és egy türelmes szemantikával rendelkező intranzitív ige ugyanígy van megtervezve:

(4) W'ooriit yaas tiyiya.

A fiú kutyája meghalt.

(5) Utakiit yaas eeta.

Megjött a férfi kutyája.

Alap szórend

A mondat egészének szórendje Cushitic SOV.

Jelölés típusa főnévi kifejezésben és predikációban

A birtokos névszói kifejezés a függőségi jelölést mutatja be : a függő relációs elemhez nyelvtani mutatókat kapcsolunk.

A névmási birtokos esetekben azonban beszélhetünk csúcsjelölésről (a megfelelő személy és szám birtokos utótagjával kifejezve):

A WALS adatok szerinti predikációban függő címkézés is létezik: az esetjelzők aktánsokat kapnak .

Az ige azonban nemében és számában egyezik az aktussal, így meg lehet próbálni kettős jelölésről beszélni:

(5) Uutak w'eera ee- ya .

(Ez) a fehér ember jött.

(6) Aanda y'eera ee -ya-an .

(Azok) a fehér férfiak jöttek.

(7) Tutakat tu'eera ee- ta .

(Ez) fehér nő jött.

(8) Taam'a ti'eera ee -ya-an .

Megjöttek (azok) a fehér nők.

A névelői/melléknévi állítmánynak is vannak összekötő utótagjai, amelyek nemben és számban megegyeznek az alannyal.

•áne san-∅-óː-k- u

i testvér-ACC.M-ACC-POSS.2SG- 1SG.M

"A testvéred vagyok"

•áne kʷaː-t-óː-k- tu

i testvér-ACC.F-ACC-POSS.2SG- 1SG.F

"A húgod vagyok"

• baruuk adaro- wwa

vörös vagy- 2SG.M

"piros vagy"

• batuuk adaroo- tuwi

vörös vagy - 2SG.F

"piros vagy"

Használt fényezők

ART - cikk

F - nőies

M - férfias

SG – egyes szám

PL - többes szám

NEG – tagadás

POSS – birtoklási hajlandóság

IMPF - jelen

SUBJ - tárgy

OBJ - objektum

GEN – genitivus

Általános leírás és jellemzők

Fonetika

A bej konszonantizmust az affrikátusok, a garat- és uvuláris fonémák hiánya, valamint a labio-veláris kʷ, gʷ és agyi d̨ jelenléte jellemzi.

A /χ/ és /ɣ/ (a táblázatban zárójelben vannak megadva) csak arab kölcsönzésben fordulnak elő egyes beszélők beszédében; mások helyébe /k/ vagy /h/ és /g/ lép.

A Beja pedagógiai nyelvtanban megkülönböztetett mássalhangzó fonémák:

A dh, gh és kh kombinációk különálló fonémákként is kiemelkednek.

5. magánhangzók: /a/, /e/, /i/, /o/ és /u/.

Az /e/ és /o/ csak hosszúak, míg az /a/, /i/ és /u/ lehet hosszú vagy rövid.

A kitűzőt a hangszín hangsúlyozása jellemzi .

A leggyakoribb szótagszerkezet a CV, de más változatok is megengedettek, az első szótagban több variáció. A zárt szótagok megengedettek, míg a végső lehet C vagy Ct. Más mássalhangzókkal rendelkező klaszterek nem megengedettek.

Az első szótag magánhangzóval kezdődhet (amelyet egykor egy már kiesett glottális stop előzött meg).

A Beja Pedagógiai Nyelvtan külön foglalkozik azokkal a szótagokkal, ahol a ʔ vagy a h a magánhangzó előtt vagy után fordul elő (jellel '). Úgy tartják, hogy a C'V formájú szótagok az északi bejai nyelvjárásokra jellemzőek, a CV' formájú szótagok pedig a déliekre [9] .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Bedawiyet | Ethnologue . Hozzáférés dátuma: 2015. december 26. Az eredetiből archiválva : 2015. december 27. (határozatlan)
2. ↑ Nyelv állapota | Ethnologue . Hozzáférés dátuma: 2015. december 26. Az eredetiből archiválva : 2015. december 27. (határozatlan)
3. ↑ Omniglot . Letöltve: 2011. július 3. Az eredetiből archiválva : 2011. június 29. (határozatlan)
4. ↑ Wedekind, Klaus; Wedekind, Charlotte; Musa, Abuzeinab. Beja Pedagógiai  Nyelvtan . — Asszuán és Asmara. — P. 26. §.
5. ↑ Wedekind, Musa 2008, 149
6. ↑ Wedekind, Musa 2008, 180
7. ↑ Almkvist 1881, 166
8. ↑ WALS Online - Nyelv Beja . Hozzáférés dátuma: 2015. december 14. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 7.. (határozatlan)
9. ↑ Beja Pedagógiai Nyelvtan , <37> bekezdés: "A beja fonológia specialitásaként vannak olyan szótagok is, amelyekben a kezdő mássalhangzót vagy h vagy hamzah követi, H-ként rövidítve: CHV, mint a t'a 'most'-ban, CHVV mint a m'aa 'gyere!', CHVCt mint mhay 'három' és mint lhayt 'holnap', és CHVVCt mint n'aayt 'kecske'. Ez az utolsó szótagmintázat okozza az egyik szisztematikus különbséget az északi és a déli beja dialektusok között: Amit északon C'V-nek ejtenek, azt CV-nek, vagy két szótagnak CV-nek ejtjük.'V délen, pl. 'a, sa', sa.'a 'ülj! (M)'".

Irodalom

• Hudson, Richard A. 1974. "Beja szerkezeti vázlata", African Language Studies. Szerk. DW Arnott. London: School of Oriental and African Studies.
• Herman Almkvist: Die Bischari-Sprache Tū-Beḍāwie in Nordost-Afrika . 2 Bande, Uppsala 1881, 1885
• Richard A. Hudson: Beja. In: Marvin Lionel Bender (Hrsg.): The Non-Semitic Languages ​​of Ethiopia. Carbondale 1976. 97-132.
• Leo Reinisch: Die Bedauyesprache in Nordostafrika. Hölder , Wien 1893. http://www.archive.org/details/diebeauyesprach00reingoog
• Leo Reinisch: Wörterbuch der Bedauyesprache . Holder, Wien 1895
• E. Roper: Tu Beḍawiɛ. Egy elemi kézikönyv a szudáni kormánytisztviselők használatához. Stephen Austin, Hertford, 1928
• Klaus Wedekind: Frissítés Bejáról . In: Rainer Voigt (Hrsg.): Akten des 7. internationalen Semitohamitistenkongresses Berlin 2004 Shaker, Aachen 2007. Seite 165-183.
• Klaus Wedekind, Charlotte Wedekind, Abuzeinab Musa: Beja Pedagogical Grammar . Afrikanistic Online, 2008.
• Wedekind K. ; Wedekind C. , Musa A .. Beja Pedagógiai Nyelvtan  (angol) (PDF). Afrikanistic Online, Vol. 2008 , Iss. 5 (2008. február 22.). Letöltve: 2019. május 3. Az eredetiből archiválva : 2018. augusztus 15.

Linkek

• Beja nyelv az Ethnologue-ban. A világ nyelvei .

Szótárak és enciklopédiák	Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban	BNF : 12487779p J9U : 987007283141505171 LCCN : sh85012920 SUDOC : 034086102