Jézus nyelve

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. július 6-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 308 szerkesztést igényelnek .

Az 1. században a Közel-Keleten elterjedt arámi nyelvet [1] [2] (pontosabban az arámi nyelv galileai dialektusát [3] ) Jézus Krisztus nyelvének tekintik . [4] Annak ellenére, hogy az Újszövetség nyelve görög , ennek ellenére vannak arámi kifejezések a görög átírásban . [5]

Az arámi nyelv is Krisztus kíséretének nyelve. Az arámi neveknek Bartholomew apostol volt ( βαρ -θολομαίος , ܒܪ ܬܘܠܡܝ ܬܘܠܡܝ ܬܘܠܡܝ ܬܘܠܡܝ ב ת ail.ru bár -tulmai- „Tolomey fia”) és arámi volt a teológus János és testvére, Jacob „ Voanarges ” beceneve . „mennydörgés fiai”  Márk  3:17 ). Sok helynév is arámi: Gecsemáné ( Γεθσημανει - "olajprés"), Akeldama ( 'Ακελδαμάχ - "vér földje" ApCsel  1:19 ), Bethesda ("irgalmasság háza").

Istenem, Istenem, miért hagytál el?

Régi szír szöveg Mk.  15:34 _ _ _ _ _ _ héber szöveg Zsolt.  21 : 2 _ _ _ Régi szír szöveg Matt.  27:46 _ _ _ _ _ _ héber szöveg Zsolt.  21 : 2 _ _ _

Manna

János 6,31

οι πατερες ημων το μανα εφαγον τν τη τη καθως γεγραμμμμμμμμμμμμμμμμμμμμμμμμμμμμμμμμμμτ ακ ορανου αυτοις φαγεις

2Móz 16,31

καὶ ἐπωνόμασαν οἱ υἱοὶ ισραηλ τὸ ὄνομα αὐτοῦ μαν ἦν ὲς σπέρμα κορίου τὸ δὲ γεῦμα αὐτοῦς ἐγκρὶς ἐν

2Móz 16,15

ἰδόντες δὲ αὐτὸ οἱ υἱοὶ Ισραηλ εἶπαν ἕτερος τῷ ἑτέρῳ ​​​​τί ἐστιν τοῦτο οὐ γὰρ ᾔδεισαν τί ἦν εἶπεν δὲ Μωυσῆς πρὸς αὐτούς οὗτος ὁ ἄρτος ὃν ἔδωκεν κύριος ὑμῖν φαγεῖν

A János 6,31 a görögöt használja ( manʹna ), a szír Peshitta kiejti (manʹno) a görögöt utánozva, a 2Mózes 16,31 a görög „embert”, a 2Mózes 16,15 pedig egyszerűen azt fordítja: „mi ez?”

Maranatha

1Korinthus 16:22

ει τις ου φιλει τον κυριον ητω αναθεμα μαρανα θα [14] [16] [15 ]

Didache 10.6

μαραν αθα [17] [18]

Jelenések 22.20

[ 19 ] [ 20]

Rák, Gyehenna

Máté 5,22

εγω δε λεγω υμιν οτι πας ο οργιζομενος τω αδελφω αυτου ενοχος εσται τη κρισει ος δ αν ειπη τω αδελφω αυτου ρακα ενοχος εσται τω συνεδριω ος δ αν ειπη μωρε ενοχος εσται εις την γεενναν του πυρος

A görög szövegben a rakʹ az arámi raʹka (vagy reika, a rek ריק /ריקה - "tétlen beszélő; bolond") szóból; a görög szövegben a Gyehenna [21] az arámi giʹkhano ("kínzás helye"). A hiéna héberül geinom (גיהנום), a név a hely nevéből ered, gay ben other („Inom fiának szurdoka”), mivel az első Templom korában Molek kultusza volt ezen a helyen. , melynek szolgálata a csecsemők égetéssel való feláldozása volt. Innen ered az "égj el a tüzes pokolban" kifejezés

Talita kum

Márk 5.41

και κρατησας της χειρος του παιδιου λεγει αυτη ταλιθα μ μεθερμηυομοο τ τ σοι λεγειργειργειργειργειργειργειργειργειργειργειργειργειργειργειρperrel

A görög szöveg a babiloni zsidók judaeo-arámi kifejezését használja (talita kum). arámul (tlito kumi).

Kifa

János 1.42

ηγαγεν αυτον προς τον ιησουν εμβλεψας αυτω ο myσους ειπεν συ σιμων ο υιωανου συ συ θηφας ο ερ maga

A görög szöveg ( kefa ) [22] az arámi szót (kyʹpho) használja: „tömb; szikla; erős kő."

húsvét

Lukács 22,1

ηγγιζεν δε η εορτη των αζυμων η λεγομενη πασχα

A görög szöveg ( húsvét ), [23] nagy valószínűséggel hebraizmust használ. arámi szó (peʹcho). [24] Az evangéliumok régi szír szövegei is a régebbi arámi nevet használják erre az ünnepre (faʹseh). [25]

Martha

Lukács 10,38

εν δε τω πορευεσθαι αυτους αυτος εισηλθεν εις κωμην τινα γυνη δε τις ονοματο μαρθαναδ (

A görög szöveg ( marʹta ) egy arámi (morʹto) szót (nem nevet) [26] használ, ami „hölgy” jelentésű. Arámi megszólítás egy férfihoz (több) i.e. "uram".

Thomas

János 11,16

ειπεν ουν θωμας ο λεγομενος διμος τοις συμμαθηταις αγωμεν και ημεις ινα αποθετνωμν

A görög szöveg ( thomas ) az arámi szó (nem név) (toʹmo) „iker” arámi becenevét (tʹma) használja.

Abba

Márk 14.36

και ελεγεν αβα ο πατηρ παντα δυνατα σοι αρεγκε το ποτηριον τουτο απ εμου αλλ ου τι εγυ ωλα

Az arámi nyelven aba , a régi szír evangéliumokban azt írják ( avi ) " apám!" jelentkezéskor.

Farizeusok

Máté 23.2

λεγων επι της μωυσεως καθεδρας εκαθισαν οι καιιμματεε

A görög szöveg ( farisʹioi ) az arámi szót (frisheʹ) használja.

Barabbás

Máté 27,17

συνηγμενων ουν αυτων ειπεν αυτοις ο πιλατος τινα θελετε απολυσω τμιν του τουν βαραβαν ιν τν τμ τμιν ον

A görög szöveg a ( barʹabba ) szót használja, valószínűleg a hebraizmust. arámul (bar aba) "Aba fia" [27] [28]

Messiás

János 1.41

ευρισκει ουτος πρωτον τον αδελφον τον ιδιον σιμωνα και αυτω ευρηκαμενομενονονονονονονονονtunke

János 4,25

λεγει αυτω η γυνη οιδα οτι μεσσιας ερχεται ο λεγομενος f

A görög szöveg a ( mesʹiaʹa ) szót használja, valószínűleg a hebraizmust. A szír Peshitta az arámi szót (mshiʹho) használja: „felkent” [uralkodni], azaz. "cár". [29]

Gavwafa

János 19.13

ουν πιλατος ακουσας των λογων τουτων ηγαγεν τον ιησουν καισεν επι βματος τοπομεν ον λιθτιστιages.

A görög szöveg (gabbata) [30] nagy valószínűséggel hebraizmust használ. A szíriai peshitta arámi nyelvet (gfifto) használ.

Golgota

Máté 27,33

και ελθοντες εις τοπον λεγομενον γολγοθα ο ε΄Ͽυννουυια κρορ

Márk 15.22

και φερουσιν αυτον επι τον γολγοθαν τοπον ο εστιν μεθερμηνεν κρανιου τοποςse

A görög szöveg a (holʹgota), [31] nagy valószínűséggel hebraizmust használ. A szír Peshitta arámi nyelvet (gogulto) használ.

Effafa

Márk 7.34

και αναβλεψας εις τον ουρανον εστεναξεν και λεγει αυτω εφαθα ο εστιν διανοιχθητι

A görög szöveg ( effata ), a szír Peshitta arámi nyelvet (etpathʹ) használ.

Korvan

Máté 27,6 [32]

οι δε αρχιερεις λαβοντες τα αργυρια ειπαν ουκ εξεστιν βαλειν αυτα εις τον κορβαναν επει τιμαιαιμα

Mark 7.11

υμεις δε λεγετετ εαν ειπη ανθρωπος τω πατρι η τη μητρι κορβαν ο εστιν δωρον ο εφαν εξ ε ω ωεη

A görög szöveg (kʹbʹna) az arámi szót (kʹbʹbana) használja (lásd Kurban ). leveleket. áldozat

Ravbouni

János 20.16

λεγει αυτη ιησους μαριαμ στραφεισα εκεινη λεγει αυτω εβραιστι ραβον 100

A görög szöveg használja (rabbow n és). A szíriai Peshitta arámi nyelvet (raʹbuli ) használ .

Rabbi

Máté 23,7

και τους ασπασμους εν ταις αγοραις και καλεισθαι απο

A görög szöveg a (Rabbi) kifejezést használja, valószínűleg a hebraizmust. A szíriai Peshitta a (raʹbi) szót használja.

szombat

János 19.31

οι ουν ιουδαιοι ινα μη μεινη επι του σταυρου τα σωματα εν τω σαββατω επει παρασκευη ην ην γαρ μεγαλη η ημερα εκεινου του σαββατου ηρωτησαν τον πιλατον ινα κατεαγωσιν αυτων τα σκελη και αρθωσιν

A görög szöveg a ( sabbata ) szót használja, valószínűleg a hebraizmust. A szír Peshitta az arámi nyelvet (shaʹbta) használja.

Sátán

Máté 4.10

τοτε λεγει αυτω ο ιησους υπαγε σατανα γεγραπται γαριον τον σου προσκυνησεις και μονω λατις

A görög szöveg a ( Sátán ) használatát, nagy valószínűséggel a hebraizmust használja. A szíriai Peshitta arámi nyelvet (soʹtono) használ.

Kereső

Lukács 1,15

εσται γαρ μεγας ενωπιον κυριου και οινον και σικερα μη πνευματος αγιου πλησθησθιας

A görög szöveg használ ( sikera ). [33] A szíriai Peshitta az arámi (shaʹkro) „datolyából készült erős alkoholos italt” használja. Az arámi (shakro; shakar) az orosz "cukor".

Hozsanna

Mark 11.9

ευλογημενος ο ερχομενος εν ονοματι κυριου [34]

A görög szöveg a ( hozsanna ) használatát használja. [35] [36] Valószínűleg ez a hebraizmus. [37] A szíriai Peshitta arámi nyelvet (ushano) használ.

Jegyzetek

  1. ↑ arámi . Ortodox Enciklopédia
  2. ↑ ARAMEAN JÉZUS
  3. ↑ Kánaáni nyelvjárásváltás . palesztinai arámi
  4. ↑ Az arámok fel akarják támasztani Krisztus korának nyelvét
  5. ↑ Az arámizmusok az ÚSZ-ben . Ortodox Enciklopédia
  6. ↑ 1 2 Eloi! Eloi! // Nicephorus archimandrita bibliai enciklopédiája . - M. , 1891-1892.
  7. ↑ A görög átírás a kifejezés hangját mutatja a zsidó-arámi nyelv palesztin dialektusában (nyugati)
  8. ↑ Vatikáni Kódex Mk. A 15:34 megegyezik a 21. zsoltár héber szövegével, kivéve az elején az Istenhez szóló megszólítást ( eliʹeliʹ azavtáni )
  9. ↑ Máté „Nagy érdeklődés a kéziratos hagyományban a keresztkiáltás közvetítése, amelyet Máté evangéliumának szerzője más evangéliumi előrejelzőkhöz hasonlóan átírt formában idéz (Mt 27,46). Beza kódexében az arámi *šabaqtanit visszaadó σαβαχθανι alakot a héber szöveg szerint javították: zabtani (> héber 'azabtani ). A Codex Sinaiticus és a Vatikánban viszont a Zsolt 21:2 héber szövegnek megfelelő ηλι hebrazáló alakot a Mk.-ban bemutatott ελωι alak váltja fel. 15:34 és felfelé az arámi * ilahiba
  10. ↑ A régi szír szöveg ugyanúgy kezdi az Istenhez szóló megszólítást, mint a Mk. görög szövege. 15:34 ( eleoi, eleoi ...)
  11. ↑ A Vatikáni Kódex görög szövege az arám kifejezés régebbi átírását mutatja, mint a modern arám vagy héber
  12. ↑ Régi szír szöveg Mk. 15:34 kezdődik a felhívás Istenhez ( alei alei ...)
  13. ↑ A régi szír szöveg úgy kezdi az Istenhez szóló megszólítást, mint a héber 21. zsoltárban (eliʹ ʻeliʹ...)
  14. ↑ Az 1Korinthus 16,22 az arámi "urunk, jöjj!"
  15. ↑ Csak a Nestle Åland görög szövege használja az "urunk jöjjön! Minden más görög szövegben a "mi urunk eljött" kifejezést használja.
  16. ↑ A szír szöveg különbséget tesz az "úr" (ember) és az "Úr" (Isten) között.
  17. ↑ Didache arámi nyelvet használ: "Megjött a mi urunk"
  18. ↑ Didache . Ortodox Enciklopédia
  19. ↑ Jelenések 22.20 a „jöjj, Uram Jézus!” görög fordítása.
  20. ↑ A Jelenések 22.20-ban a szíriai Peshitta „Úrnak” (Istennek) nevezi Jézust
  21. ↑ görög Gyehenna
  22. ↑ Kifa. Ortodox Enciklopédia
  23. ↑ görög húsvéti
  24. ↑ Az arámi „peʹcho” szó a „megszabadít” igéből származik a Miatyánkban (Máté 6,13), így a „páska” a „szabadulás” (2Móz 12,13).
  25. ↑ A régi szír evangéliumok Lukács 2.41
  26. ↑ Bár Lukács 10,38 azt mondja, hogy ez a név
  27. ↑ Barabás . Ortodox Enciklopédia
  28. ↑ Máté 27,17 régi szír szövege tisztázza: "... kit akarsz, hogy kiszabadítsam, Jesú-fia-Abát vagy Jesut, akit "királynak" neveznek? vagyis a tárgyaláson két vádlott volt, Jézus, ugyanazzal név
  29. ↑ János 19:19-21
  30. ↑ Gavvafa . Ortodox Enciklopédia
  31. ↑ Golgota . Ortodox Enciklopédia
  32. ↑ Az egyházi szláv szöveg a görög "korvan" szót használja
  33. ↑ görög erős ital
  34. ↑ Zsoltárok 117,25-26 (zsinat)
  35. ↑ görög írja hozsanna
  36. ↑ Mark 11,9; Máté 21,9; János 12,13
  37. ↑ Zsoltárok 119,25 héber szövege (hoshia-na)