Schmidt, Jakov Ivanovics

Jakov Ivanovics Schmidt
Isaac Jacob Schmidt
Születési dátum	1779. október 14( 1779-10-14 )
Születési hely	Amszterdam , Hollandia
Halál dátuma	1847. augusztus 27. (67 évesen)( 1847-08-27 )
A halál helye	Szentpétervár , Oroszország )
Ország	Orosz Birodalom
Tudományos szféra	keleti tanulmányok
Díjak és díjak	A Nagy-Britannia és Írország Királyi Ázsiai Társaságának tagja [d]
A Wikiforrásnál dolgozik
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Yakov Ivanovich Schmidt (születésekor Isaak Jacob Schmidt , német  Isaak Jakob Schmidt ; 1779. október 14., Amszterdam , Hollandia -  1847. augusztus 27., Szentpétervár , Oroszország ) - orosz és német orientalista , fordító, mongolista és tibetológus, buddhológus. Schmidt először vezette be a mongol nyelv és irodalom tanulmányozását az európai tudományosságba .

Életrajz

Amszterdamban született, kereskedő fia ; amikor 1795 -ben Hollandia francia csapatok általi megszállása tönkretette apját, Schmidt idegen országokba ment, és 1798 -ban Oroszországba érkezve egy kereskedelmi irodában lépett szolgálatba. Üzleti ügyében meg kellett látogatnia a nomád kalmükokat , a Volga és a Don között . A kalmükok között eltöltött 3 év elegendő volt Schmidt számára, hogy tanulmányozza a kalmük és a mongol nyelvet és irodalmat, vallási nézeteket, szokásokat és szokásokat , és így felhalmozza azokat az információkat, amelyeket ettől kezdve tudományosan fejleszteni kezdett.

1811 elején Schmidt Moszkvában telepedett le , de a következő évben a francia hadsereg közeledése távozásra kényszerítette. A moszkvai tűzvész idején jelentős kézirat- és fametszetgyűjteménye pusztult el. Szentpétervárra érkezésekor az üzleti ügyei mellett a Bibliatársulat pénztárosát is elvállalta , amely megbízta Schmidtet, hogy fordítsa le az Újszövetséget mongol és kalmük nyelvre.

1819 - ben végül otthagyta a szakmát, és a tanulásnak szentelte magát. Az Újszövetség 1827 -ben megjelent két mongol és kalmük fordítása , valamint több mongol és tibeti történelemről és irodalomról szóló mű, „ Über die Verwandtschaft der gnostisch-theosophischen Lehren mit den Religions-Systemen des Orients, vordhagliismus des” címmel. " (Szentpétervár, 1828) a tudományos buddhológia úttörő alkotásai közé tartoznak.

„Forschungen im Gebiet der ältesten religiösen, politischen und litterarischen Bildungsgeschichte der Völker Mittelasiens, vorzüglich der Mongolen und Tibeter” (Szentpétervár, 1829) és „Würdigung und Abfortigung s der Klaprothschen. A Beleuchtung und Widerlegung seiner Forschungen im Gebiet der Geschichte der Völker Mittelasiens" a Rostocki Egyetem doktora címet adományozta neki .

"A keleti mongolok története" (Szentpétervár, 1829) - Sanan-Setsen ( Sagan-Setsen ) 1662-es mongol krónikájának fordítása - felhívta rá a Szentpétervári Tudományos Akadémia figyelmét , amely megválasztotta. mint adjunktus akadémikus a keleti irodalomban és régiségekben.

Ezen kívül övé az első "mongol nyelvtan " (1831, orosz és német nyelven); "Mongol-német-orosz lexikon" (1835); "Gesser kán bravúrjai" (1836, német fordítással, a mongol népek írott eposzának legfontosabb emlékművének kiadása, amelyet a modern tudomány gyakran " Geseriad " néven emleget); "Nyelvtan" (1839) és két "Tibeti nyelvi lexikon" (1841), majd megjelent az "Uligerun-Dalai" (" A bölcsesség és bolondság szútrája ") tibeti mű német fordítással. A Biblia teljes mongol nyelvű fordítása is az övé , amelyet az Orosz Bibliatársaság adott ki.

Jelentése

Schmidt tevékenysége nemcsak megalapozta, hanem nagymértékben meghatározta a tudományos mongolisztika további fejlődését is.

A vizsgálat tárgyát tekintve a mongolisztika jellegzetes vonása, hogy nincs határ a „hazánk népei” és az „idegen Ázsia népei” tanulmányozása között, amikor a kalmük és a mongol a vizsgálat tárgya. ugyanakkor a tibetológia és a buddhológia kötelező kiegészítő tudományágként működik.

A nemzeti iskolák szerinti mongolisztika jellegzetessége volt, hogy mindenekelőtt az orosz és a germán iskola fejlődésének alapjait fektették le, amelyek kiemelkedő jelentősége egészen a 80-as évekig nyilvánvaló volt.

Proceedings

• Evangélium St. Mathaei in linguam Calmucco-Mongolicam translatum ab Isaaco Jacobo Schmidt, cura et studio Societatis Biblicae Ruthenicae typis impressum, Petropoli 1815;
• Beszámoló arról, ahogyan az evangélium tanulmányozása Isten ereje által a choriniai burátok két Saisang (mongol nemesek vagy hercegek) felébresztésének eszközévé vált; kivonat egy jelentésből, amelyet Isaac Jacob Schmidt testvér, az Egyesült Testvérek Egyháza és a pétervári Bibliatársaság kincstárnoka küldött az Egység Vének Konferenciájának, in: Periodical Accounts 6, 1817, 466-473
• Kurze Darstellung der christlichen Glaubenslehre, St. Pétervár 1817
• Christliche Tractätlein zur Bekehrung der Burjäten, in zwey Abtheilungen, St. Pétervár 1818
• Einwürfe gegen die Hypothesen des Herrn Hofr. Klaproth: Über Sprache und Schrift der Uiguren (siehe dessen Reise 2ter Band Seite 481 Halle und Berlin 1814). Von Jos. Jac. Schmidt a St. Petersburg, in: Fundgruben des Orients 6, 1818, 321-338
• Das Evangelium Matthaei in die Mongolische Sprache/übers. von IJ Schmidt, St. Pétervár, 1819
• Das Evangelium Johannis in die Mongolische Sprache/übers. von IJ Schmidt, St. Pétervár, 1819
• Die Apostelgeschichte in die Kalmükische Sprache/übers. von IJ Schmidt, 1820
• Das Evangelium Matthaei in die Kalmükische Sprache/übers. von IJ Schmidt, St. Pétervár, 1820
• Das Evangelium Johannis in die Kalmükische Sprache/übers. von IJ Schmidt, St. Pétervár, 1820
• Die Apostelgeschichte in die Mongolische Sprache/übers. von IJ Schmidt, 1820
• Die Evangelien Marci und Lucae in die Kalmükische Sprache/übers. von IJ Schmidt, 1821 (?);
• Die Evangelien Marci und Lucae in die Mongolische Sprache/übers. von IJ Schmidt], 1821;
• Extrait d'une lettre de M. Schmidt, datee de Saint-Petersbourg, 1820. október 13/25., in: JA 1, 1822, 182-184
• Extrait d'une lettre de M. Schmidt, à M., sur quelques sujets relatifs à l'histoire et à la littérature mongoles, 10/22 octobre 1820, St.-Petersbourg, dec. 1822, in: JA 1, 1822, 320-334
• Alphabet et syllabaire devanagari, nommé Landsa, avec la transcription en tibétain et en Mongol, d'après un exemplaire imprimé de M. Is. Jac. Schmidt et exécuté litográfia Jacques Rakhonintól. Szentpétervár 1822
• Extrait d'une lettre de M. Schmidt, de St. Petersbourg, címzett à M. Klaproth, en réponse à l'Examen des extraits d'une Histoire des khans Mongols, Paris 1823 (auch in JA 3, 1823, 107-113).
• Forschungen im Gebiete der älteren religiösen, politischen und literärischen Bildungsgeschichte der Völker Mittel-Asiens, vorzüglich der Mongolen und Tibeter, St. Pétervár, Lipcse 1824
• Philologisch-kritische Zugabe zu den von Herrn Abel-Rémusat bekannt gemachten, in den Königlich-Französischen Archiven befindlichen zwei mongolischen Original-Briefen der Könige von Persien Argun und Öldshaitu an Philipp den Schönen, St. Pétervár 1824
• IJ Schmidt Würdigung und Abfertigung der Klaprothschen sogenannten Beleuchtung und Widerlegung seiner Forschungen im Gebiete der Geschichte der Völker Mittel-Asiens, Lipcse 1826
• Neues Testament in Kalmükischer Sprache, 1827 (?).
• Neues Testament in Mongolischer Sprache, 1827 (?).
• Über die Verwandtschaft der gnostisch-theosophischen Lehren mit den Religions-Systemen des Orients, vorzüglich des Buddhaismus, Lipcse 1828
• Über das Wort Bedola (oder Bedolach). Gen. II: 11-12 és 4. sz. XI, 7, in: Leipziger Literatur-Zeitung, 1828, 924 f.
• Geschichte der Ost-Mongolen und ihres Fürstenhauses, verfasst von Ssanang Ssetsen Chungtaidschi der Ordus; aus dem Mongolischen übersetzt und mit dem Originaltexte, nebst Anmerkungen, Erläuterungen und Citaten aus andern unedirten Originalwerken herausgegeben, St. Pétervár, Lipcse 1829
• Über den Nutzen des Studiums der ostasiatischen Sprachen überhaupt und in besonderer Beziehung auf Rußland, in: St. Petersburgische Zeitung , 1829, Nr. 17, 93-94
• Anzeige einer von der Regierung neu-erworbenen Sammlung orientalischer Werke, in: St. Petersburgische Zeitung, 1830, 88-90
• Grammatik der Mongolischen Sprache, St. Pétervár, 1831
• Tibet és Kokunor (Kĕkenor vagy a Tangut régió) története az ókortól a Kr.u. XIII. századig - Iakinf Bichurin kínai szerzetes fordítása. Schmitt adjunktus úr beszámolójából, amely a február 3-i ülésen olvasható. 1830, in: A Birodalmi Tudományos Akadémia olvasmányai. Tudományos Osztályok istor., philol., kn. 1, 1831, 33-39;
• A buddhizmus néhány alapvető rendelkezéséről. Felolvasta Schmit úr az 1829. december 9-i ülésszakban, in: A Birodalmi Tudományos Akadémia olvasmányai. Tudományos Osztályok istor., philol., kn. 1, 1831, 40-51
• Schmit úr által összeállított útmutató a mongol nyelv tanulásához. Kivonat Schmit úr 1830. március 17-én felolvasott jelentéséből, in: A Birodalmi Tudományos Akadémia olvasmányai. Tudományos Osztályok istor., philol., kn. 1, 1831, 94-99
• A tibeti írások eredetéről. Schmit G. olvasta 1829. május 15-én, in: A Birodalmi Tudományos Akadémia olvasmányai. Tudományos Osztályok istor., philol., kn. 1, 1831, 100-103
• A mongol nyelv nyelvtana, Szentpétervár, 1832
• Notice sur une médaille mongole de Ghazan khan, traduit de l'allemand par M. Jacquet, in: Nouveau Journal asiatique 8, 1831, 344-348
• Über den Ursprung der tibetischen Schrift, in: Mémoires de l'Academie impériale des sciences de St. Petersbourg VI, 1, 1832, 41-54
• Über einige Grundlehren des Buddhaismus, in: Mémoires de l'Académie impériale des sciences de St. Petersbourg, VI, 1, 1832, 89-120 u. 221-262
• Anfang der Sanskrit-Studien in Rußland, in: St. Petersburgische Zeitung, 1833, 209, 819-820
• Über die sogenannte dritte Welt der Buddhaisten, in: Mémoires de l'Académie impériale des sciences de St. Petersbourg, VI, 2, 1834, 1-39
• Über die tausend Buddhas einer Weltperiode der Einwohnung oder gleichmäßiger Dauer, in: Mémoires de l'Académie impériale des sciences de St. Petersbourg, VI, 2, 1834, 41-86
• Die Volksstämme der Mongolen: als Beitrag zur Geschichte dieses Volkes und seines Fürstenhauses [I], in: Mémoires de l'Académie impériale des sciences de St. Petersbourg, VI, 2, 1834, 409-477
• Bericht über eine Inschrift der ältesten Zeit der Mongolen-Herrschaft, in: Mémoires de l'Académie impériale des sciences de St. Petersbourg, VI, 2, 1834, 243-256
• Ursprung des Names Mandschu, in: St. Petersburgische Zeitung, 1834, Nr. 253, 1006
• Mongolisch-Deutsch-Russisches Wörterbuch: nebst einem deutschen und einem russischen Wortregister = Mongol-német-orosz szótár: hozzáadott német és orosz betűrendes listákkal. Szentpétervár, 1835
• Über die Naturansicht der alten Völker, in: St. Petersburgische Zeitung, 1835, 5, 20-22;
• Mitarbeit am Enciklopediceskij Leksikon, Sanktpeterburg 1835-1836
• Studium des Sanskrit in Russland, in: St. Petersburgische Zeitung, 1836, 65, 278;
• Über den Lamaismus und die Bedeutungslosigkeit dieser Benennung, in: Bulletin scientifique publié par l'Académie impériale des sciences de Saint-Pétersbourg 1, 1836, 11-14;
• Über die Begründung des tibetischen Sprachstudiums in Rußland und die Herausgabe der dazu nöthigen Hülfswerke, in: Bulletin scientifique publié par l'Académie impériale des sciences de Saint-Pétersbourg 1, 1836-2831;
• Über das Mahâjâna und Pradschnâ-Pâramita der Bauddhen, in: Mémoires de l'Académie impériale des sciences de St. Petersbourg, VI, 4, 1836, 145-149;
• Die Thaten des Vertilgers der zehn Übel in den zehn Gegenden, des verdienstvollen Helden Bogda Gesser Chan: eine mongolische Heldensage: nach einem in Peking gedruckten Exemplare / Podvigi ispolnennago zaslug geroja Bogdy Gesser Chana, St. Pétervár 1836
• Die Thaten Bogda Gesser Chan's, des Vertilgers der Wurzel der zehn Übel in den zehn Gegenden: eine ostasiatische Heldensage, St. Pétervár, Lipcse 1839.
• Über die Heroen des vorgeschichtlichen Alterthums, in: Bulletin scientifique publié par l'Académie impériale des sciences de Saint-Petersbourg 2, 1837, 52-60;
• Note sur quelques monnaies géorgiennes du Musée asiatique et sur une inscription tibétaine d'Edchmiadzin, par M. Brosset (lu le 25 août 1837), in: Bulletin scientifique publié par l'Académie impériale des,38137 Saint-Peterssbourg —384;
• Ueber einige Eigenthümlichkeiten der Tibetischen Sprache u. Schrift, in: Bulletin scientifique publié par l'Académie impériale des sciences de Saint-Petersbourg 3, 1838, 225-231;
• Grammatik der Tibetischen Sprache, St. Pétervár, 1839;
• A tibeti nyelv grammatikája, J. Schmidt, Szentpétervár, 1839
• Beleuchtung einer neuen Übersetzung der Mongolischen Inschrift auf dem bekannten Denkmale Tschings Chan's, in: St. Petersburgische Zeitung, 1839, 214, 1019-1020;
• Dzsingisz kán híres emlékművének mongol feliratának új fordításáról, in: St. Petersburg Vedomosti, 1839, 224, 1013-1014
• Tárgyalás a Dzsingisz kán emlékművének mongol feliratáról: Dzsingisz kán híres emlékművének mongol feliratának új fordításáról, in: Otechestvennye zapiski, 7, 1839, 27-33;
• Bericht über eine deutsche Übersetzung der mongolischen Helden-Sage "Die Thaten Gesser Chan's", in: Bulletin scientifique publié par l'Académie Impériale des sciences de Saint-Pétersbourg 6, 1840, 26-30
• Kritischer Versuch zur Feststellung der Ära und der ersten geschichtlichen Momente des Buddhaismus, in: Bulletin scientifique publié par l'Académie impériale des sciences de Saint-Pétersbourg 6, 1840, 353-368
• Geschichte der Goldenen Horde in Kiptschak, das ist: der Mongolen in Rußland, Pesth 1840, 602-642;
• Tibetisch-deutsches Wörterbuch: Nebst deutschem Wortregister, St. Pétervár, Lipcse 1841;
• Neue Erläuterungen über den Ursprung des Namens Mandschu, in: Bulletin scientifique publié par l'Académie impériale des sciences de Saint-Petersbourg 8, 1841, 376-383
• Sur un ouvrage tibétain, traduit en allemand par M. Schmidt (1841. december 17.), in: Bulletin scientifique publié par l'Académie impériale des sciences de Saint-Petersbourg 10, 1842, 46-48;
• Tibeti-orosz szótár, Szentpétervár, 1843
• Dsanglun oder Weise und der Thor; Aus dem Tibetanischen übersetzt und mit dem Originaltexte herausgegeben. th. 1: Der Tibetanische Text nebst der Vorrede; th. 2: Die Ubersetzung, St. Pétervár, Lipcse 1843
• Neueste Bereicherung der Tibetisch-Mongolischen Abtheilung des Asiatischen Museums der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften, in: Bulletin scientifique publié par l'Académie Impériale des sciences de Saint-Petersbourg 1, 1844, 1, 1844,
• Index des Kandjur, St. Pétervár, 1845.
• Mongol térfelirat a mongol uralom idejéből, in: St. Petersburg Vedomosti, 1846, 249, 1095-1096.
• Mongol térfelirat a mongol uralom idejéből, in: Olvasókönyvtár 79, 1846, III, 1-5.
• Kovalevszkij professzor úr munkájának elemzése: Mongol-orosz-francia szótár címmel, összeállította Schmidt akadémikus úr, in: XV Demidov-díj, 1846, 77-83
• Verzeichniss der tibetischen Handschriften und Holzdrucke im Asiatischen Museum der kaiserlichen Akademie der Wissenschaften, in: Bulletin de la classe des sciences histor. 4, 1848, 81-125.
• Ueber eine Mongolische Quadratinschrift aus der Regierungszeit der Mongolischen Dynastie Juan in China, in: Bulletin de la classe des sciences histor. 4, 1848, 129-141.

Irodalom

• Schmidt, Yakov Ivanovich // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.

Szótárak és enciklopédiák	Brockhaus és Efron Zsidó Brockhaus és Efron Kis Brockhaus és Efron Orosz életrajz Allgemeine Deutsche Biographie Brockhaus
Bibliográfiai katalógusokban BIBSYS: 2058632 BNF : 144954566 GND : 117510548 ISNI : 0000 0000 8126 5537 J9U : 987007267777305171 LCCN : n97117024 NDL : 01042018 NLA : 36012543 NLG : 138173 NLP : A29137007 NTA : 072618779 NUKAT : n2007087478 SUDOC : 219796572 , 085975419 VcBA : 495/118481 VIAF : 47541982 , 74151050198433412599 WorldCat VIAF : 47541982 , 74151050198433412599