Theaetetus (Platón)

Theaetetus
másik görög Θεαίτητος
Műfaj	párbeszéd
Szerző	Plató
Eredeti nyelv	ősi görög
Ciklus	Platón párbeszédei
Következő	Szofista
A mű szövege a Wikiforrásban
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Teetet ( görögül: Θεαίτητος ) Platón szókratészi párbeszéde a tudás természetéről . Kr.e. 369 körül íródott. e.

Eukleidész elmeséli barátjának , Terpsionnak egy sok évvel ezelőtt írt könyvet az alapján, amit Szókratész mesélt neki a Theaetetusszal folytatott beszélgetésről, amikor Theaetetus még nagyon fiatal volt. Eukleidész emlékszik erre a könyvre, amikor Terpsion megkérdezi, hol járt. Kiderült, hogy Eukleidész Megara kikötőjébe érkezett, és ott találkozott Theaitetusszal, akit a korinthoszi táborból Athénba vittek . Theaetetus vérhasban szenved, és a háborúban szerzett sebeket szenved. Eukleidész lenyűgözi Szókratész éleslátását, aki nagy dicsőséget jósolt Theaitetusnak. A rabszolgafiú felolvassa a kéziratot Eukleidésznek és Terpsionnak.

A párbeszédben Szókratész és Theaitetus a tudás három meghatározását tárgyalja : a tudás mint érzéki észlelés , a tudás mint „helyes vélemény”, végül a tudás mint „helyes vélemény magyarázattal”. E meghatározások mindegyike nem kielégítő. A beszélgetés azzal ér véget, hogy Szókratész elismeri, hogy bírósághoz kell fordulnia, hogy válaszoljon azokra a vádakra, amelyek szerint állítólag megrontja a fiatalokat, és nem imádja az athéni isteneket.

A tudás szülésznője

Szókratész megkérdezi Theodore -t, ismer-e olyan fiatal férfiakat, akik szenvedélyesek a geometria iránt , és különleges ígéretet mutatnak. Theodore megjegyzi, hogy ezek közül az egyikre rámutathat anélkül, hogy félne attól, hogy egy vonzó fiatalember elfogultságával gyanúsítják, mert Theaetetus nem akarja, sőt külsőre Szókratészre emlékeztet felfelé ívelt orrával és kidülledt szemeivel. A férfiak meglátnak egy csapat fiatal férfit, akik éppen most fejezték be az olajozást, és az egyikükről kiderül, hogy Theaetetus.

Szókratész azt mondja Theaitetusnak, hogy nem tudja kitalálni, mi a tudás. Bevallja, hogy nem lát kielégítő választ. Aztán Szókratész elmondja, hogy ő egy bába fia, és ugyanazzal a mesterséggel kereskedik. A különbség csak az, hogy a lélek születését veszi fel, nem a testet, vagyis képes látni, amikor az embernek gondolata van, és segíti annak létrejöttét.

Orosz nyelvű fordítások

• V. N. Karpov (1879)
• A. Dobiash (1891)
• V. K. Szerezsnyikov (1936) Platón. Theaetetus. Görög nyelvű fordítás és V. Szerezsnyikov jegyzetei Szerkesztő Vandek V.. M.-L. SOTSEKGIZ. 1936. 192. sz.
• T. V. Vasziljeva (1968)

Irodalom

• Bugay D.V. Hogyan olvassuk Platón „Theaetetusát”: a „dialektikus” párbeszédek értelmezéséhez // Filozófiai kérdések . 2018. No. 1. S. 170-180.
• Ladov V. A. Két érv a relativizmus megcáfolására Platón „Theaetetus” című dialógusában // Schole. A filozófiai ókor és a klasszikus hagyomány. 2016. V. 10. No. 1. S. 205-213
• Kovelman A. B., Gershovich U. Az elrejtés poétikája: Theaetetus és Hagiga // A filozófia kérdései. 2014. No. 11. S. 149-162.
• Protopopova I. A. Platonovsky "Theaetetus" Vl. filozófiájában. Szolovjov (V. S. Szolovjov előadásai a filozófia történetéről 1880-1881-ig) // Szolovjov-kutatás. 2014. 4. szám (44). 6-20.
• Pavlovsky R. V. A halál mint strukturális célelv: megjegyzések a „Theaetetus” párbeszéd összeállításához // Az Orosz Keresztény Bölcsészettudományi Akadémia közleménye . 2013. V. 14. No. 3. S. 38-44.
• Vasziljeva T.V. Beszélgetés a logókról Platón „Theaetetus” című művében // Platón és korszaka. M., 1979.
• N. Skvorcov Platón a tudásról a szenzációhajhász és a racionális empirizmus elleni küzdelemben. A Feetet párbeszéd elemzése. M., 1871.
• Cornford, FM, "Platón tudáselmélete: Theaetetus és a szofista". Dover, 2003 [először 1935-ben jelent meg].
• Desjardins, Rosemary, "The Rational Enterprise: Logos in Platon's Theaetetus", SUNY, 1990.
• Doull, James (1977). "Kommentár Platón Theaetetusához". I. Dionüsziosz: 5-47.
• Benardete, S., Kommentár Platón Theaetetusához. Chicago: University of Chicago Press , 1984.
• Anthony A. Long: Zénón ismeretelmélete és Platón Theaetetusa. In: Theodore Scaltsas, Andrew S. Mason (Hrsg.): The Philosophy of Zeno, Larnaca 2002, 115-131.
• Burnyeat M., Introduction au Théétète de Platon, trad. M. Narcy, Puf, 1998 ( ISBN 2130493394 )
• Burnyeat, M. F. "Theaetetus matematikájának filozófiai érzéke". Isis 69 (1978). 489-513.
• Runciman W., Platon's Later Epistemology, Cambridge, University Press, 1962
• Sedley D., A platonizmus szülésznője: Szöveg és szubtext Platon Theaetetusában, Oxford, University Press, 2004
• Morrow, G. R. "Platón és a matematikusok: Szókratész álmának értelmezése a Theaetetusban". Filozófiai Szemle 79 (1970). 309-33.
• Fine, GJ "Knowledge and Logos in the Theaetetus." Filozófiai Szemle 88 (1979). 366-97.
• Ackrill, J. "Platón a hamis hitről: Theaetetus 187-200." Monist 50 (1966). 383-402.
• Williams, CFJ "Referenciális átlátszatlanság és hamis hit a Theaetusban". Philosophical Quarterly 22 (1972). 289-302.
• Matthews, GB "A Puzzle in Plato: Theaetetus 189b-190e", in David F. Austin (szerk.): Philosophical Analysis: A Defense by Example. Dordrecht, 1988. 3-15.
• Cooper, JM "Platón az érzéki észlelésről és tudásról: Theaetetus 184-186." Phronesis 15 (1970). 123-46.
• Silverman, A. "Fluxus és nyelv a Theaetetusban". Oxford Studies in Ancient Philosophy 18 (2000). 109-52.
• Polansky, RM Filozófia és tudás: kommentár Platón Theaetetusához, Bucknell University Press, London–Toronto 1992
• Heitsch, E. Uberlegungen Platons im Theaetet, Akademie der Wissenschaften und der Literatur, Wiesbaden-Stuttgart 1988