Korea uralkodóinak listája

Korea története

Őskori Korea
Gojoseon , Jinguk
Korai Koreai Államok :
Buyeo , Okjeo , Donokjeo , Ye , Dongye , Byeonghan , Jinhan , Mahan , négy Han körzet
Három koreai állam :Goguryeo
  Baekje
 Silla
 Kaya
 Konföderáció
Late Three , Taeb
Silla Korean , Taek Gorean States , Balhae Khitan Wars Mongol Invasions Joseon : Imjin háború Koreai Birodalom rezidens tábornokai Japán fennhatóság alatt : Általános kormányzók Ideiglenes kormány Koreai Függetlenségi Mozgalom Megosztott Korea : Koreai háború Észak - Korea , Dél - Korea

  
  

 

 

 
 
 

 
 

Idővonal
Hadtörténet
Az uralkodók listája

A koreai dinasztiák időrendi sorrendben vannak felsorolva.

Ez a lista az uralkodók cirill betűs neveit és uralkodásuk időszakait tartalmazza.

Gojoseon

Gojoseon (ie 108 előtt) - az első koreai királyság. A legenda szerint Tangun alapította ie 2333-ban. e. Ennek a királyságnak a bronzkorig visszanyúló régészeti bizonyítékait találták Észak-Koreában és Dél-Mandzsúriában . A királyságra a legkorábbi utalások a kínai krónikákban találhatók, amelyek az ie 7. századból származnak. e.

A királyság uralkodói a Thanje címet viselték .

Gojoseon uralkodóinak krónikái a Kyuwon Sahwa (1675) gyűjteményben találhatók. Egy másik szöveggyűjtemény, a Hwangdan Kogi más uralkodási időszakokat közöl.

A legtöbb történész Gojoseont félig mitikus királyságnak tekinti, amelynek dátumát nagymértékben alábecsülik, és más előfordulási dátumokat adnak meg - az ie 2. és 13. század között. e.

Tangun vonal, Kyuwon Sahwa

Mitikusnak tekinthető.

  1. Tangun Wangom 왕검 (Kr. e. 2333 - ie 2240)
  2. Puru 부루 (Kr. e. 2240–2182)
  3. Karik 가륵 (Kr. e. 2182 - ie 2137)
  4. Darázs 오사 (i.e. 2137 - ie 2099)
  5. Kueul 구을 (Kr. e. 2099 - ie 2083)
  6. Talmun 달문 (Kr. e. 2083 - ie 2047)
  7. Hanyul 한율 (Kr. e. 2047 - ie 1993)
  8. Seohang 서한 (Kr. e. 1993 - ie 1985)
  9. Asul 아술 (Kr. e. 1985 - ie 1950)
  10. Noeul 노을 (Kr. e. 1950 - ie 1891)
  11. Tohe 도해 (Kr. e. 1891 - ie 1834)
  12. Ahan 아한 (Kr. e. 1834 - ie 1782)
  13. Heldal 흘달 (Kr. e. 1782 - ie 1721)
  14. Kobul 고불 (Kr. e. 1721 - ie 1661)
  15. Poreum 벌음 (Kr. e. 1661 - ie 1610)
  16. Veena 위나 (Kr. e. 1610 - ie 1552)
  17. Yoeul 여을 (Kr. e. 1552 - ie 1484)
  18. Tonom 동엄 (Kr. e. 1484 - ie 1435)
  19. Kumoso 구모소 (Kr. e. 1435 - ie 1380)
  20. Kohol 고홀 (Kr. e. 1380 - ie 1337)
  21. Sothae 소태 (Kr. e. 1337 - ie 1285)
  22. Saekpullu 색불루 (Kr. e. 1285 - ie 1237)
  23. Amul 아물 (Kr. e. 1237 - ie 1161)
  24. Yonna 연나 (Kr. e. 1161 - ie 1150)
  25. Solla 솔나 (Kr. e. 1150 - ie 1062)
  26. Chhuro 추로 (Kr. e. 1062 - ie 997)
  27. Tumil 두밀 (Kr. e. 997 - ie 971)
  28. Hemo 해모 (Kr. e. 971 - ie 943)
  29. Mahyu 마휴 (Kr. e. 943 - ie 909)
  30. Nehyu 내휴 (Kr. e. 909 - ie 874)
  31. Teunol 등올 (i.e. 874 - ie 849)
  32. Chhumil 추밀 (Kr. e. 849 - ie 819)
  33. Kammul 감물 (Kr. e. 819 - ie 795)
  34. Orumun 오루문 (Kr. e. 795 - ie 772)
  35. Sabol 사벌 (Kr. e. 772 - ie 704)
  36. Maryk 매륵 (Kr. e. 704 - ie 646)
  37. Mamul 마물 (Kr. e. 646 - ie 590)
  38. Tamul 다물 (Kr. e. 590 - ie 545)
  39. Tuchol 두홀 (Kr. e. 545 - ie 509)
  40. Tarum 달음 (Kr. e. 509 - ie 491)
  41. Eumcha 음차 (Kr. e. 491 - ie 471)
  42. Euruji 을우지 (Kr. e. 471 - ie 461)
  43. Mulli 물리 (Kr. e. 461 - ie 425)
  44. Kuhol 구홀 (Kr. e. 425 - ie 396)
  45. Yoru 여루 (Kr. e. 396 - ie 341)
  46. Poeul 보을 (Kr. e. 341 - ie 295)
  47. Koyolga 고열가 (Kr. e. 295 - ie 237)

Kija Line

Mitikusnak tekinthető:

  1. Munseong Kija 문성 대왕 király (Kr. e. 1126 - ie 1082)
  2. Changhe 장혜왕 király (Kr. e. 1082 - ie 1057)
  3. Gyeonghyo 경효왕 király (Kr. e. 1057 - ie 1030)
  4. Gongjong 공정왕 király (Kr. e. 1030 - ie 1000)
  5. Munmu 문무왕 király (Kr. e. 1000 - ie 972)
  6. Taewon 태원왕 király (i. e. 972 - ie 968)
  7. Gyeongchang 경창왕 király (Kr. e. 968 - ie 957)
  8. Heungpyeong 흥평왕 király (i. e. 957 - ie 943)
  9. Chorwi 철위왕 király (Kr. e. 943 - ie 925)
  10. Seonghye 선혜왕 király (i. e. 925 - ie 896)
  11. Uiyang 의양왕 király (i.e. 896 - ie 843)
  12. Munhe 문혜왕 király (i.e. 843 - ie 793)
  13. Seondeok 성덕왕 király (Kr. e. 793 - ie 778)
  14. Tohoe 도회왕 király (Kr. e. 778 - ie 776)
  15. Moonyeol 문열왕 király (Kr. e. 776 - ie 761)
  16. Changguk 창국왕 király (Kr. e. 761 - ie 748)
  17. Musong 무성왕 király (Kr. e. 748 - ie 722)
  18. Chongyeong 정경왕 király (Kr. e. 722 - ie 703)
  19. Nakseon 낙성왕 király (Kr. e. 722 - ie 703)
  20. Hyojong 효종왕 király (Kr. e. 722 - ie 703)
  21. Cheonghyo 천효왕 király (Kr. e. 658 - ie 634)
  22. Sudo 수도왕 király (i. e. 634 - ie 615)
  23. Hwiyang 휘양왕 király (i. e. 615 - ie 594)
  24. Ponil 봉일왕 király (i. e. 594 - ie 578)
  25. Deokchang 덕창왕 király (i. e. 578 - ie 560)
  26. Susong 수성왕 király (i. e. 560 - ie 519)
  27. Yongol 영걸왕 király (i. e. 519 - ie 503)
  28. Ilmin 일민왕 király (i. e. 503 - ie 486)
  29. Chese 제세왕 király (Kr. e. 486 - ie 465)
  30. Cheongguk 청국왕 király (i.e. 465 - ie 432)
  31. Deoguk 도국왕 király (Kr. e. 432 - ie 413)
  32. Hoxon 혁성왕 király (i. e. 413 - ie 385)
  33. Hwara 화라왕 királya (i. e. 413 - ie 385)
  34. Seolmun 설문왕 király (Kr. e. 369 - ie 361)
  35. Gyeongsun 경순왕 király (Kr. e. 361 - ie 342)
  36. Kadok 가덕왕 király (Kr. e. 342 - ie 315)
  37. Samhyo 삼효왕 király (Kr. e. 315 - ie 290)
  38. Hyungmun 현문왕 király (Kr. e. 315 - ie 290)
  39. Changpyeong 장평왕 király (i. e. 251 - ie 232)
  40. Cheong Tong 종통 왕 király (Kr. e. 232 - ie 220)
  41. Ae 애왕 király (Kr. e. 220 - ie 195)

Wiman Line

  1. Wiman 위만 衛滿 (Kr. e. 194? - ?)
  2. Ismeretlen, (? -?), Viman fia
  3. Hugo 우거왕 右渠王 (? - ie 108), Wiman unokája

Buyeo

Buyeo (i. e. 239 - i.sz. 494) követte Gojoseont. Az uralkodókat továbbra is Tkhanje -nak hívták .

  1. Hemosu (Kr. e. 239 - ie 195)
  2. Maurice (Kr. e. 195 - ie 170)
  3. Kokhesa (Kr. e. 170 - ie 121)
  4. Kovuru (Kr. e. 121 - ie 86)

Pukpuyo

Northern Buyeo (Kr. e. 108 - ie 58)

  1. Kodumak (Kr. e. 108 - ie 60)
  2. Komuses (i. e. 60 - ie 58)

Dongbuyo

Southern Buyeo (i. e. 86 - i.sz. 22) Déli Buyeo uralkodói elszakadtak az északi résztől, és felvették a wang ("király") címet.

  1. Haeburu 해부루왕 解夫婁王 (Kr. e. 86 - ie 48)
  2. Geumwa 금와왕 金蛙王 (Kr. e. 48 – ie 7)
  3. Daeso 대소왕 臺素王 (Kr. e. 7 – i.sz. 22)

Kai Konföderáció

A Kai Konföderáció (42-532) több kis államból állt. Kai minden uralkodója a wang ("király") címet viselte .

Geumgwang Kaya

Kim-dinasztia listája , Geumgwang Kai .

# Név hangul Khancha Kormányzási időszak
egy Suro 수로왕 首露王 (42-199)
2 Kodyn 거등왕 居登王 (199-259)
3 Maphum 마품왕 麻品王 (259-291)
négy Kojil 거질미왕 居叱彌王 (291-346)
5 Isiphum 이시품왕 伊尸品王 (346-407)
6 Chwaji 좌지왕 坐知王 (407-421)
7 chwihy 취희왕 吹希王 (421-451)
nyolc Chilji 질지왕 銍知王 (451-492)
9 Gyomji 겸지왕 鉗知王 (492-521)
tíz kuhyun 구형왕 仇衡王 (521-532)

Tekaya

Tekai tizenhat királya közül ( 42-562 ) csak négyet ismerünk név szerint.

1. Ijinasi 이진아시왕 király, más néven Nejinjuji 내진주지 vagy Nwejiljuil 뇌질주일 9. Inwe 이뇌왕 király, Ijinashi nyolcadik generációs leszármazottja 16. Dosolji király 도설 지왕 Ismeretlen szám: Haji 하지왕 király

Baekje

Baekje (Kr. e. 18 - i.sz. 660) Korea három királyságának egyike volt . A templom neve megegyezett a szokásos névvel, kivéve ahol meg van jelölve.

# templom neve hangul Khancha Kormányzási időszak gyakori név rokonság jegyzet
egy Onjo 온조왕 溫祚王 Kr.e. 18 e. — 29 N. e. dinasztia alapítója Goguryeo alapítójának fia
2 Tara 다루왕 多婁王 29-77 legidősebb fia, Onjo
3 kiru 기루왕 己婁王 77-128 Tara legidősebb fia
négy Karu 개루왕 蓋婁王 128-166 Kiru fia
5 Chogo 초고왕 肖古王 166-214 Keru fia szintén Sogo (소고왕, 素古王)
6 Kusu 구수왕 仇首王 214-234 Chogo legidősebb fia szintén Kwesu (귀수왕, 貴須王)
7 Saban 사반왕 沙泮王 234 legidősebb fia Kusu szintén Sai (사이왕, 沙伊王)
nyolc Koi 고이왕 古爾王 234-286 Karu második fia továbbá Kui(구이군, 久爾君)
9 Chekke 책계왕 責稽王 286-298 Koi fia még Cheongye (청계왕, 靑稽王)
tíz Punso 분서왕 汾西王 298-304 chekke legidősebb fia
tizenegy Piru 비류왕 比流王 304-344 Kusu második fia
12 Ke 계왕 契王 344-346 Punso első fia
13 Kynchkhogo 근초고왕 近肖古王 346-375 Piryu második fia még Chogo (초고왕, 肖古王) vagy Sokko (속고왕, 速古王)
tizennégy Kyngusnak 근구수왕 近仇首王 375-384 Kynchkhogo fia szintén Kwisu (귀수왕, 貴首王)
tizenöt chimryu 침류왕 枕流王 384-385 Kynsugu legidősebb fia
16 Chinsa 진사왕 辰斯王 385-392 chimnyu öccse szintén Buyohwi (부여휘, 扶餘暉)
17 mint a 아신왕 阿莘王 392-405 Chinsa unokatestvére; chinmnyu legidősebb fia szintén Ahwa (아화왕, 阿華王)
tizennyolc chonji 전지왕 腆支王 405-420 Ashina legidősebb fia Chikchi (직지왕, 直支王) vagy Chinji (진지대왕, 眞支王) is
19 Kuisin 구이신왕 久爾辛王 420-427 Chonji legidősebb fia
húsz Piyu 비유왕 毗有王 427-454 Kuisin legidősebb fia szintén Yobi (여비, 餘毗)
21 Caro 개로왕 蓋鹵王 454-475 Kyungsa (경사, 慶司) vagy Kyung (경, 慶) Piyu legidősebb fia szintén Yogyeong (여경, 餘慶)
22 Munju 문주왕 文周王 475-477 Modo (모도, 牟都) vagy Do (도, 都) Caro fia
23 Samgyn 삼근왕 三斤王 477-479 Samgeun (삼근, 三斤), Imgol (임걸, 壬乞) vagy Samgol (삼걸, 三乞) Munju legidősebb fia Moongeun is (문근왕, 文斤王)
24 Tonson 동성왕 東城王 479-501 Mód (모대, 牟大) vagy Mamo (마모, 摩牟) Samgeum unokatestvére
25 Muryeong 무령왕 武寧王 501-523 Sama (사마, 斯麻 vagy 斯摩) vagy Yun (융, 隆) Tonson második fia szintén Sama (사마왕, 斯麻王), Do (도왕, 嶋王) vagy Horyeong (호령왕, 虎寧王)
26 Álom 성왕 聖王 523-554 Myung (명, 明) Muryeong fia továbbá Myung (명왕, 明王) vagy Sungmyeong (성명왕, 聖明王)
27 Vidocq 위덕왕 威德王 554-598 Chan (창, 昌) Fia legidősebb fia Chan is (창왕, 昌王)
28 Heh 혜왕 惠王 598-599 Ke (계, 季) Vidocq öccse Hong is (헌대왕, 獻王)
29 Pop 법왕 法王 599-600 Son (선, 宣) vagy Hyosun (효순, 孝順) Ő a legidősebb fia
harminc Mu 무왕 武王 600-641 Jang (장, 璋) vagy Seodong (서동, 薯童) Pop fia szintén Mugan (무강왕, 武康王) vagy Mugwan (무광왕, 武廣王)
31 Oydzha 의자왕 義慈王 641-660 Mu legidősebb fia

Goguryeo

Goguryeo (Kr. e. 37 - i.sz. 668) Korea három királyságának egyike volt . Goguryeo uralkodói a Taewang (太王) címet viselték, ami szó szerint azt jelenti: "a királyok legnagyobbika".

# Posztumusz név (諡號) Hangul / khancha Életre szóló név Kormányzási időszak
legendás vonal
egy dongmyeongseong 동명성왕 東明聖王 Gojumon (Jumon) 고주몽高朱蒙, Jhumo 추모 鄒牟, Sanhae 상해象解 Kr.e. 37 e.-Kr.e. 19 e.
2 Yurimyeon 유리명왕 琉璃明王 Yuri 유리 琉璃, Yuri 유리 類利, Yuri 유류 孺留 Kr.e. 19 e.-18 e.
3 Temusin 대무신왕大武神王 Muhyul 18-44
négy minjun 민중왕閔中王 Haesekchu 해색주解色朱 44-48
5 Mobon 모본왕慕本王 Heu 해우 解憂, (He) Eru (해)애루 (解) 愛婁 48-53
Grand Imperial Line
6 Taejoho 태조왕太祖王 Kong 궁宮, Osu 어수 於漱 53-146
7 chhae 차대왕次大王 Suseong 수성遂成 146-165
nyolc Xingthe 신대왕新大王 Baekgo 백고伯固, Baekku 백구伯句 165-179
Hwangdo-Kukne vonal
9 gogukcheon 고국천왕 故國川王 Nammu 남무 男武, Yimo 이이모 伊夷謨 179-197
tíz Sansan 산상왕山上王 Jeonu 정우 廷優, Wigun 위궁位宮 197-227
tizenegy Dongcheon 동천왕 東川王, 東襄王 Uwigo 우위거 憂位居 227-248
12 Yonbul 중천왕中川王, 中襄王 Yongbul 연불然弗 248-270
13 socheon 서천왕 西川王, 西襄王 Yakro 약로 藥盧, Yagu 약우 若友 270-292
tizennégy Ponsan 봉상왕 烽上王, 鴙葛王 Sanbu 상부 相夫, Sapsiru 插矢婁 292-300
tizenöt Michon 미천왕 美川王, 好攘王 Ubul 을불 乙弗, Ubul 우불 憂拂 300-331
16 gogugwon 고국원왕 故國原王 Sayu 사유斯由, Yu 유劉, Swe 쇠釗 331-371
17 Sosurim 소수림왕小獸林王 Kubu 371-384
tizennyolc Kogugyan 고국양왕 故國攘王 Iryong 이련 伊連, Ojiji 어지지 於只支 384-391
19 kwangaethoho 광개토호태왕廣開土好太王 Tamdeok 담덕談德, An 안安 391-413
Phenjan vonal
húsz Changsuho 장수왕長壽王 Goryeon 거련 巨連, Goryeon고련 高璉 413-490
21 Moonjamyeong 문자명왕 文咨明王 Naun 나운 羅雲, Koun 고운高雲 491-519
22 Anjan 안장왕安藏王 Heenan 흥안興安, Koan 고안高安 519-531
23 anwon 안원왕安原王 Pojdong 보정 寶廷, Gojong 고정 高廷 531-545
24 Yangwon 양원태왕 陽原王, 陽崗上好王 Pyeongseong 평성平成 545-559
25 pyeongwon 평원왕平原王 Yangseong 양성陽成, Than 탕湯, Goyang 고양高陽 559-590
26 Yongyanho 영양왕 嬰陽王, 평양왕 平陽王 Gowon 고원高元, Daewon 대원大元 590-618
27 Yongnyu 영류왕營留王 Kokonmu 고건무 高建武, Song 성 成, To 고무 高武 618-642
28 Podjan 보장왕寶藏王 Gojang 고장高藏, Pojang 보장寶藏 642-668

Megjegyzés: A legendás származás nevei és dátumai a Samguk Sagi forrásból származnak . A Wei Shu (A Wei-dinasztia története) a következő neveket sorolja fel: 朱蒙 Chumon (Jumen), 閭達 Luida, 始閭諧 Shiluihe, 如栗 Ruli és 莫來 Molay. Ennek a származásnak a nevei, ilyen vagy olyan formában, az 5. században jelentek meg, amikor Changsu császár emlékművet épített apjának, Goguryeo pedig kapcsolatot létesített Észak-Wei- vel . Az emlékmű felirata a következő neveket adja: 鄒牟 Chhumo, 儒留 Yuryu és 大朱留 Tejuryu. A nevek közötti kapcsolat máig tisztázatlan.

Silla

Silla (i. e. 57 - i.sz. 935) Korea három királyságának egyike volt . Sillát a Pak , Sok és Kim család uralta . [1] Silla uralkodói különféle címeket viseltek, köztük Isageum, Maripkan, Van és Jowan címeket . Néhány Baekje királyhoz hasonlóan a dinasztia néhány tagja is felvette a császári címet.

  1. Park Hyokose 박혁거세 (i.e. 57-i.e. 4)
  2. Namhae Chachhaun 남해 차차웅 (4-24)
  3. Jurij (24-57) 유리이사금 儒理尼師今 (A királyok Jurijtól Heurhaéig az Isageum címet viselték , ami a régi koreai „uralkodó”).
  4. Tharhae 탈해이사금 脫解尼師今 (57-80)
  5. Pasa 파사 이사금 婆娑尼師今 (80-112)
  6. Chima 지마이사금祗摩尼師今 (112-134)
  7. Ilseong (134-154)
  8. Adalla (154-184)
  9. Porhyu 벌휴이사금 伐休尼師今 (184-196)
  10. Nehe 내해 이사금 奈解尼師今 (196-230)
  11. Chobun 조분이사금 助賁尼師今 (230-247)
  12. Cheomhae 첨해이사금 沾解尼師今 (247-261)
  13. Michhu (262-284)
  14. Yure 유례이사금 儒禮尼師今 (284-298)
  15. Kirim (298-310)
  16. Heurhae 흘해이사금 訖解尼師今 (310-356)
  17. Naemul 내물이사금 奈勿尼師今 (356-402) (Naemultól Soji-ig a királyokat Maripkangnak nevezték , régi koreai nyelven "uralkodó").
  18. Silsong 실성이사금 實聖尼師今 (402-417)
  19. Nulji (417-458)
  20. Chabi 자비마립간慈悲馬立干 (458-479)
  21. Soji 소지마립간 炤智馬立干 (479-500)
  22. Jijin 지증왕 智證王 (500-514) (Királyok Jijintől Gyeongsungig Wang ("Király") címet viseltek, kivéve néhányat, amelyeket alább külön megjegyeztünk.
  23. Nagy Popheung 법흥태왕 法興太王 (514–540) (Popheung a Taewang, "nagy király" címet viselte)
  24. Nagy Jinheung 진흥태왕 眞興太王 (540–576) (Jinheung a Taewang, "nagy király" címet viselte)
  25. Jinji 진지왕 眞智王 (576-579)
  26. Jinpyeong 진평왕 眞平王 (579-632)
  27. Seondeok 선덕여왕 善德女王 (632–647) (Seondeok és Jindeok királynőit Yeowannak , "királynőnek" nevezték)
  28. Jindeok 진덕여왕 眞德女王 (647-654)
  29. Muyol 무열왕 武烈王 (654-661)
  30. Munmu 문무왕 文武王 (661-681)
  31. Sinmun 신문왕 神文王 (681-691)
  32. Hyoso 효소왕 孝昭王 (692-702)
  33. Seondeok 성덕왕 聖德王 (702-737)
  34. Hyoseong 효성왕 孝成王 (737-742)
  35. Gyeongdeok 경덕왕 景德王 (742-765)
  36. Hyegon 혜공왕 惠恭王 (765-780)
  37. Seondeok 선덕왕 宣德王 (780-785)
  38. Wonsong 원성왕 元聖王 (785-798)
  39. Soseong 소성왕 昭聖王 (798-800)
  40. Ejang 애장왕 哀莊王 (800-809)
  41. Hongdeok 헌덕왕 憲德王 (809-826)
  42. Heungdeok 흥덕왕 興德王 (826-836)
  43. Huigang 희강왕 僖康王 (836-838)
  44. Az enyém 민애왕 閔哀王 (838-839)
  45. Sinmu 신무왕 神武王 (839)
  46. Munseong 문성왕 文聖王 (839-857)
  47. Honan 헌 안왕 憲安王 (857-861)
  48. Gyeongmun 경문왕 景文王 (861-875)
  49. Hongan 헌강왕 憲康王 (875-886)
  50. Chongan 정강왕 定康王 (886-887)
  51. Jinseong 진성여왕 眞聖女王 (887–897) (Jinseong királynő a Yeowan címet viselte , "királynő")
  52. Hyogon 효공왕 孝恭王 (897-912)
  53. Sindok 신덕왕 神德王 (913-917)
  54. Gyeongmyeong 경명왕 景明王 (917-924)
  55. Kyone 경애왕 景哀王 (924-927)
  56. Gyeongsun 경순왕 敬順王 (927-935)

Parhae

Parhae (669-926) Goguryeo utódja lett Korea északi részén, Mandzsúriában és Oroszország Primorszkij Területének jelenlegi területén. Az alapító a királyságot Chinnek nevezte el, Goguryeo utódjának nyilvánítva , de a Parhae ( kínaiul Bohai ) név megmaradt a történelemben, miután állandó kapcsolatok létesültek Kínával. Az uralkodók a Hwanje ("császár") címet viselték, templomnevük ritka kivételektől eltekintve -jo vagy -jon végződésű .

# Posztumusz név (諡號) Hangul / khancha Életre szóló név Hangul/hancha Kormányzási időszak A tábla mottója (年號)
egy Co. 고왕高王 Tae-choyoung 대조영大祚榮 698-718 Cheong Tong
2 Mu 무왕武 Muye 대무예大武藝 718-737 Inan
3 Hold 문왕文王 Himmu 대흥무大欽茂 737-793 Taeheung 대흥 大興 (Boreok 보력 寶曆 774-?)
négy Vony 폐왕廢王 대원의大元義 793-794 Nem
5 Álom 성왕 成王 hwayo 대화여大華與 794 Junheung 중흥中興
6 Caen 강왕康王 Sunnin 대승린大嵩璘 794-808 Jeongnyuk 정력 正曆
7 chon 정왕定王 bűz 대원유大元瑜 808-812 Yeongdeok 영덕 永德
nyolc Xi 희왕僖王 ez 대언의大言義 812-817? Chujak 주작朱雀
9 Caen 간왕 簡王 myeongchun 대명충大明忠 817?-818? Taesi 태시太始
tíz Álom 선왕宣王 insu 대인수大仁秀 818-830 Gongheung 건흥建興
tizenegy ? Ijin 대이진大彝震 830-857 Hamhwa 함화 咸和
12 ? Gong-hwan 대건황大虔晃 857-871 Gonghwan 虔晃건황
13 Kyon 경왕景王 hyung-seok 대현석大玄錫 871-895
tizennégy ? Vihe 대위계大瑋瑎 895-907?
tizenöt E 애왕哀王 Inseong 대인선大諲譔 907?-926

Goryeo

Goryeo -t (918-1392) a Wang-dinasztia uralta . Az első királynak a templom neve Taejo volt, ami azt jelenti, hogy "nagy alapító". Goryeo és Joseon első királyait ezen a néven nevezték , mivel ők voltak a Wang és Yi (Li) dinasztia alapítói.

A következő lista első huszonhárom királyának (a Wonjong előtt ) kínai stílusú templomnevek jon-ra (jeon) végződtek , ami azt jelenti, hogy "ős, ős". Chungyeol -wangtól (a 25. királytól) kezdve Goryeo minden további királyának wang -ra ("herceg, uralkodó") végződő neve volt, ami hangsúlyozta a kínai jüantól való függőségüket .

  1. Taejo (918-943);
  2. Hyejong (944-945);
  3. Jeongjong (945-949);
  4. Gwangjong (950-975);
  5. Gyeongjong (975-981);
  6. Sungjong (981-997);
  7. Mokchon (997-1009);
  8. Hyeonjong ( 1009-1031 );
  9. Tokchon (1031-1034);
  10. Jeongjong (1034-1046);
  11. Munjon (1046-1083);
  12. Sunjon (1083);
  13. Seongjong (1083-1094);
  14. Hongjon (1094-1095);
  15. Sukchon (1095-1105);
  16. Yejong (1105-1122);
  17. Injong (1122-1146);
  18. Uijong (1146-1170);
  19. Myeongjong (1170-1197);
  20. Sinjon (1197-1204);
  21. Hijon (1204-1212);
  22. Kanjon (1212-1213);
  23. Kojong (1213-1259);
  24. Wonjong (1260-1274);
  25. Chungyeol-wang (1274-1308), Goryeo első uralkodója lett, aki a wang címet viselte ;
  26. Chungseong-wang (1298, 1308-1313);
  27. Csungsuk-vang (1274-1308);
  28. Chunghe-wang (1330-1332 és 1339-1344);
  29. Chungmok-vang (1344-1348);
  30. Chungjon-wang (1349-1351);
  31. Kongmin - vang (1352-1374);
  32. Vu- vang (1374-1388);
  33. Csan-vang (1388-1389);
  34. Konyang-wang (1388-1392).

Joseon

Joseon (1391-1897) Goryeót követte. 1897-ben, amikor Joseon a Koreai Birodalommá vált, Joseon néhány királyát posztumusz császári rangra emelték.

A Joseon uralkodók templomnevük -jo vagy -jon végződésű volt . -Jót egy dinasztián belül egy új vonal első királyai vagy császárai kapták, a többiek -jon végződésű nevet kaptak .

Két király – Yongsan-gun és Gwanghae-gun  – nem kapott posztumusz templomnevet , így a történelemben bolondként (hercegként, a király fiaiként) maradtak meg, mivel letaszították őket a trónról, és uralkodásukat negatívan értékelték.

Mindegyik uralkodónak hosszú posztumusz titulusa volt , köztük Wang ("király"), Hwangje ("császár"), Taewang ("nagy király") vagy Taeje ("nagy császár").

  1. Taejo 태조 (1392-1398)
  2. Jeongjong 정종 (1398-1400)
  3. Taejong 태종 (1400-1418)
  4. Sejong 세종 (1418-1450)
  5. Munjong 문종 (1450-1452)
  6. Dangjong 단종 (1452-1455)
  7. Sejo 세조 (1455-1468)
  8. Yejeong 예종 (1468-1469)
  9. Sungjong 성종 (1469-1494)
  10. Yongsan-gun 연산군 (1494-1506)
  11. Junjong 중종 (1506-1544)
  12. Injong 인종 (1544-1545)
  13. Myeongjong 명종 (1545-1567)
  14. Seongjo 선조 (1567-1608)
  15. Gwanghae -gun 광해군 (1608-1623)
  16. ( Wonjong ) - csak névleg viselte a wang címet, valójában soha nem uralkodott
  17. Injo 인조 (1623-1649)
  18. Hyojong 효종 (1649-1659)
  19. Hyeonjong 현종 (1659-1674)
  20. Sukjong 숙종 (1674-1720)
  21. Gyeongjong 경종 (1720-1724)
  22. Yeongjo 영조 (1724-1776)
  23. Jeongjo 정조 (1776-1800)
  24. Sunjo 순조 (1800-1834)
  25. Hongjong 헌종 (1834-1849)
  26. Cheolchong 철종 (1849-1864)
  27. Gojong 고종 (1864-1907)
  28. Sunjong 순종 (1907-1910)

Koreai Birodalom

A Koreai Birodalmat (1897–1910) a Sinicizációs időszak végére hozták létre. Hivatalosan a császárokat korukról kellett elnevezni , de a gyakorlatban templomneveiket gyakrabban használták.

templom neve személynév Kormányzási időszak Korszak neve
Gojong (Gwangmu) 고종 Yi (Lee) Myeongbok 이명복 1864-1907 Gwangmu 광무光武
Sunjong (Yunhee) 순종 Yi (Lee) Chok 이척 1907-1910 Yunhee 융희隆熙

Gyarmati időszak

Sunjong

1910- ben Koreát Japán annektálta . Korea utolsó császárát, Szundzsongot királlyá silányították. 1926-ban halt meg a Changdeokgung-palotában (japán név - Shodokukyu). Halálával a Li-dinasztia véget ért.

Japán császára

Mióta Korea a Japán Birodalom része lett, a japán császár 1910 és 1945 között Korea uralkodója is volt.

Posztumusz név Életre szóló név Kormányzási időszak Korszak neve
Meiji明治 Mutsuhito 睦仁 ( 1868- ) 1910-1912 Meiji 明治
Taishō大正 Yoshihito 嘉仁 1912-1926 Taishō 大正
Showa昭和 Hirohito 裕仁 1926-1945 ( -1989 ) Showa 昭和

A jelenlegi helyzet

A második világháborúban Japán feladása után Korea elnyerte függetlenségét. 1948-ban két állam jött létre a Koreai-félszigeten: a Koreai Köztársaság és a KNDK . A Lee klán trónra való visszatérésének kérdése nem merült fel. Néhány képviselője azonban átesett a koronázási szertartáson. Ma a magát "Korea császárnőjének" kikiáltó Lee Haewon (이해원), de trónigényét a dél-koreai társadalom egyetlen jelentős része sem támogatja.

Címek

Felsorolják a királyi család férfiainak, anyjaik, lányaik és főfeleségeik címeit, valamint hangul és khanch nyelvű eredeti írásmódjukat .

A birodalom idején

A királyságok idején

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Kelet története. 6 kötetben. 2. kötet Kelet a középkorban / Otv. szerk. L.B. Alaev, K.Z. Ashrafyan. — Külön kiadás. - Moszkva: Az Orosz Tudományos Akadémia "keleti irodalom", 2002. - S. 89. - 716 p. — ISBN 5-02-017711-3 . - ISBN 5-02-018102-1 (1-6. kötet) (fordításban).

Irodalom

Linkek