| öt kanál elixír | |
|---|---|
| Műfaj | forgatókönyv |
| Szerző | Sztrugackij testvérek |
| Eredeti nyelv | orosz |
| írás dátuma | ~1983 |
| Az első megjelenés dátuma | magazin " Feltaláló és újító ", 1985, 7., 8. sz |
Öt kanál elixír Arkagyij és Borisz Sztrugackij 1983 -ban készült fantasyfilm -forgatókönyve a Béna sors című regény alapján . Először 1989-ben nyomtatták ki teljes terjedelmében a Modern Fiction folyóiratban [1] . 1990-ben ennek a forgatókönyvnek megfelelően forgatták a " Kísértés B. " című tévéfilmet .
Felix Sznegirjov író véletlenül rájön, hogy barátját, a költőt, Konsztantyin Kurdyukovot elviszi egy mentő . Félájult állapotban Kurdyukov könyörög Sznegirjovnak, hogy kérjen Ivan Davydovics Martynyuktól két csepp bizonyos "Mafusalint". Sznegirjov teljesíti a kérést. Hamarosan naponta többször is meghal, és Kurdyukov, az írónő barátja, Natalja és két ismeretlen ember meglátogatja a lakását. Rövid csetepaté után elmagyarázzák Sznegirevnek, hogy Kurdyukov ételmérgezési támadás során véletlenül felfedte a főszereplőnek a halhatatlanság forrásának titkát:
<…> A várostól nem messze, a Krapivkin Yarban található egy itt kevesen ismert karsztbarlang. A legmélyén, egy barlangban, senki számára teljesen ismeretlen, magányos cseppkő lóg a boltívből, nagyon szokatlan vörös színű. Belőle az életelixír a kőmélyedésbe csöpög. Öt kanál három évesen. Ez az elixír nem véd méreg, golyó vagy kard ellen. De megóv az öregedéstől.<…> A baj viszont az, hogy csak öt kanál van. Ez azt jelenti, hogy csak öt halhatatlan lehet. Az ebből eredő összes következménnyel együtt.<…>
Mivel az elixír mennyisége korlátozott - öt teáskanál három év alatt, el kell dönteni, hogy ki haljon meg: Kurdyukov vagy Sznegirev, és ki folytatja az elixír szedését. [2]
A cselekmény a Béna sors című regény egyik történetén alapul. A főszereplő, az író Felix Sorokin hasonló helyzetbe kerül (ellentétben a forgatókönyvvel, amely meglehetősen prózai véget ért), és ezt követően menet közben meggondolja a jövőbeli történet cselekményét:
<...> A szomszéd lakásból a szomszédja, Kosztya rendfőnökei, például Kurdyukov, a gyorskapaszkodó költő viszik ki, hogy utolsó leheletével találkozzon vele. Továbbá - az életben nem kell feltalálnia semmit. Mafusallin, intézet, Ivan Davydovics ghoul, kockás kabát a villamoson. <…>
A "Sánta sors" című regényben is van egy történet, amelyet a főszereplő nem írt meg, hasonlóan az "Öt kanál elixír"-hez:
<…>Üdülőváros a hegyekben. A várostól pedig nem messze van egy barlang. És benne - csöpög-csepp-csepp - kőmélyedésbe esik az Élő Víz. Évente csak egy csövet gyűjtenek be. A világon csak öten tudnak róla. Amíg ezt a vizet isszák (évente egy gyűszűt), halhatatlanok. De véletlenül rájön erről a hatodikról. Az Élő Víz pedig csak ötre elég. Ez a hatodik pedig az ötödik testvére és a negyedik iskolatársa. A harmadik pedig egy nő, Katya, szenvedélyesen szerelmes a negyedikbe, a másodikat pedig gyűlöli az aljasság miatt. Glomerulus. A hatodik ráadásul nagy altruista, és nem tartja magát méltónak a halhatatlanságra, sem a másik ötöt<…>
A forgatókönyv elkészítésének pontos dátuma nincs. Borisz Sztrugackij szerint a forgatókönyvet egy évvel a Béna sors megírása után (vagyis 1983-ban) írták, különösen Borisz Ivcsenko rendezőnek és a Belarusz filmstúdiónak. Végül azonban a filmet csak 1990-ben forgatta Arkady Sirenko rendező. Borisz Sztrugackij jól dicsérte az adaptációt:
<…> Egyébként nem rossz volt a film. Kiváló színészek. Pontos rendezés... Erős „négyes”, szerintem, ami, lám, sok. (Ahogyan anyánk szokta mondani, az öreg tanárnő: "A négy jó jegy. Meg kell érdemelni.")<...> [3]