| Kakas és gyöngyszem | |
|---|---|
| Műfaj | mese |
| Szerző | Ivan Andrejevics Krilov |
| Eredeti nyelv | orosz |
| Az első megjelenés dátuma | 1809 |
„A kakas és a gyöngyszem” I. A. Krylov meséje , amelyet először 1809-ben adtak ki a „Fables” gyűjteményben. A mese cselekménye arra épül, hogy a kakas, miután talált egy gyöngyöt, nem lát benne értéket. A meséből született a közmondás: „Az árpamag drágább, mint a gyöngy”, amelyet V. I. vett be a közmondásgyűjteménybe . Dal .
Ez a mese La Fontaine A kakas és a gyöngy átdolgozására utal, amely Phaedrus A csirke a gyöngyhöz című meséjén alapul. Sok szerző fordította le ezt a mesét a maga módján, de Krylov zsenialitása még jobban kiemelkedik az ő hátterükből . A. D. Galakhov ezt írja:
"A kölcsönzött cselekményeket egy orosz ember elképzeléseinek megfelelően dolgozta fel, ezért jogában állt feldolgozását eredeti alkotásnak minősíteni." [egy]A most olvasott mese szövege végül csak 1815-ben készült el. Hat éven át a szerző változtatott a szövegen, de lehetetlen minden változást teljes mértékben nyomon követni, mert Ivan Andrejevics nem őrizte meg a piszkozatokat. V. F. Kenevich megjegyezte:
„Köztudott, hogy Krylov összehasonlíthatatlanul szigorúbb volt önmagához, mint olvasóihoz, ugyanazt a mesét sokszor átírta, minden alkalommal átdolgozta, és csak akkor volt elégedett, ha már egy szó sem maradt benne, ami, ahogyan ő fogalmazott, "megunta"". [2]Kenevich idézi a kakas mondásainak változásait, amelyek kezdetben, 1809-11-ben kevésbé önelégültséget és szemtelenséget sugároztak:
– Nos, micsoda haszon, micsoda kinézet Az árpaszemek jobban láthatók; Én kettesben örülnék Amikor valami kielégítőbbet ástam itt." [3]A mese értelmére utaló utalás már magában a címben is látható, ahol "az előszó-összehasonlítások korrelációi jelennek meg". [4] A mese jelentése meglehetősen átlátszó, és a mese utolsó soraiban található:
"A tudatlanok pontosan így ítélnek: Mi értelme van, hogy nem értik Akkor nekik minden csekélység." [5]Az erkölcs az, ami ezt a mesét eredetivé teszi, és megkülönbözteti a többi szerzőtől és a támogató szövegtől. A szerző hozzáállása a kakas viselkedéséhez ezekből a sorokból rendkívül egyértelmű. A szerző nem nevet a kakason, hanem egyszerűen kimondja a tényeket, oldalról figyelve. V. V. Korovin így értékeli ennek a mesének a karakterét: „Szűk gyakorlatiasságában nem tud másként szemlélni a Gyöngyszemet, mint a Kakas számára elérhető kicsinyes egoizmus egyetlen igazi csúcsával. Mindent, ami túlmutat személyes érdekén, önelégülten elítél. Egyszerűen nem fér hozzá egy tágabb nézőponthoz, és ezt hülyeségnek nyilvánítja, mint egy számára alkalmatlan leletet. [6]
V. G. Belinsky a „Kakas és a gyöngymag” című mesét azon művek közé sorolta, amelyekben a szerző „csak moralista akart lenni, és amelyek gyengék a történetmesélésben”. [7] Ugyanakkor ez a kritikus nagyra értékelte Krylov munkásságát , megjegyezve, hogy műveiben az egész nép szellemét és milliók életét közvetítette.
D. I. Tyihomirov a „Kakas és a gyöngymag” meséről azt írja, hogy az a tudatlan, aki nem ismeri valaminek az árát, ártalmatlan, „tudatlansága csak önmagának árt”. [nyolc]
A szerző munkásságát tanulmányozó modern szerzők a következő következtetésre jutottak a mesével kapcsolatban: „... A tudatlanság önmagában nem olyan vicces, ha szerény, és amikor a tudatlan nem próbálja meg megmutatni magát azzal, hogy olyan ügyet vállal, ami nem az. az elméjében. Emiatt kegyetlen gúnyt érdemel egy tudatlan, amikor nem értve a dolgot, véletlenszerűen és találomra vállalkozik arról, hogy beszél róla, miközben olyan hülyeségeket tolmácsol, hogy elsorvad a füle, és ezzel kifejezi teljes tudatlanságát. Ilyen szemléletes példákat adnak a „Szamár és csalogány” és „A kakas és a gyöngyszem” című mesék. [9]
| Ivan Krilov művei | |
|---|---|
| mesék |
|
| Képernyő adaptációk | |
| Játszik | |
| Magazin | Spirit Mail |