A tranzakció érvénytelensége

Az ügylet érvénytelensége  az állampolgári jogok és kötelezettségek keletkezése, megváltozása vagy megszűnése, kivéve az érvénytelenséggel járókat.

Érvénytelen ügyletnek  minősül az az ügylet, amely nem eredményezi a felek által kívánt jogeredményt, és bizonyos feltételek mellett a felekre nézve hátrányos következmények bekövetkezését vonja maga után.

Érvénytelen ügyletnek  minősül az az ügylet, amely az érvénytelenségével kapcsolatosak kivételével jogkövetkezményt nem von maga után.

Általános rendelkezések

Főszabály szerint minden olyan ügylet érvénytelennek minősül, amely nem felel meg a törvény előírásainak [1] . Ez a szabály minden olyan esetben érvényes, amikor a jogszabályi előírások megsértésével létrejött ügylet nem tartozik az ügyletek érvénytelenségének különleges okát megalapozó különös szabályok hatálya alá.

Az ügyletek érvénytelennek nyilvánítása olyan jogok és kötelezettségek megsemmisítését vonja maga után, amelyek végrehajtása jogszabálysértéshez vezetne. Ezért az érvénytelennek nyilvánított ügylet a megkötése pillanatától érvénytelen [2] . Ha azonban az ügylet tartalmából az következik, hogy az csak a jövőre nézve mondható fel, akkor az érvénytelennek elismert ügylet hatálya a jövőre nézve megszűnik.

A tranzakciók érvénytelenségének okai

Az ügyletek érvénytelenségének okai meghatározzák az érvénytelenítési eljárást, és kimerítően szerepelnek az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvében .

Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 166. cikke szerint az ügylet érvénytelen ilyen esetekben:

  1. Az ügylet érvénytelen a jelen Kódexben megállapított okok alapján, a bíróság általi elismertsége (vitatható ügylet), vagy az elismeréstől függetlenül ( semmis ügylet ) miatt.
  2. A megtámadható ügylet érvénytelenként való elismerésére vonatkozó igényt a jelen Kódexben meghatározott személyek terjeszthetik elő.

Érvénytelen tranzakció

A 2013. május 7-i, 2013. szeptember 1-jén hatályos 100-FZ szövetségi törvény az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 166. cikkét módosították. A bíróság azon jogáról, hogy az érvénytelen ügylet érvénytelenségének következményeit saját kezdeményezésére alkalmazza, lásd az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 166. cikkének (4) bekezdését egy új kiadásban.

Alkuképes üzlet

Ellenkezőleg, a vitatható ügyletek érvénytelenségük bíróság általi elismerését követelik meg, ha a törvény ezt indokolja.

A megtámadható ügylet , akárcsak az érvénytelen ügylet, érvénytelen ügylet, és az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 167. cikkének (1) bekezdése értelmében nem jár jogi következményekkel, kivéve az érvénytelenségével kapcsolatosakat, és készítés pillanatától érvénytelen.

A megtámadható tranzakciók típusai:

A tranzakciók érvénytelenségének feltételei

Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 167. cikke szerint az érvénytelen ügylet nem jár jogkövetkezményekkel, kivéve az érvénytelenséghez kapcsolódókat, és érvénytelen a megkötésének pillanatától kezdve.

Ha az ügylet érvénytelen, akkor mindkét fél köteles visszaadni a másiknak mindazt, amit az ügylet alapján kapott, vagyis annak értékét megtérítik, vagy természetben visszaadják. De feltéve, hogy a következmények alkalmazása nem mond ellent a jogállamiság vagy az erkölcs alapjainak , vagyis az alkotmányos rend alapjainak, az ember és állampolgár jogainak és szabadságainak védelmére és védelmére irányul, vagy nem mond ellent a jogállamiság vagy az erkölcs alapjainak. erkölcsöt, vagyis durván sérti a társadalomban kialakult jó és rossz eszméit, a jót és a rosszat, a bűnt és az erényt.

Az érvénytelen tranzakciók minden típusa négy csoportra osztható:

Az akarat satujával foglalkozik

Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 179. cikke kimondja, hogy a megtévesztés , erőszak, fenyegetés vagy kedvezőtlen körülmények hatása alatt végrehajtott ügyletek érvénytelenek.

Csalás alatt az ügyletben részt vevő fél vagy az ügyletben közvetlenül érdekelt személy szándékos félrevezetését értjük . Ha az ügyletet külső személy által elkövetett csalás hatása alatt kötötték (például olyan személy, aki egyszerűen csak kárt akar okozni annak egyik résztvevője), akkor ez az ügylet a Ptk. 179. §-a alapján érvénytelennek nyilvánítható, ha az ügylet szerződő fele tudott vagy tudnia kellett volna a csalás meglétéről, ellenkező esetben az ügylet érvénytelennek nyilvánítható a Ptk. 178. cikke alapján.

A megtévesztés lehet aktív , pl. hamis információkat tartalmazó céltudatos üzenet formájában, és passzív , pl. az ügyletről szóló döntés meghozatalához elengedhetetlen tények szándékos mellőzése formájában.

Erőszak alatt a megkötött ügyletben partnere vagy kedvezményezettje által az ügyletben részt vevő személyre gyakorolt ​​fizikai jogellenes befolyásolást (például verést) kell érteni. Az erőszakot nemcsak egy személyen, hanem a tulajdonán vagy a hozzátartozóin is lehet végrehajtani.

A fenyegetés a tranzakcióban részt vevő félre gyakorolt ​​mentális hatást jelenti . Nem minden fenyegetés alkalmas az ügylet hiteltelenítésére, hanem csak az, amely az ügyletben részt vevőt tárgyilagosan befolyásolni tudja annak megkötésére kényszerítve, azaz jelentős fenyegetés. A fenyegetés lényeges előfeltételként való felismerése annak valósága, vagyis annak valós lehetősége, hogy jelentős kárt okozzon az ügyletben résztvevőnek vagy hozzátartozóinak. Ha a fenyegetés nem jelentős, akkor ezen az alapon az ügylet nem érvényteleníthető. Nem számít, ha az ügyletben résztvevőt jogszerű intézkedéssel fenyegetik, például rendőrségi feljelentéssel, adóhivatali feljelentéssel.

A kötvényügyletek  olyan ügyletek, amelyeket nehéz körülmények együttes eredményeként és rendkívül kedvezőtlen feltételek mellett hoznak létre. A megtévesztéstől eltérően az akarat kialakulását befolyásoló körülmények az ügylet másik résztvevőjétől függetlenül merülnek fel, ő azonban tudatában van ezek jelenlétének, és ezt felhasználva olyan ügyletet köt, amely számára előnyös, de a partner számára rendkívül veszteséges. Maga az ilyen ügylet áldozata általában tisztában van annak rabszolgaságával, de a körülmények akaratából rendkívüli szükség miatt kénytelen megkötni ezt az ügyletet. A hátrány a fizetett ár és a tranzakció valós értéke közötti aránytalanságban nyilvánul meg.

Foglalkozik a szubjektív kompozíció visszásságaival

Figyeljünk az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 171. és 177. cikkére , amelyek kimondják, hogy egy olyan állampolgár által végrehajtott ügylet, akit mentális zavar miatt jogilag cselekvőképtelennek ismernek el, vagy aki az ügylet időpontjában nem képes megérteni tettei értelmét. érvénytelen. Az ilyen ügyletek érvénytelenségét a sértett keresetére a bíróság elismeri. Ebben az esetben a természetben kapott mindent visszaadnak egymásnak, és ha ez lehetetlen, akkor pénzbeli értékét megtérítik.

Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 172. cikke szerint semmis ügyletnek minősül a tizennégy (kiskorú) éven aluli kiskorú által végrehajtott ügylet .

Az ügyletet csak a kiskorú szülei, örökbefogadói vagy gyámja kérésére lehet megkötni, és a bíróság érvényesnek ismeri el, ha az a kiskorú javára történik. Ez alól kivételt képeznek a kis háztartások és néhány egyéb tranzakció. Ebben az esetben a fiatalkorú állampolgároknak joguk van önállóan ügyleteket kötni.

Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 175. cikke kimondja , hogy a tizennégy és tizennyolc év közötti kiskorú által a szülei, örökbefogadó szülei vagy gyámja beleegyezése nélkül végrehajtott ügylet azokban az esetekben, amikor a 26. cikk értelmében ilyen hozzájárulás szükséges. pontjában foglaltakat a bíróság érvénytelennek nyilváníthatja a szülők, örökbefogadó szülők vagy gyám keresetére.

Az érvénytelen ügyletben részt vevő felek jogainak és kötelezettségeinek gyakorlásának mechanizmusa

A restitúció szabályozási struktúrája számos mechanizmust biztosít az érvénytelen ügyletben részt vevő felek azon jogainak és kötelezettségeinek gyakorlására, hogy a végrehajtás tárgyát képező ingatlant visszaadják.

  1. Az ingatlan jogi szabályozásától függően:
    • Az egyénileg meghatározott dolgok visszaadásának mechanizmusa ( birtoklás visszaadása ).
    • Az általános jellemzők által meghatározott dolgok, valamint a pénz és bemutatóra szóló értékpapírok visszaszolgáltatásának mechanizmusa, valamint a pénzbeli ellentételezés végrehajtása, ha a természetben átvett visszaküldése lehetetlen, ideértve azt is, ha a kapott vagyonhasználatban fejeződik ki, elvégzett munka vagy nyújtott szolgáltatás ( kompenzációs visszatérítés ).
  2. A szándékos bűnösség meglététől függően :
    • Mindkét fél eredeti tulajdoni állapotához való visszatérés mechanizmusa ( kétoldalú visszaszolgáltatás ).
    • Az egyik fél eredeti tulajdoni állapotához való visszatérés mechanizmusa ( egyoldalú visszaszolgáltatás ).
    • A visszaszolgáltatás megelőzése
A birtokok visszaszolgáltatása

Az egyedileg meghatározott dolog visszaszolgáltatásának követelésére vonatkozó jog gyakorlásakor és az érvénytelen ügylet alanyai azonos elnevezésű kötelezettségének teljesítésekor az ügylet keretében átvett minden visszaszolgáltatására vonatkozó általános szabályt kell alkalmazni. Ugyanakkor az ügylet alapján átruházott dologra igénylő félnek nemhogy nem kell igazolnia a dologhoz való jogát, de lehet, hogy nem is rendelkezik ilyen joggal.

Ha a dolgokat cselekvőképtelen vagy kiskorú személy idegeníti el, valamint ha az ügylet csalás, tévedés hatása alatt, nehéz körülmények együttes eredményeként és egyéb érvénytelen ügyletek következtében jön létre, a dolgokat vissza kell adni a az ilyen ügyletek alapján elidegenedett felek, függetlenül az ezekhez fűződő joguktól. Például egy tizennégy évesnél fiatalabb gyerek eladja apja drága motorját. A motorkerékpárt vissza kell adni a gyermeknek, függetlenül attól, hogy nincs rá joga.

Kompenzációs visszaszolgáltatás

A visszaszolgáltatás kompenzációs jellege a dolgok általános jellemzői által meghatározott természetéből adódik , a pénz és a bemutatóra szóló értékpapírok , amelyek személytelenségük miatt helyettesíthetők azonos típusú dolgokkal, pénzzel és értékpapírokkal. Érvénytelen ügylet keretében átruházva a megszerző tulajdonjogának vagy egyéb dologi jogának tárgyává válnak , így az utóbbi jogalap nélküli gazdagodása következik be.

Kétoldalú visszaszolgáltatás

A kétoldalú visszaszolgáltatás magában foglalja mindkét fél eredeti vagyoni helyzetének visszaállítását, amelyre az érvénytelen ügylet végrehajtása előtt került sor. A kétoldalú restitúció minden ügylet érvénytelensége esetén megtörténik, kivéve, ha a törvény más vagyoni következményt [3] ír elő, és az alábbi ügyletekre vonatkozik:

  • Az állami nyilvántartásba vétel formáját és szabályait megsértő tranzakciók.
  • Jogi személy cselekvőképességét meghaladó ügyletek.
  • A felhatalmazás határait túllépő tranzakciók
  • Kiskorúak, 14-18 éves kiskorúak, korlátozottan cselekvőképes személyek, cselekvőképtelen személyek, valamint cselekményeik értelmét megérteni és azokat irányítani képtelen személyek által kötött ügyletek.
  • Jelentős jelentőségű téveszme hatása alatt kötött tranzakciók.
  • A rend és az erkölcs alapjaival ellentétes céllal kötött ügylet, ha a szándékot egyik fél sem engedte meg.
Egyoldalú visszaszolgáltatás

Az ügylet érvénytelenségének másik jogkövetkezménye az egyoldalú restitúció, ami azt jelenti, hogy csak az ügylet egyik fél (jóhiszeműen) kapja vissza azt, amit teljesített. Ha az egyik fél képviselője és a másik fél képviselője között megtévesztés, erőszak, fenyegetés, rosszindulatú megállapodás hatására vagy nehéz körülmények együttes hatására kötött ügylet érvénytelennek minősül, a másik fél köteles visszaadni a sértettnek mindazt, amit a szerződés alapján kapott. ügyletet, és ha a természetben átvett visszaküldése lehetetlen, annak pénzben kifejezett értékét meg kell téríteni. A sértett által az ügylet keretében a másik féltől kapott vagyont, valamint a másik félnek átruházott kártalanítást megillető vagyonát az Orosz Föderáció bevételei közé kell utalni. Ha a vagyontárgyat nem lehet természetben az államnak átadni, akkor annak pénzbeli értékét be kell szedni.

Ezenkívül a másik fél megtéríti a sértettnek a neki okozott valós kárt (a Polgári Törvénykönyv 179. cikkének (2) bekezdése). 

Mint látható, a gátlástalan fél nem kapja vissza, amit tett. Átkerül az államhoz. Ha a gátlástalan félnek nem volt ideje lebonyolítani az ügyletet, a végrehajtás alá vont az állam bevételébe kerül. Így a tisztességtelen féllel szemben elkobzási szankciót alkalmaznak. 

Az ártatlanok egyoldalú kártalanítása és az általa az ügylet keretében kapott vagyon, valamint a vétkes félnek átruházott vagyon ellentételezéseként az Orosz Föderáció bevételévé történő átalakítása szintén biztosított az e célból kötött ügyletek esetében. a rend és az erkölcs alapjaival ellentétes, ha csak az egyik fél cselekszik bűnösnek. 

Irodalom

Normatív jogi aktusok

Kutatás

  • Alekseev S. S. Polgári jog. — M.: Prospekt, 2012. — 536 p. - ISBN 978-5-392-03276-1 .
  • Godeme E. A szerződés szükséges feltételeinek szankcionálása. Az érvénytelenség elmélete // Általános kötelezettségelmélet = Théorie générale des kötelezettségek. - M .: Yurizdat , 1948. - S. 148-209. — 510 s.
  • Raszterjajev N. A jogügyletek érvénytelensége az orosz jog szerint . - Szentpétervár. : Típusú. T-va "Közhasznú", 1900. - IV, 373 p.
  • Savatier R. M. Szerződések érvénytelensége és a szerződés feltételeinek bíróság általi megváltoztatása // Kötelezettségelmélet: Jogi és közgazdasági esszé = La Théorie des kötelezettségek: Vision juridique et économique. — M .: Haladás , 1972. — 440 p.
  • Szergejev A. P. Polgári jog. 3 kötetben. T. 1. - M.: RG-Press, 2011. - 1008 p. - ISBN 978-5-9988-0022-1 .
  • Sukhanov E. A. Polgári jog. 4 kötetben. T. 1: Általános rész. - M .: Wolters Kluver, 2008. - 720 p. - ISBN 978-5-466-00043-6 .
  • Zweigert K. , Koetz H. Megállapodás megkötése // Bevezetés az összehasonlító jogba a magánjog területén: 2 köt. = Einführung in die Rechtsvergleichung auf dem Gebiete des Privatrechts. - M . : Nemzetközi kapcsolatok , 1998. - T. 2. - S. 79-88, 118-146. — 512 p. - 5000 példány.  - ISBN 5-7133-0952-5 .
  • Sersenevics G. F. Az orosz polgári jog tankönyve . - 9. kiadás - M . : Br. kiadás. Bashmakov, 1911. - S. 177-179. – VIII, 851 p.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Art. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 168. cikke
  2. ↑ cikk (1) bekezdése Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 167. cikke
  3. ↑ cikk (2) bekezdése 167 RF
  4. ↑ „ Journal of Russian Law ” N 1, 2006. január, „A pénzeszközök illegális „kiváltásának” minősítéséről M.I. , szolgáltatást nyújtani

Linkek