Gépjármű bérleti szerződés
A járműkölcsönzés a járműbérleti szerződésen alapuló bérleti kapcsolatok egyik fajtája , amely a következőkre oszlik:
- jármű bérleti szerződés ( időbérlet ) személyzettel, amelynek értelmében a bérbeadó azt a bérlő részére térítés ellenében ideiglenes birtokba és használatba adja, és egyúttal önállóan szolgáltatásokat nyújt annak kezelésére és műszaki üzemeltetésére;
- hasonló szerződés, de személyzet és kiegészítő szolgáltatások nélkül [1] .
A járműbérleti szerződés általános jellemzői
Ennek a csoportnak a szerződései közösek:
- a járműbérleti szerződéseket a szerződés időtartamától és a résztvevők összetételétől függetlenül csak írásban kötik, azaz jogi személyek és magánszemélyek részvételével [2] ;
- az ingatlanokhoz kapcsolódó járművek lízingszerződéseihez (a repülőgépek és tengeri hajók, valamint a belvízi hajók [3] ingatlannak minősülnek ), az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 609. cikkének szabályai a tranzakciók kötelező állami nyilvántartásba vételéről ingatlanokat nem alkalmazzák;
- a járműbérleti szerződésekre nem vonatkozik az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 621. cikkének azon szabálya, amely a szerződés határozatlan időre történő esetleges megújítására vonatkozik, annak érvényességi idejének lejártát és az ingatlan használatának tényleges folytatását, valamint a bérlő elővásárlási joga új járműbérleti szerződés megkötésére a következő időszakra [4] . Ez nem fosztja meg a bérlőt attól a jogtól, hogy a gépjárművek bérleti szerződésének lejárta után a járművet újból bérbe vegye, hanem általános alapon kötött új megállapodás alapján;
- A járműveket elsősorban kereskedelmi célokra béreljük. Ezért a törvény a szokásos bérleti szabályokhoz képest szélesebb körű jogokat biztosít bérlőik számára a bérelt ingatlan használatára [5] . A járművet a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül (a szerződés eltérő rendelkezése hiányában) albérletbe adhatja, saját nevében fuvarozási és egyéb szerződéseket köthet harmadik személyekkel, a lízingelt jármű használatának céljai alapján, és ha a megállapodásban nincsenek meghatározva - a jármű rendeltetésének megfelelően [6] ;
- egyes járműtípusok lízingjének jellemzőit a szállítási charták és szabályzatok határozzák meg. Így a repülőgépek és tengeri hajók biztonságos üzemeltetése érdekében számos különleges követelménynek kell megfelelni, amelyeket a légi és vízügyi szabályzat, az RF CTM ír elő.
A járművek lízingelésében részt vevő felek jogai és kötelezettségei
A személyzettel és anélkül kötött járműbérleti szerződések jogi szabályozásának eltérései elsősorban a felek karbantartási, üzemeltetési kötelezettségeihez, valamint az okozott károkért való felelősséghez kapcsolódnak.
A bérbeadó, aki a gépjárművet annak kezeléséhez és műszaki üzemeltetéséhez szükséges szolgáltatások nyújtásával átadja, köteles azt a szerződés időtartama alatt megfelelő állapotban tartani, ideértve a nagyobb és aktuális javítások elvégzését és a szükséges tartozékok biztosítását is . 7] . Személyzet nélküli járművek bérlésekor mindezen felelősségek a bérlőt terhelik, akinek a javítást és a bérelt ingatlan megfelelő állapotának megőrzését kell elvégeznie [8] . A járműbérleti szerződésben a felek nem írhatnak elő az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvében meghatározottaktól eltérő felelősségmegosztást a bérelt ingatlan javítására vonatkozóan.
A jármű lízingszerződése szerinti bérbeadó köteles biztosítani a gépjármű normál és biztonságos üzemeltetését a szerződésben meghatározott bérleti céloknak megfelelően. A gépjármű lízingszerződésben a lízingbevevő részére a jármű műszaki üzemeltetésén túlmutató kiegészítő szolgáltatások nyújtását is előírhatja.
A bérbeadó (a jármű személyzettel történő bérbeadása esetén) köteles a jármű személyzetét komplettálni. A legénység összetételének és képzettségének meg kell felelnie a szerzõdés felekre kötelezõ szabályainak és feltételeinek, illetve ha a kötelezõ szabályok nem írnak elõ, akkor az ilyen típusú jármûvek szokásos üzemeltetési gyakorlatának követelményeit. A személyzet tagjai ezekben az esetekben a bérbeadó alkalmazottai, azaz munkaviszonyban állnak vele. A jármű kezelésének és műszaki üzemeltetésének minden kérdésében a bérbeadó, kereskedelmi üzemeltetése tekintetében - a bérlő utasításaira vonatkoznak.
Ha a bérleti szerződés másként nem rendelkezik:
- a személyzet tagjai szolgáltatásainak kifizetésének költségeit, valamint fenntartási költségeit a bérbeadó viseli, akivel munkaviszonyban állnak. A bérlő ezeket a költségeket a bérleti díjak részeként megtéríti a bérbeadónak (a bérleti díj összegének meghatározásakor ezeket figyelembe kell venni);
- a jármű kereskedelmi üzemeltetésével kapcsolatos költségek a bérlőt terhelik. Tartalmazza az üzemeltetés során felhasznált üzemanyag és egyéb anyagok fizetésének költségeit, különféle díjak felszámítását [9] ;
- a jármű biztosítási kötelezettsége, valamint az általa vagy az üzemeltetésével összefüggésben (például nemzetközi fuvarozás során) esetlegesen okozott károkért való felelősség a bérbeadót terheli, ha a járművet annak személyzete szervizeli [10] , a lízingbevevő pedig – személyzet nélküli bérbeadáskor [11] .
A járműlízingszerződés feleinek felelőssége
Gépjárművek személyzettel történő bérbeadása esetén a harmadik személynek okozott károkért a felelősség a bérbeadót terheli, aki a jármű - fokozott veszélyforrás - tulajdonosa és kezeli [12] . A bérbeadó harmadik személyekkel szembeni felelőssége (az okozott kár megtérítési kötelezettsége formájában) ezekben az esetekben a Kbt. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 1079. cikke és a Ch. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 59. cikke. A vagyoni felelősségi intézkedéseket a fokozott veszélyforrás tulajdonosának hibájától függetlenül alkalmazzák. Ilyen esetekben csak a vis maior körülmény fennállása vagy a károsult szándéka, amelynek következtében a kár keletkezett, szolgálhat a felelősség alóli mentesülés alapjául [13] .
Személyzet nélküli járművek bérlésekor a bérlő harmadik személyekkel szemben a fokozott veszélyforrás tulajdonosaként jár el [14] . E tekintetben a bérlő felelős a jármű (mechanizmusai, berendezései, berendezései) által okozott károkért a Ch. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 59. cikke [15] .
A személyzettel bérelt jármű elvesztése vagy megrongálódása esetén a bérlő csak abban az esetben kötelezhető a bérbeadónak okozott kár megtérítésére, ha bizonyítja, hogy az elvesztés vagy kár olyan körülmény miatt következett be, amelyért a bérlő felelős. törvénynek vagy szerződésnek megfelelően [16] . A gépkocsi véletlen halálának vagy sérülésének minden következményét a bérbeadó, mint tulajdonosa viseli [17] .
A gépjármű lízingszerződésének lejárta után a jármű visszakerül a bérbeadóhoz.
Lásd még
Források
- ↑ Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 632. és 642. cikke
- ↑ Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 633. és 643. cikke
- ↑ Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 130. cikke
- ↑ Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 632. és 642. cikke
- ↑ Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 615. cikke
- ↑ Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 638. és 647. cikke
- ↑ Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 634. cikke
- ↑ Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 644. cikke
- ↑ Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 636. cikke
- ↑ Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 637. cikke
- ↑ Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 646. cikke
- ↑ Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 640. cikke
- ↑ Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 1079. és 1083. cikke
- ↑ Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 1079. cikke
- ↑ Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 648. cikke
- ↑ Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 639. cikke
- ↑ Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 211. cikke