Modalitás (nyelvészet)

A modalitás (vö. lat.  modalis  - modális, lat.  modus  - mérték, módszer) egy szemantikai kategória, amely kifejezi a beszélő hozzáállását állítása tartalmához, a beszéd célbeállítását, az állítás tartalmának attitűdjét valóság. A modalitás egy nyelvi univerzális , a természetes nyelv fő kategóriáihoz tartozik .

A modalitás fogalma a klasszikus formális logikából származik, amelyből a nyelvészet más fogalmakat kölcsönzött.

A modalitás fogalma

Charles Bally svájci nyelvész a megnyilatkozás elméletének kidolgozása során megjegyezte, hogy a megnyilatkozásban két elem különböztethető meg: a fő tartalom ( dictum ) és a bemutatott tények egyéni értékelése ( modus ). Balli a dictum ( lat. dictum  - szó, kifejezés) és a modus ( lat. modus  - út) kifejezéseket a skolasztikából kölcsönözte, és az ítélet objektív és szubjektív részének jelölésére használta .   

Mód és modalitás

Az üzemmód kategóriáinak aktualizálása

A módozatok aktualizáló kategóriái az üzenet ( propozitív tartalom) valósághoz való viszonyát fejezik ki. Ezek tartalmazzák:

A mód minősítő kategóriái

A mód minősítő kategóriái kifejezik a beszélő hozzáállását az eseményekhez és az azokkal kapcsolatos információkhoz. A minősítő kategóriák a következők:

A mód közösségi kategóriái

A mód társadalmi kategóriái a beszélőnek a beszélgetőpartnerhez való hozzáállásának kifejeződése: tisztelettudó - ismerős, hivatalos - barátságos. A beszélgetőpartnerhez való hozzáállástól függően vannak egyenlőségi helyzetek, „felülről le”, „lentről felfelé”. A társadalmi kategóriák megnyilvánulásai közé tartoznak mindenféle fenntartások, szokatlan kifejezések bevezetésére használt védjegyek.

Kifejezések

A modalitás különféle nyelvtani és lexikai eszközökkel fejezhető ki :

Modalitás és hangulat

Néha a modalitás kifejezés a hangulat kifejezés szinonimájaként működik , de gyakrabban megkülönböztetik ezeket a fogalmakat, tekintve a modalitást szemantikai kategóriának (nem csak az igéhez kapcsolódik, és előfordulhat, hogy nincs kötelező kifejezése a nyelvben), és a hangulatot az ige nyelvtani kategóriája (amely elveszítheti kapcsolatát a modalitással, mint például a latin és francia kötőszó, amelyet bizonyos esetekben csak szintaktikai szabályok diktálnak).

A nyelvtani kategória értelmében vett modalitásról szóló megbeszélések több problematikus irányban zajlanak a következő kérdésekben:

Az orosz szintaktikai tudományban két fő nézőpont van a modalitásról:

  1. A modalitást olyan nyelvtani kategóriának tekintjük, amely a mondat tartalmát a valóság/irrealitás szempontjából jellemzi;
  2. A modalitás a beszélőnek a valósághoz való grammatizált viszonyát jelenti.

Lásd még

Irodalom