Dzsibuti irodalom

A dzsibuti irodalomnak nagy hagyománya van a költészetnek. A versifikáció néhány jól fejlett szomáliai formája a gabay, jifto, gerar, wiglo, buranbur, bi'rade, afarei és gurau. A gabai (epikus költemény) a legösszetettebb hosszúságú és méteres , gyakran meghaladja a 100 sort. A költői teljesítmény jelének tekintik, ha egy fiatal költő képes ilyen verset írni, és a költészet csúcsának tekintik . Mesemondók csoportjaiés a szavalók (hafidayaal) hagyományosan egy jól fejlett művészeti formát hirdettek. A versek több fő témát járnak körül, köztük a barodikus (elegia), aman (dicséret), jaail (romantika), guhadin (diatribe), digasho (dicsekvés) és gubabo (vezetés) [1] . A Barorodik rendszeresen készül egy kiemelkedő költő vagy alak halálának emlékére . Az afar nép ismeri a dzsinnilit, egyfajta harcos-költőt és jövendőmondót, és gazdag szájhagyománya van a népmeséknek. Kiterjedt harci dalok repertoárja is van [2] .

Ezenkívül Dzsibutiban nagy hagyománya van az iszlám irodalomnak . A legismertebb ilyen történelmi alkotások közé tartozik a középkori Futuh al-Khabash Shihab al-Dina, amely Abesszínia 16. századi meghódítását meséli el az Adali Szultánság hadserege által . Az elmúlt években számos politikus és értelmiségi is írt visszaemlékezést vagy elmélkedést az országról [3] .

Jegyzetek

  1. Mohamed Diriye Abdullahi, Szomália kultúrája és szokásai , (Greenwood Press: 2001), 75-76.
  2. Matt Phillips, Jean-Bernard Carillet, Lonely Planet Etiópia és Eritrea , (Lonely Planet: 2006), 301. o.
  3. Shihāb al-Dīn Aḥmad ibn ʻAbd al-Qādir ʻArabfaqīh, Fordította: Paul Stenhouse, Richard Pankhurst. Abesszínia meghódítása: 16. század . - Tsehai Publishers & Distributors, 2003. - P. 77. Archiválva : 2015. szeptember 5. a Wayback Machine -nél

Irodalom

Mumentől: