Dnyeszter vasút

A Dnyeszter vasút  a Khiriv és Stryi között húzódó vonal, a galíciai vasúthálózat töredéke ( Galíciai Transversal Line , vagy Transversalban [1] ), amely az első világháború előtt az Osztrák-Magyar Birodalom része volt . A Dnyeszter vasút összeköti Khyrov, Sambir , Drohobych , Borislav és Stryi városait. Ez a vasút az Első Magyar-Galíciai Vasút leágazása volt . A közvetlen építkezést, majd az irányítást az 1872. augusztus 30-án megalakult „Dnyeszter Vasút Társasága” végezte.[2] .

A Dnyeszter vasút megépítésének ötlete elsősorban az akkor aktívan fejlődő Borislav olajmező kiaknázásához , valamint a katonai egységek és felszerelések gyors átadásának képességéhez kapcsolódott a külső vagy belső ellenségek hatékonyabb leküzdésére. az Osztrák-Magyar Birodalom (a katonai osztály először a Przemysl  - Khyrov - Stry - Stanislav vonal megépítését javasolta Stryitől Lvovig [2] ).

A dnyeszteri vasút építésére vonatkozó koncessziót 1870. szeptember 5-én adták ki . Jan Krajinsky gróf vezetésével befolyásos lengyel és osztrák iparosok és közéleti személyiségek csoportja kapta meg . J. Krasicki gróf konzorciuma 30 évre mentesült az adók alól, a nyereség állami garanciáinak elutasítása mellett. [2]

Az út két éven belül megépült, és 1872. december 31- én (a koncesszióban meghatározott időpontban) két szakaszát nyitották meg: 100,21 km Khyrov - Stryi és 11,45 km Drohobych - Borislav. A teljes hossza 112 kilométer volt. Az első öt évben 8 gőzmozdony (2 DB 1-2 , 6 DB 3-8 ), 20 személy- és 192-194 teherkocsi dolgozott rajta.

Az út fennállásának első éve ( 1873 ) 126 000 embert szállított. 1874-1880 - ban . _ ez a szám erősen ingadozott. De 1882 -ben már 348 ezer utast szállítottak. A vonalon az 1., 2. és 3. osztályú személygépkocsik futottak. 1873-1881 - ben . _ Az utasok mindössze 0,1-0,6 százaléka utazott az 1. osztályú kocsikon, 3,1-8,4 százaléka a 2. osztályon. A többség, 87-95%, a 3. osztályú autókkal utazott.

Az első négy évben 47-66 ezer tonna különféle árut és poggyászt szállítottak vasúton, legtöbbet 1878 -ban  - 201 ezer tonnát.

A nyereség állami garanciáinak hiánya, a veszteséges működés a Dnyeszteri Vasúttársaság csődjéhez vezetett, 1875. november 8-án az út 2 millió forintért az állam tulajdonába került . 1876. március 18- án az Első Magyar-Galíciai Vasút [2] nevű szervezet lett az út új tulajdonosa , 1884-től az irányítás a „ Császári-Királyi Osztrák Államvasutak ” céghez került.

Jelenleg a régi dnyeszteri vasutat aktívan használják személy- és teherforgalomra.

Fényképek

• Khyriv vasútállomása

• Stryi vasútállomás

Lásd még

• A dnyeszteri vasút mozdonyai

Jegyzetek

1. ↑ Tomin Yu., Romanishin Yu., Koritko R., Paraschak I. Első Kolija ... - S. 48.
2. ↑ 1 2 3 4 Tomin Yu., Romanishin Yu., Koritko R., Paraschak I. Első Kolija ... - S. 50.

Források

• Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich. Verlag Slezak, Wien 1979, ISBN 3-900134-41-3 .
• Bernhard Neuner: Bibliographie der österreichischen Eisenbahnen von den Anfängen bis 1918. Band 2. Walter Drews Verlag, Wien 2002, ISBN 3-901949-00-3 .
• Tomin Yu., Romanishin Yu., Koritko R., Parashchak I. Persha tét: 150-ig gazdag a Lvivskaya Zalivnitsa. - Lviv : Zahidnoukrainsky Consulting Center, 2011. - 496 p.: il. - ISBN 978-617-655-000-6 .