A Vucarenie ( szerb. vuchareњe, vuchari , kérje a vlchinát [1] , a szerb vuk „farkas” szóból) egy szerb rítus, amely egy kitömött döglött farkassal kerüli meg a házakat, üdvözli a tulajdonosokat, amiért a tulajdonosok ajándékozzák őket. Néha mamák előadják . A szertartás célja, hogy megvédje a falu állatait a ragadozóktól.
A szertartás gyakori Szerbiában, Bosznia, Horvátország, Koszovó szerb lakossága körében, valamint Montenegróban és Macedóniában.
A kitérő télen történt, amikor egy farkast öltek meg, marhát vágva. Néha megpróbálták megölni a farkast húsevőként , hogy húshagyókedden szertartást hajtsanak végre . Társai gyakran sétáltak egy vucharral, aki megölt egy farkast, és egy döglött farkas plüssállatát vitte magával, kenderrel kitömve, botra ültetve. Ugyanakkor a felajánlások kérését általában recitativusban hajtották végre [2] :
Mester, uram,
itt van egy farkas a házadban.
Hajtsd ki a farkast a házból,
Rossz, ha a házban van.
Adj a farkasnak zsírt
, hogy el ne hagyja a hegyeket,
Adj a farkasnak sót
, hogy ne bántja a birkát,
Adj a farkasnak gyapjút
, hogy ne zaklassa az üszőket,
Adj meg a farkasnak mindent, amire szüksége van,
Tehát hogy nem zaklat a híd közelében.
Domaћine, gasdo moj,
Evo wuka a házad előtt,
Drive wuka od kuћe,
Nije dobar kupé kód.
Adja a slanna hangját,
Ne szálljon le a planináról,
Adja a szocsicsa hangját,
Igen, ne valami bárányt,
Adja a wunitsa wukját,
De ne egy holdat,
Adja a wuknak a swashtát,
de ne egy szemet a hídról.
| A szlávok megkerülő rítusai | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Téli |
| ||||
| tavaszi |
| ||||
| tavaszi nyár |
| ||||
| Szezonon kívül |
| ||||