Magyarország tagja az ENSZ -nek (1955 decembere óta), a NATO - nak (1999 óta) és az Európai Uniónak (2004 óta). Magyarország 1975-ben a Helsinki Záróokmány egyik aláírója volt , 1973-tól az EBESZ/ EBESZ tagja .
Ausztria-Magyarország 1918 -as összeomlása után jelentős magyar diaszpóra került a Magyarországgal szomszédos országok területére. A magyar kisebbség problémája továbbra is súlyosbítja Magyarország kapcsolatait Szlovákiával, Romániával és Szerbiával.
1918. október 31-én gróf Károlyi Mihály újonnan alakult budapesti kormánya kikiáltotta Magyarország függetlenségét és az Osztrák Birodalommal való egyesülésének felbomlását. A Károlyi-kabinet első intézkedései között szerepelt a magyar külügyminisztérium létrehozása és az antant országaival folytatott béketárgyalások megkezdése. 1918. november 14-én M. Karoyi küldöttsége katonai fegyverszüneti egyezményt írt alá az antanttal Belgrádban. A Belgrádi Egyezmény és Károlyi diplomáciája ugyanakkor nem tudta megvédeni Magyarországot a CXC Királyság, Románia és Csehszlovákia területi követeléseitől. A Romániával és Csehszlovákiával 1919. március-augusztusban vívott háború következtében Budapestet a román hadsereg elfoglalta, a köztársasági kormány megbukott. 1920. június 4-én Magyarország, amelyben a monarchikus államforma helyreállt, aláírta a trianoni békeszerződést az antanttal és szövetségeseivel. A trianoni békeszerződés 1921. július 26-án lépett hatályba, és Magyarország területének háromszoros csökkentéséről, jóvátételi kötelezettségek előírásáról és a fegyverkezés korlátozásáról rendelkezett. A trianoni békeszerződés ugyanakkor nemzetközi elismerést is hozott a Magyar Királyságnak.
Hagyományosan az 1920-as évek első fele. Magyarország nemzetközi elszigeteltségének éveinek tekintik. A királyság 1921-ben kétszer is annak a nemzetközi válságnak a központja volt, amelyet a magyar legitimisták IV. Károly Habsburg király uralmának visszaállítására tett kísérletei okoztak. Mindkét "puccs" megtorló fenyegetést váltott ki a Kisantant országaiból (Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia), hogy megakadályozzák a Habsburg-dinasztia katonai úton történő helyreállítását. 1922 szeptemberében Magyarország csatlakozott a Népszövetséghez (és 1939 januárjáig tagja is maradt), azonban a Liga segítségét soha nem sikerült igénybe vennie a szomszédos államokban élő magyar kisebbségek védelmében, illetve az átruházott területeken az elfogadható vagyonmegosztásban. A szomszédos államok trianoni békeszerződése. Ezzel egy időben Budapest 1924-ben el tudta érni a jóvátételi kifizetések átmeneti korlátozását, és nemzetközi kölcsönt kapott a Népszövetség égisze alatt.
1927 mérföldkőnek számít Magyarország két világháború közötti külpolitikájának történetében – Budapest kiszabadult a nemzetközi elszigeteltségből és áttért az „aktív diplomáciára”. A Népszövetség pénzügyi ellenőrzésének és az Antant Magyarország feletti katonai ellenőrzésének megszűnésével 1926-1927-ben Bethlen István magyar miniszterelnök (1921-1931-ben a kabinet vezetője) felerősítette a királyság diplomáciáját, és 1926-1927 1927-1928. számos baráti szerződést kötött más európai államokkal: Olaszországgal, Bulgáriával, Törökországgal és Lengyelországgal. A következő másfél évtizedben Róma lett Budapest fő külpolitikai partnere. Bethlen külpolitikai doktrínája a szomszédos államokkal való helyes kapcsolatok fenntartásában dőlt el. Bethlen 1927-től kezdődően nyíltan szorgalmazta a trianoni béke egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatát – a szomszédos országok számára a legelfogadhatatlanabb Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának helyreállítása és a területi revízió követelése volt. 1934-ben Magyarország, Ausztria és Olaszország jegyzőkönyvet írt alá a politikai és gazdasági együttműködésről Rómában. Magyarország miniszterelnöke 1932-1936 Gömbös Gyula híve volt a Róma-Berlin tengely létrejöttének, amelyhez Budapestnek és Bécsnek is csatlakoznia kell, és szisztematikusan igyekezett javítani Németországgal való kapcsolatát.
1938 őszén Budapest Németországgal és Olaszországgal együttműködve megszerezhette Prágától Dél-Szlovákia és Dél-Kárpátalja Rusz területeit, ahol a magyar lakosság volt túlsúlyban. 1939-ben Magyarország kilépett a Népszövetségből és csatlakozott az Antikomintern Paktumhoz. 1939 márciusában Magyarország Csehszlovákia összeomlását kihasználva annektálta Kárpátaljai Ruszt.
| Magyarország témákban | ||
|---|---|---|
| Sztori | ||
| Szimbólumok | ||
| Politika | ||
| Fegyveres erők | ||
| Gazdaság | ||
| Földrajz | ||
| Társadalom | ||
| Kapcsolat |
| |
| kultúra | ||
| ||
| Európai országok : Külpolitika | |
|---|---|
| Független Államok |
|
| Függőségek |
|
| El nem ismert és részben elismert államok |
|
| 1 Többnyire vagy teljes egészében Ázsiában, attól függően, hogy hol húzzák meg Európa és Ázsia határát . 2 Főleg Ázsiában. | |
| Magyarország külkapcsolatai | ||
|---|---|---|
| A világ országai | ||
| Ázsia |
| |
| Amerika | ||
| Európa |
| |
| Diplomáciai képviseletek és konzuli hivatalok |
| |