A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelsőbb Bírósága | |
---|---|
| |
Kilátás | Legfelsőbb Bíróság |
Példa | felsőbb bíróság |
Joghatóság | Szovjetunió |
Az alapítás dátuma | 1923. november 23 |
Feloszlás dátuma | 1992. január 2 |
Üzleti nyelvek | orosz |
Összetett |
Bírákat választottak: a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottsága (1923-1938) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa (1938-1991) |
Jogosultak | A Szovjetunió alkotmánya |
Élettartam | 5 év |
tagok | 69 bíró |
Konferencia terem | |
Elhelyezkedés | Szovjetunió ,Moszkva |
Cím | utca. Vorovskogo , 15 |
A Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága a Szovjetunió legmagasabb szövetségi bírói testülete , amely 1923. november 23. és 1992. január 2. között létezett [1] . A Szovjetunió összeomlása után a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságát a Szovjetunió többi legmagasabb állami hatóságával együtt megszüntették, archívumait az Orosz Föderáció Állami Levéltára [2] , a Povarskaya utcai épületet pedig a 15. számú házat az Orosz Föderáció Legfelsőbb Bírósága foglalta el .
Közvetlenül a Szovjetunió 1922. decemberi megalakulása után felmerült az a kérdés, hogy szükség van-e egyetlen legfelsőbb bírói testület létrehozására az egész Szovjetunió számára, mivel a Szovjetunió megalakításáról szóló szerződés 12. cikke előírta a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának létrehozását. Szovjetunió "a legfelsőbb bírói irányítás funkcióival" a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottsága alatt .
1923. november 23-án a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának Elnöksége elfogadta a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságáról szóló első rendeletet, amely meghatározta e bíróság jogállását, hatáskörét és tevékenységének eljárását.
A Szovjetunió 1924. évi alkotmányának 7. fejezete („A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelsőbb Bíróságáról”; 1935 -ben ennek a fejezetnek a címe megváltozott, és a következőképpen hangzik: „A Legfelsőbb Bíróságról és az Ügyészségről a Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniója” [3] ) rögzítette a Legfelsőbb Bíróság helyét és szerepét a Szovjetunió kormányzati szervrendszerében.
A Szovjetunió alkotmánya a következő kérdéseket foglalta a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának hatáskörébe:
Később, 1924. július 14-én a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottsága határozatot fogadott el " Utasítás a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságához" címmel, amely pontosította és meghatározta a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának tevékenységi körét és eljárásait.
Kezdetben (az 1923-as szabályzat, az alkotmány és az 1924-es rendelet szerint) a Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága a következők részeként működött:
A Legfelsőbb Bíróságnak joga volt különleges bírói jelenlétek (összetételek) létrehozására is a rendkívüli jelentőségű, tartalmukban két vagy több szakszervezeti köztársaságot érintő büntető- és polgári ügyek, valamint a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottsága tagjainak személyes illetékességi ügyeinek elbírálására. , a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa, a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának elnöke és tagjai, a Szovjetunió ügyésze, helyettese és vezető asszisztensei.
A Legfelsőbb Bíróság elnökét és tagjait a CEC Elnöksége nevezte ki, és fel is mentheti tisztségéből. A Legfelsőbb Bíróság plénumában hivatalból részt vett a szakszervezeti köztársaságok legfelsőbb bíróságainak négy elnöke és a Szovjetunió Népbiztosai Tanácsa alá tartozó Egyesült Állami Politikai Igazgatóság elnöke is. Ezenkívül a Szovjetunió ügyésze vagy helyettese szükségszerűen részt vett a plénum munkájában.
1926-ban megszüntették a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának katonai szállítóbíróságait és Katonai Közlekedési Kollégiumát, és a SZSZK Legfelsőbb Bíróságát a katonai törvényszékek által tárgyalt ügyek semmítőfokozatává nyilvánították ; ugyanebben az évben az összuniós jogszabályok értelmezését a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe utalták. [négy]
1929. július 24-én a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottsága és a Népbiztosok Tanácsa új rendeletet fogadott el a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságáról és a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának Ügyészségéről, amely különösen a Legfelsőbb A Szovjetunió Bírósága a jogalkotási kezdeményezés jogát és az szövetségi törvények tisztázásának kötelezettségét a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának javaslatára és a Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának kérésére.
1931-ben megalakult a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának Közlekedési Ügyek Kollégiuma, és meghatározták a Bíróság plenáris üléseinek új összetételét - a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának elnöke, helyettese, a plenáris ülések elnökei. az uniós köztársaságok legfelsőbb bíróságainak tagjai, a Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága kollégiumainak elnökei és a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottsága Elnöksége által kinevezett négy tag, amelyek számában az OGPU egy képviselője is szerepel [5 ] .
1935-ben változások történtek a Szovjetunió alkotmányában [3] , ami a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának kérdéseit is érintette. Különösen a Bíróság szerkezetét határozták meg. Az új törvény értelmében a Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága a következők részeként járt el:
Ezen túlmenően a Legfelsőbb Bíróság megkapta a jogot az uniós köztársaságok legfelsőbb bíróságainak az összuniós jogszabályoknak ellentmondó jogi aktusainak közvetlen visszavonására (a korábbi normák szerint az ilyen aktusok ellen csak az Unió Központi Végrehajtó Bizottságához fordulhatott) .
A Szovjetunió 1936-os alkotmánya a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságát határozta meg a legmagasabb bírói szervként . Az Alkotmány értelmében a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságát bízták meg a Szovjetunió bírói testületei, valamint a szakszervezeti köztársaságok bírói testületei igazságszolgáltatási tevékenységének felügyeletével, a törvény által meghatározott kereteken belül. A Legfelsőbb Bíróságot a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa választotta meg öt évre, és a Bíróság tagjai közé tartoztak hivatalból az uniós köztársaságok legfelsőbb bíróságainak elnökei is (Alkotmány 105. cikk).
1938. augusztus 16-án a Szovjetunió alkotmánya alapján elfogadták a Szovjetunió törvényét „A Szovjetunió igazságszolgáltatási rendszeréről, az uniós és az autonóm köztársaságokról”, amely változásokat vezetett be a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának struktúrájában. Szovjetunió (a Vasúti Kollégiumot létrehozták, a Közlekedési Ügyek Kollégiumát és a Különleges Kollégiumot pedig megszüntették) [7] .
A Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának felépítése 1939-ben
A Nagy Honvédő Háború során a Legfelsőbb Bíróság struktúrájában változások történtek. Így (a közlekedési hadiállapot bevezetése kapcsán) megalakult a Katonai Vasúti és Katonai Vízi Közlekedési Testület, amely a vasúti vízi utak katonai törvényszéki ügyeinek semmítői, illetve felügyeleti hatóságai voltak [7] [8] . Szintén 1944- ben megalakult a Táborbíróságok Bírói Kollégiuma semmítői és felügyeleti hatóságként az egy időben létrehozott tábori bíróságok (a Gulag rendszerben működő speciális bíróságok) által elbírált ügyek ügyében.
Szerkezet 1949
Összesen 309 alkalmazott dolgozik, köztük 69 bíró.
Szerkezet 1956
Összesen 320 alkalmazottat foglalkoztatnak, köztük 69 bírót.
Szótárak és enciklopédiák |
|
---|
A Szovjetunió Államhatalmi és Közigazgatási Intézetei | |||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
† Beleértve a Szovjetunió köztársaságait és az azokon belüli autonóm köztársaságokat . |