Béta semleges portfólió

A béta-semleges portfólió olyan befektetési portfólió , amelynek béta együtthatója közel nulla. A béta-semleges portfólió fő előnye, hogy hozama szinte teljesen nem függ a piaci index hozamától [1] .

Alapfogalmak

A közgazdasági elmélet azt sugallja, hogy minden vállalat végső célja a nyereség elérése, és ennek eredményeként a piaci kapitalizációjának növelése . Ezért közgazdaságelméleti szempontból a legésszerűbb befektetési stratégia alapvetően vonzó értékpapírok hosszú távú vásárlása, piaci értékük jövőbeni növekedésével, valamint osztalék vagy kamatjövedelem bevétele után. ( Vásárlás és tartás stratégiák) . )). Az értékpapírok értéke azonban nem csak nőhet, de csökkenhet is, méghozzá igen jelentős mértékben. Értékük csökkenését belső és külső tényezők egyaránt okozhatják. Az értékpapírok értékcsökkenésének kockázata a Buy & Hold stratégiák fő negatív jellemzője. A diverzifikáció segít csökkenteni ezt a kockázatot.

A William Sharp által javasolt piaci modell szerint egy egyedi értékpapír hozama a [2] egyenlettel írható le :

$r_{i}=\alpha _{iI}+\beta _{iI}r_{I}+\varepsilon _{iI}$

Ahol: r i - értékpapír hozam; r I — a piaci index jövedelmezősége; β iI a meredekségi együttható (béta-együttható); α iI a torzítási együttható (Alfa-együttható); ε iI véletlenszerű hiba.

Az egyenletből látható, hogy egy értékpapír hozama három összetevőből áll: az egyik a piaci (szisztematikus) komponens, amelyet a piaci index hozamának és a Béta együttható szorzata képvisel, a második a saját (nem). -szisztematikus) komponens, amelyet az Alfa együttható képvisel, a harmadik komponens pedig egy nulla matematikai várakozással és szórással rendelkező valószínűségi változó [2] . Vegyünk például egy bizonyos „A” értékpapírt, amelyre α = 2% és β = 1,2

${\displaystyle r_{A}=0,02+1,2r_{I}+\varepsilon _{iI))$

Ebben az esetben, ha a piaci index hozama 10%, akkor az "A" értékpapír várható hozama körülbelül 14% (0,02 + 1,2 * 0,1). Ha az index -5%-ot ad vissza, akkor az "A" értékpapír hozama körülbelül -4% (0,02 + 1,2 * (-0,05)). Grafikusan a piaci modell a következőképpen ábrázolható [2] :

A vonal meredeksége egy piaci modellben méri az értékpapír hozamának a piaci index hozamára való érzékenységét. A vonalak mindkét esetben pozitív meredekségűek, ami azt mutatja, hogy a piaci index hozamának növekedésével az értékpapírok hozama is nő. Az "A" értékpapír azonban nagyobb meredekséggel rendelkezik, mint a "B" értékpapír, ami azt jelzi, hogy az "A" értékpapír hozama érzékenyebb a piaci index hozamára. Első pillantásra vonzó befektetésnek tűnhet egy nagy meredekségű értékpapír, de ha a piaci index esik, akkor egy ilyen értékpapír nagyobb veszteséget mutat, mint a piaci index.

A különböző értékpapírok meredekségének összehasonlítására a Béta együtthatót alkalmazzuk, amelyet az i értékpapír hozama és a piaci index hozama közötti kovariancia arányaként számítunk ki a piaci index hozamának szórására [2] :

$\beta _{iI}={\frac {{\mbox{Cov}}(r_{i}r_{I})}{\sigma ^{2}(r_{I})))$

Ahol: Cov az értékpapír hozama és a piaci index hozama közötti kovariancia; σ 2 — a piaci index hozamainak szórása

${\mbox{Cov}}(r_{i}r_{I})={\frac {\sum _{i=1}^{n}(r_{i}-{\overline {r)) _{i})(r_{I}-{\overline {r}}_{I})}{n}}$

$\sigma ^{2}(r_{I})={\frac {\sum _{i=1}^{n}(r_{I}-{\overline {r))_{I}) ^{2}}{n}}}$

Az egynél nagyobb béta értékkel rendelkező értékpapírok volatilisabbak, mint egy piaci index, és „magas kockázatú” eszközöknek minősülnek. Ezzel szemben az egynél kisebb béta értékpapírok volatilitása kisebb, mint egy piaci indexé, és „védőeszköznek” minősülnek.

A piaci modell alapján egy értékpapír varianciájával mért és σ i 2 -ként jelölt teljes kockázata i két részből áll: piaci (szisztematikus) kockázatból és saját (nem szisztematikus) kockázatból [2] .

$\sigma _{i}^{2}=\beta _{iI}^{2}\sigma _{I}^{2}+\sigma _{\varepsilon {i}}^{2}$

Ahol: σ I 2 — a piaci index hozamainak szórása; σ εi 2 az értékpapír véletlenszerű hibájának varianciája;

A különböző értékpapírokat tartalmazó befektetési portfólió teljes kockázata viszont hasonló módon ábrázolható [2] :

$\sigma _{p}^{2}=\beta _{pI}^{2}\sigma _{I}^{2}+\sigma _{\varepsilon {p}}^{2}$

Ahol: σ εp 2 a befektetési portfólió véletlenszerű hibájának szórása; β pI 2 - A befektetési portfólió béta együtthatója;

$\beta _{pI}^{2}=\left[\sum _{i=1}^{N}{\mbox{X}}_{i}\beta _{iI}\right]^ {2}$

Ahol: X i az i értékpapír részesedése a befektetési portfólióban;

Feltételezve, hogy a biztonsági hozamok véletlenszerű eltérései nem korrelálnak, a következőt kapjuk:

$\sigma _{\varepsilon {p}}^{2}=\sum _{i=1}^{N}{\mbox{X}}_{i}^{2}\beta _{\ varepszilon {i}}^{2}$

Ezért a befektetési portfólió szerkezetében a különböző értékpapírok számának növekedésével mindegyik részaránya csökkenni fog, ezáltal csökken a portfólió saját kockázatának értéke, míg a portfólió Béta értéke egységesülni fog. Ez azt jelenti, hogy egy jól diverzifikált befektetési portfólió hozama a lehető legnagyobb mértékben hasonló lesz a piaci index hozamához, mind növekedése, mind esése esetén [2] .

Így a diverzifikáció elvét alkalmazva a befektető a saját portfólió kockázatát közel nullára csökkentheti, és ennek eredményeként jelentősen csökkentheti a portfólió összkockázatát. A diverzifikáció azonban nem zárja ki teljesen, hiszen a piaci kockázat mindig azonos szinten marad, függetlenül a portfólió szerkezetétől, illetve a pénzügyi piac egészének helyzetének negatív alakulása esetén a vásárlás igénybevétele. A & Hold stratégiák jelentős veszteségeket hozhatnak.

A shortolás hatása a béta arányra

Annak érdekében, hogy a befektetők profitot termeljenek a csökkenő piacon, gyakran shortolást alkalmaznak . Az értékpapírok shortolása úgy történik, hogy az értékpapírokat vagy azok igazolásait az eredeti ügyletben történő felhasználásra kölcsönzik, majd a kölcsönt egy későbbi ügylet során vásárolt azonos értékpapírokkal visszafizetik. Ez azt jelenti, hogy a hitelfelvevőnek a hitelező felé fennálló tartozását értékpapírok vagy igazolások formájában kell visszafizetnie, nem pedig pénzben. Mivel a kölcsönvevőnek kötelezettsége van az értékpapír átadására a short ügylet során, a hitelfelvevő portfóliójában a Béta együtthatója az ellenkező értéket kapja [1] . Például egy befektető shortol "C" értékpapírt β=1 értékkel. Mivel a „C” értékpapír átadásának kötelezettsége van, ezért a portfólióban való részesedése (-1) szorozva meg. Ha feltételezzük, hogy a portfólió csak a "C" értékpapír short pozíciójából áll, akkor ez azt jelenti:

$\beta _{pI}={\mbox{X}}_{C}\cdot (-1)\cdot \beta _{CI}=1(-1)1=-1$

Ez azt jelenti, hogy ha a piaci index hozama csökken, akkor a portfólió hozama nő, és fordítva, ha a piaci index hozama emelkedik, akkor a portfólió hozama csökken.

Bétasemleges portfólió építése

Lehetőség van nulla értékhez közeli Béta értékű befektetési portfólió létrehozására úgy, hogy több, különböző béta együtthatóval rendelkező eszközt is beépítenek az összetételébe, amelyek együtt alkotják a nulla értékét. Egy ilyen portfólió kialakításának többféle módja van, ezek közül az első egy egyszerű értékpapír vásárlás, amelyek egy része pozitív, a másik része negatív béta. A gyakorlatban azonban nagyon ritkák a negatív Béta értékű értékpapírok, ami miatt ez a módszer nem a leghatékonyabb.

A piacsemleges portfólió kialakításának második módja egyes értékpapírok vásárlása és más értékpapírok egyidejű shortolása [1] . Például egy befektető vásárolt "A" értékpapírt β=1,2 értékkel 100 pontért, és ezzel egyidejűleg rövidre zárta "B" értékpapírt β=0,8 értékkel szintén 100 pontért. Ebben az esetben a portfólió összértéke 200 pont, míg az "A" értékpapír részesedése 0,5, a "B" értékpapíré pedig 0,5 * (-1), mivel a befektetőnek kötelezettsége van rá. A létrehozott portfólió béta együtthatója így fog kinézni:

$\beta _{pI}=\sum _{i=1}^{N}{\mbox{X}}_{i}\beta _{iI}=(0,5\cdot 1,2) +(0,5\ cdot (-1)\cdot 0,8)=0,2$

Mint látható, a portfólió Bétája megközelítette a nulla értéket, de nem egyenlő vele, ennek javításához meg kell találni az egyes értékpapírok azon részét, amelynél a Béta érték nullává válik [1] :

${\begin{cases}\mathrm {X} _{A}+\mathrm {X} _{B}=1\\(\mathrm {X} _{A}\cdot {1,2}) +(\mathrm {X} _{B}\cdot (-1)\cdot {0,8})=0\end{cases}}\quad \quad \quad {\begin{cases}\mathrm {X} _{A}=1-\mathrm {X} _{B}\\1,2-1,2\mathrm {X} _{B}-0,8\mathrm {X} _{B}=0\ vége{esetek}}$

\mathrm {X} _{A}=0,4;\quad \mathrm {X} _{B}=0,6

\beta _{pI}=(0,4\cdot 1,20+(0,6\cdot (-1)\cdot 0,8)=0

Így az „A” értékpapír long pozíciójából és 60 százalékban a „B” értékpapír short pozíciójából álló portfólió kialakítása után a befektető teljes értékű piacsemleges portfóliót kap, amelynek jövedelmezősége nem függ a piaci index irányától. Ez az elv két népszerű piacsemleges stratégia alapja : a páros kereskedés és a kosárkereskedés .

Lásd még

Jegyzetek

↑ 1 2 3 4 Ganapathy Vidyamurthy. Páros kereskedés: kvantitatív módszerek és elemzés. Wiley. 2004. ISBN 0471460672
↑ 1 2 3 4 5 6 7 William F. Sharp, Gordon J. Alexander, Geoffrey W. Bailey. Beruházások. INFRA-M. 2007. ISBN 9785160025957

Linkek

SÖVÉNY | A szerző magazinja a piacsemleges stratégiákról

Részvény- és kötvénypiac
Piactípusok	elsődleges piac Másodlagos piac OTC értékpapírpiac Negyedik piac
Az értékpapírok fajtái	Készlet törzsrészvény arany részvény Korlátozott értékpapírok Nyomon követési promóció elsőbbségi részvény Kötvény
Részvénytőke	Alaptőke Kiemelkedő részvények Kibocsátott részvények saját részvény
tagok	Piacjegyző Kereskedő napi kereskedő Tőzsdekereskedő kellékkereskedő Equity Trader aláíró Bróker Tranzakciós bróker Kereskedő Befektető Kvantitatív elemző Szabályozó
Tőzsde	Felsorolás Törlés a listáról keresztlista Nem jegyzett értékpapírok
Tőzsdék listái	A tőzsdék általános listája Az afrikai tőzsdék listája Az európai tőzsdék listája Az amerikai tőzsdék listája A dél-ázsiai tőzsdék listája Elektronikus kommunikációs hálózat
A részvények értékének és jövedelmezőségének becslése	Alfa együttható Arbitrázs árképzés elmélete Beta Terjedés A cég könyv szerinti értéke CAPM Tőkepiaci vonal Osztalékkedvezmény modell Osztalék hozam Egy részvényre jutó eredmény Nyereségesség Model Feda Nettó eszközérték Az értékpapírok jellemző sora Értékpapír-piaci vonal T-modell Béta semleges portfólió Sharpe arány Sortino-együttható Treynor-együttható A kockázat mértéke Kockáztatott érték Black-Litterman modell
A kereskedés elméletei és stratégiái	Algoritmikus kereskedés Vásárlás és tartás stratégia Ellentétes befektetés napi kereskedés Költségátlagolás A hatékony piac hipotézise Fundamentális elemzés Gyorsan növekvő állomány A tranzakció időpontjának kiválasztása Modern portfólióelmélet Momentum befektetés Mozaikelmélet Páros kereskedés Posztmodern portfólióelmélet Véletlenszerű séta hipotézis Iparági rotáció Stilizált befektetés Swing kereskedés Technikai elemzés Követő trend Értékátlagolás Érték befektetés Fraktál piacelemzés Dow elmélet Elliott Wave elmélet Mark Twain effektus januári hatás
Pénzügyi mutatók	Részvényenkénti eredmény (EPS) Ár/bevétel (P/E) Ár/bevétel (P/S) Ár/jövő bevétel (PEG) Ár/könyv szerinti érték (P/B)