Carmina Burana (Orff)

"Carmina Burana " ( lat .   " Carmina Burana " ; tele képek" ) - Karl Orff német zeneszerző színpadi kantátája saját librettójára , az azonos nevű gyűjtemény középkori versei alapján , 1935-1936 között .

A kantáta első előadására 1937. június 8-án került sor a Frankfurt am Main - i Old Operaházban , vezényel  - Bertil Wetzelsberger . A Carmina Burana a , egy zenei triptichon , amely tartalmazza a Catullus című kantátákat is A leghíresebb az „ O Fortuna ” kóruskompozíció, amely a művet nyitja és zárja.

Létrehozási előzmények

Orff munkája a „ Carmina Burana ” nevű középkori költészeti gyűjtemény huszonnégy versén alapul, ami latinul „Boyern-dalok”-nak felel meg. Ez annak köszönhető, hogy a gyűjtemény eredeti kéziratát („Codex Buranus”) 1803 -ban találták meg a beuerni bencés kolostorban ( németül: Beuern , lat. Buranum ; ma Benediktbeuern , Bajorország ).   

Carl Orff először John Eddington Symond 1884 -es Wine, Women and Songs című kiadványában találkozott ezekkel a szövegekkel , amely a gyűjtemény 46 versének angol fordítását tartalmazta. Michel Hoffmann joghallgató, a görög és latin nyelv tanulmányozása iránt érdeklődő , segített Orffnak 24 vers kiválasztásában és librettójának összeállításában .

Ez a librettó latin és középfelnémet nyelvű verseket is tartalmaz . A 13. században és korunkban egyaránt releváns világi témák széles skáláját öleli fel : a szerencse és a gazdagság ingatagsága, az élet mulandósága, a tavasz visszatérésének öröme és a részegség öröme, falánkság, szerencsejáték és testi szerelem. .

Hangszerelés

Ének

Az énekszólamot adják elő:

• szólisták ( szoprán , tenor és bariton ),
  • további rövid szólók: 3 tenor, bariton és 2 basszusgitár ;
• vegyes kórus (első, vagy "nagy" kórus);
• kamarakórus (második, vagy "kis" kórus);
• gyermekkórus vagy fiúkórus.

Eszközök

• fafúvósok :
  • 3 fuvola (2-3 - piccolo fuvola ),
  • 3 oboa (3 - cor anglais ),
  • 3 klarinét , (2 - basszus klarinét , 3 - kis klarinét es nyelven)
  • 2 fagott és kontrafagott ;
• rézfúvós hangszerek :
  • 4 szarv ,
  • 3 cső ,
  • 3 harsona ,
  • 1 cső ;
• ütős hangszerek :
  • timpani ,
  • harangok ,
  • xilofon ,
  • kasztni ,
  • racsnis ,
  • harangok ,
  • háromszög ,
  • crotali ,
  • ütköző cintányér ,
  • függő tányér ,
  • ott-ott ,
  • zenekari harangok ,
  • tambura ,
  • pergő ,
  • középső dob,
  • nagy dob ,
  • celesta ;
• 2 zongora ;
• vonós hangszerek .

Szerkezet

A Carmina Burana egy prológusból és három részből áll, amelyek mindegyike több különálló zenei felvonást tartalmaz:

• Fortuna Imperatrix Mundi (" Fortuna  a világ úrnője") - prológus;
• Primo vere ("Kora tavasz") - tartalmaz egy belső jelenetet: Ûf dem Anger ("Az állványon", "a réten" - talán egy idézet Walther von Vogelweide "Ûf dem anger stuont ein boum" című gnomikus dalából) - az első rész;
• In taberna ("A kocsmában") - a második rész;
• Cours d'amour ("Szerelmi pletyka", "szerelmi bíróságok", szó szerint "a szerelem menete" vagy "a szerelem leckéje" - a nemesség középkori mulatságai, különleges bíróságok szerelmi viták megoldására) - harmadik rész;
  • Blanziflor et Helena („Blanchefleur és Helena”; Blanchefleur egy spanyol mese szereplője, egy démon lánya, egy másik változat szerint egy tündekirálynő, vagy talán Blancheflor egy Conrad Fleckéhez hasonló cselekményben, mint Helena Trója , akit szeretője elrabolt királyságából).

A kompozíciós szerkezet nagyrészt a Szerencsekerék megpörgetésén alapul . A kerék rajzát a Codex Buranus első oldalán találtuk. Négy feliratot is tartalmazott, amelyeket a kerék peremén helyeztek el, és együtt egy verset alkottak: „Regnabo, Regno, Regnavi, Sum sine regno” (fordította : M. L. Gasparov  - „Uralkodni fogok - király vagyok - uralkodtam - most vagyok királyság nélkül”) [1] .

Minden jelenet, sőt néha egy-egy felvonás közben megfordul a "Szerencsekerék", a boldogság szomorúságba fordul, a remény pedig átadja helyét a gyásznak. Az „ O Fortuna ” Schmeller által szerkesztett első verse teszi teljessé a kört, alkotva a mű kompozíciójának keretét.

Nevezetes bejegyzések

• 1960 - karmester Herbert Kegel ; szólisták: Jutta Vulpius, Hans-Joachim Rotch, Kurt Rehm, Kurt Hubenthal; a Lipcsei Rádió kórusa és zenekara.
• 1968 - karmester Eugen Jochum ; szólisták: Gundula Janowitz , Gerhard Stolze , Dietrich Fischer-Dieskau ; a Berlini Állami Operaház kórusa és zenekara (karmester - Walter Hagen-Grol), a Schöneberger Fiúkórus (karmester - Gerald Helwig).
• 1969 - karmester Seiji Ozawa ; szólisták: Evelyn Mandak , Stanley Kolk , Sherrill Milnes ; Bostoni Szimfonikus Zenekar .
• 1973 - karmester Kurt Eichhorn ; szólisták: Lucia Popp , John van Kesteren , Hermann Prey ; A Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara .
• 1981 - karmester Robert Shaw ; szólisták: Håkan Hagegaard , Judith Blegen , William Brown ; Atlanta Szimfonikus Zenekar és Kórus .
• 1984 - James Levine karmester , szólisták: June Anderson , Philip Krish és Bernd Weikl ; Chicago Szimfonikus Zenekar .
• 1989 - karmester Franz Welser-Möst ; szólisták: Barbara Hendricks , Michael Chance , Geoffrey Black ; Londoni Filharmonikus Zenekar .
• 1995 - karmester Michel Plasson ; szólisták: Natalie Dessay , Gerard Len , Thomas Hampson ; Toulouse város Capitoliumának zenekara .
• 1996 - karmester Ernst Hinrainer ; szólisták: Gerda Hartmann, Richard Bruner, Rudolf Knoll; a Salzburgi Mozarteum zenekara és kórusa.
• 2005 - karmester Simon Rettle ; szólisták: Sally Matthews , Lawrence Brownlee , Christian Gerhacher ; a Berlini Rádió Kórusa ( németül  Rundfunkchor Berlin ) és a Berlini Filharmonikusok zenekara .

Befolyás

A „Carmina Burana” részletét számos kortárs projektben felhasználták, az „ O Fortuna ” nyitány különösen nagy népszerűségnek örvend . Borítóverzióit és modern feldolgozásait az Enigma , az Era , a Therion , a Trans-Siberian Orchestra , a Gregorian , a Ministry , a David Garrett , a Turetsky Choir és még sokan mások rögzítették. Az "O Fortuna" részletét az Oomph! az Ice Coffin című dalukban.

1983-ban Carmina Burana szólóalbumát a The Doors billentyűse , a neves zenész, Ray Manzarek adta ki .

Ingmar Bergman svéd rendező szerint a "Carmina Burana" volt az egyik kiindulópontja a "A hetedik pecsét " című játékfilm megalkotásakor [2] .

Jegyzetek

1. ↑ Vagantes költészete / Szerk. készítmény M. L. Gasparov. - M., 1975. - S. 74.
2. ↑ Bergman I. Képek

Irodalom

• Michael Steinberg . Carl Orff: Carmina Burana // Choral Masterworks: A Listener's Guide. Oxford: Oxford University Press, 2005, 230-242.
• Jonathan Babcock . Carl Orff Carmina Burana: Friss megközelítés a mű előadási gyakorlatához // Choral Journal 45, 1. sz. 11. (2006. május): 26-40.

Linkek

• A szövegeket eredetiben és angolra fordította, a librettóban Carl Orff készítette
• A szövegeket eredetiben és oroszra fordította, a librettóban Carl Orff használja
• Carmina Burana a Berlini Állami Operaház kórusa és zenekara előadásában
• Carmina Burana // Radio Liberty , 1999. december (audio)