A sirály (Csehov darabja)
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. május 12-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 8 szerkesztést igényelnek .| Sirály | |
|---|---|
| A. Csehov színdarabot olvas a Moszkvai Művészeti Színház művészeivel (1898) | |
| Műfaj | komédia |
| Szerző | Anton Csehov |
| Eredeti nyelv | orosz |
| írás dátuma | 1895-1896 |
| Az első megjelenés dátuma | 1896, " Orosz gondolat " |
 A mű szövege a Wikiforrásban | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A sirály Anton Csehov négy felvonásos színműve, 1895-1896-ban íródott, és először a Russian Thought folyóiratban jelent meg, 1896. 12. számában. A premierre 1896. október 17-én került sor a Szentpétervári Alexandrinszkij Színház színpadán . Csehov sirályának stilizált sziluettje Fjodor Sehtel vázlata alapján a Moszkvai Művészeti Színház emblémája lett [1] .
Létrehozás
Amikor a darab elkezdődött, Csehov ezt írta A. S. Suvorinnak :
Elképzelheti, írok egy darabot, amit <…> valószínűleg legkorábban november végén fejezek be. Nem öröm nélkül írom, bár rettenetesen hazudok a színpadi viszonyoknak. Vígjáték, három női szerep, hat férfiszerep, négy felvonás, tájkép (tóra néző); sok beszéd irodalomról, kevés akció, öt kiló szerelem.A. Csehov , 1895. október 21. [2]
1896-ban volt a darab katasztrofális premierje az Alexandrinszkij Színházban [3] , a kritikusok is barátságtalanul fogadták az előadást. Csehov megpróbált belenyugodni a kudarcba, és ismét ezt írta Suvorinnak:
Ha kicsorbultam volna, rohangáltam volna a szerkesztőségekben, a színészek között, idegesen könyörögtem volna engedékenységért, idegesen végeztem volna haszontalan korrekciókat és két-három hétig Szentpéterváron laktam volna, a "Sirályomhoz" jártam volna, aggódva, átázva. hideg verejtékben, panaszkodva... Amikor éjszaka velem voltál az előadás után, te magad mondtad, hogy a legjobb, ha elmegyek; és másnap reggel kaptam tőled egy levelet, amelyben elbúcsúztál tőlem. Hol a gyávaság? Ugyanolyan értelmesen és hidegen viselkedtem, mint ahogy az ajánlatot tevő személyt elutasították, és akinek nincs más választása, mint távozni. Igen, az önérzetem megsérült, de nem esett le az égből; Kudarcra számítottam, és már felkészültem rá, amire teljes őszinteséggel figyelmeztettem.A. Csehov , 1896. október 18. [4]
1898-ban a Sirályt a Moszkvai Művészeti Színházban K. Sztanyiszlavszkij és V. Nyemirovics-Dancsenko állította színpadra , és óriási sikert aratott [3] .
Most játszottuk a Sirályt, ami óriási siker volt. Az első felvonástól kezdve a darab annyira magával ragadott, hogy diadalsorozat következett. A kihívások végtelenek. A harmadik felvonás utáni kijelentésem, miszerint az írónő nem volt a színházban, a közönség követelte, hogy küldjön táviratot tőle. Megőrültünk a boldogságtól. Mindannyian keményen csókolunk.
— Sztanyiszlavszkij távirata Csehovnak a bemutató után [3]A Moszkvai Művészeti Színház próbáin Csehov találkozott leendő feleségével , Olga Knipperrel, aki Arkadina szerepét játszotta; később minden darabjában főszerepet játszott.
A Sirály sikere alátámasztotta Csehov drámaíró megalakulását, hamarosan megírta a Három nővért és a Cseresznyéskert című darabot, és mindkét darabot a Művészeti Színházban is bemutatták, az 1887-ben írt Ivanovval együtt [5] .
Karakterek
- Irina Nikolaevna Arkadina, férje, Trepleva, színésznő
- Konstantin Gavrilovich Treplev, fia, fiatal férfi
- Pjotr Nyikolajevics Sorin, a testvére
- Nina Mihajlovna Zarecsnaja, fiatal lány, egy gazdag földbirtokos lánya
- Ilya Afanasyevich Shamraev, nyugalmazott hadnagy, Sorin menedzsere
- Polina Andreevna, a felesége
- Mása, a lánya
- Borisz Alekszejevics Trigorin, regényíró
- Jevgenyij Szergejevics Dorn, orvos
- Szemjon Szemjonovics Medvedenko, tanár
- Jacob, munkás
- szakács
- Szobalány
Telek
Első felvonás
Az akció Pjotr Nyikolajevics Sorin birtokán játszódik, ahol egy nyugdíjas ingatlantanácsos él unokaöccsével, Konsztantyin Treplevvel. Sorina nővére, Treplev édesanyja, Irina Nyikolajevna Arkadina színésznő szerelmével, a híres regényíróval, Trigorinnal látogat a birtokra.
Treplev is rajong az irodalmi munkáért: darabját készül bemutatni a birtok lakóinak és vendégeinek. Nina Zarecsnaja, a jómódú földbirtokosok lánya, Sorin szomszédjai játsszák az egyetlen szerepet benne; színpadról álmodik, de szülei határozottan ellenzik a színház iránti szenvedélyét, ami egy köréhez tartozó lány számára illetlen. Konstantin, aki szerelmes Ninába, „színházat” készít neki a parkban: egy sebtében összerakott színpadot, függönnyel, de hátfal nélkül - a díszlet a tóra néző kilátás.
A nézők között van a Sorina birtok menedzsere, Samraev nyugalmazott hadnagy, felesége Polina Andreevna és lánya, Mása, valamint Dr. Dorn. Egy másik vendég Sorin szomszéd tanára, Medvedenko, aki viszonzatlanul szerelmes Másába; irigykedik Treplevre és Ninára, akik, ahogy az mindenki számára úgy tűnik, szeretik egymást, megpróbálja megmagyarázni magát Masának, de a mindig feketébe öltözött lány - élete gyászának jeleként - nem tudja viszonozni: régóta szeret Konstantin.
Végül megérkezik Zarecsnaja. Csupa fehérben, dekadens stílusban ejti ki a szöveget (amit Arkadina azonnal meg is jegyez): „Emberek, oroszlánok, sasok és fogolyok, szarvas szarvasok, libák, pókok...” - a szöveg furcsa, a legtöbb néző számára megdöbbentő, és Arkadina számára - és közvetlen tiltakozás: ebben az előadásban kísérletet lát arra, hogy megtanítsa "hogyan kell írni és mit kell játszani". A megjegyzések miatt bosszankodva Konstantin leállítja az előadást és elmegy. Nina nem követi őt, a közönséggel marad, és örömmel hallgatja a hozzá intézett bókokat - különösen Trigorintól.
Második felvonás
Ugyanez a tanya két nappal később. A krokettpályán Dorn hangosan felolvas Arkadinának és Masának; Trigorin lelkesen horgászik a fürdőben. Sorina névnapja alkalmából megérkezik Nina – a birtokon zajló életet szemlélve meglepődik, hogy a híres emberek mennyire keveset különböznek a hétköznapi emberektől: egy híres színésznő ideges lesz és sír az apróságokon, és egy híres író, akit írnak. kb minden újságban, egész nap halfogással tölti és örül, ha kifog két domolykót. Szerelmes Trigorinba, teljesen elvesztette az érdeklődését Treplev iránt, és elkerüli őt. Ezt a változást maga Konstantin is játéka kudarcának tulajdonítja: a nők nem bocsátják meg a kudarcot; elhozza Ninának az általa megölt sirályt, megígérve, hogy hamarosan ő is ugyanígy megöli magát – de Nina Treplevről tett vallomásai csak irritációt okoznak. Most a bálványa Trigorin, aki egyszerű prózát ír, és már nem szereti Konstantin gondolatait és érzéseit szimbólumokkal kifejező modorát: itt van a sirály - egy másik felfoghatatlan szimbólum. Konstantin megpróbálja megmagyarázni magát, de látva, hogy Trigorin közeledik, elmegy, így Nina egyedül marad a regényíróval.
Trigorin szeretné tudni, hogyan él egy 18 éves lány, és hogyan tekint a világra - a hírnévről álmodozó Nina számára sokkal érdekesebb, hogyan érzik magukat híres emberek; úgy tűnik neki, hogy a hírnévért kész feláldozni mindent. De Trigorin sehogy sem érzi dicsőségét, belefáradt az állandó írási kötelességbe, s sikerét eltúlzottnak tartja; bármit ír, az eredmény csak lekezelő dicséret: "cuki, tehetséges". Látva a Treplev által megölt sirályt, Trigorin kis könyvében egy novella cselekményét írja le - egy lányról, aki egy tó partján élt boldogan és szabadon, akár egy sirály. "De véletlenül jött egy férfi, meglátta, és mivel nem volt mit tennie, tönkretette, mint ezt a sirályt."
Harmadik felvonás
Egy héttel később. Konstantin megpróbált öngyilkos lenni, de nem sikerült. Arkadina gyanítja, hogy Konstantint a féltékenység késztette arra, hogy lelője magát, és Moszkvába készül indulni: minél hamarabb viszi el Trigorint, annál jobb lesz mindenkinek. Sorin a maga részéről úgy véli, hogy Konstantin szerencsétlenségeinek nem csak a viszonzatlan szerelem az oka: „Egy fiatal, intelligens ember él egy faluban, a vadonban, pénz, pozíció, jövő nélkül. Nincs tevékenység. Szégyelli és fél a tétlenségétől... Úgy tűnik neki, hogy fölösleges a házban, hogy itt ingyenélő, gyökeret vert. Sorin megkéri a nővérét, hogy adjon pénzt Konstantinnak, hogy "emberként" öltözhessen, és külföldre menjen. De Arkadinanak nincs pénze a fiára!
Trigorin és Arkadina után Nina úgy dönt, hogy Moszkvába megy, hogy színpadra lépjen. Egy medaliont ad Trigorinnak, amelyre az egyik könyvének oldala és sorai vannak vésve; a jelzett oldalon lévő könyvet kinyitva Trigorin ezt írja: "Ha valaha szüksége van az életemre, akkor gyere és vedd el." A birtokon akar maradni, úgy tűnik neki, hogy ez az az érzés, amit egész életében keresett - beszél Trigorin Arkadina iránti szenvedélyéről, és kéri, hogy engedje el. De Arkadina nem hisz szenvedélyének komolyságában, könyörgéssel és hízelgéssel végül meggyőzi Trigorint, hogy hagyja el Ninát. Azonban közvetlenül indulás előtt összefut Ninával, és megbeszél vele egy titkos randevút Moszkvában.
Mása, hogy véget vessen Treplev iránti viszonzatlan szerelmének, úgy dönt, hogy feleségül veszi Medvedenkot.
Negyedik felvonás
Két év telik el. Sorin már hatvankét éves, nagyon beteg, de egyben életszomjú is. Medvedenko és Masha házasok, gyermekük van, de nincs boldogság a házasságukban.
Treplev elmondja a sorsát Dornnak, aki érdeklődik Nina Zarecsnaja iránt. Elszökött otthonról, és összebarátkozott Trigorinnal. Gyermekük született, de hamarosan meghaltak. Trigorin már ki volt szerelmes belőle, és ismét visszatért Arkadinába. A színpadon Nina számára minden, úgy tűnik, még rosszabbul alakult. Sokat játszott, de nagyon "durván, ízléstelenül, üvöltéssel". Leveleket írt Treplevnek, de soha nem panaszkodott. Aláírta a Chaika leveleket. Szülei nem akarják ismerni, és még a ház közelébe sem engedik. Most a városban van. És megígérte, hogy eljön. Treplev biztos benne, hogy nem jön.
Azonban téved. Nina egészen váratlanul jelenik meg. Konstantin ismét megvallja szerelmét és hűségét. Készen áll mindent megbocsátani neki, és egész életét neki szenteli. Nina nem fogadja el az áldozatait. Még mindig szereti Trigorint, amit be is vall Treplevnek. Elmegy a tartományokba, hogy színházban játsszon, és meghívja Treplevet, hogy nézze meg a játékát, amikor nagyszerű színésznő lesz.
Treplev távozása után az összes kéziratát feltépi és az asztal alá dobja, majd bemegy a szomszéd szobába. Arkadina, Trigorin, Dorn és mások összegyűlnek abban a szobában, amelyet elhagyott. Játszani és inni mennek. Eldördül egy lövés. Dorn, aki azt mondja, hogy nyilvánvalóan az ő kémcsövé robbant ki, hagyja a zajt. Visszatérve félreviszi Trigorint, és megkéri, hogy vigye el valahova Irina Nyikolajevnát, mert fia, Konsztantyin Gavrilovics lelőtte magát.
Nevezetes produkciók
Orosz Birodalom- 1896 - Alexandrinsky Színház . Evtikhy Karpov rendezte . A szerepeket: Sorin - V. N. Davydov , Nina Zarechnaya - V. F. Komissarzhevskaya , Trigorin - N. F. Sazonov , Shamraev - K. A. Varlamov , Polina Andreevna - A. I. Abarinova . A premierre október 17-én került sor.
- 1896 – Taganrog városi színház [6] .
- 1896 - N. N. Szolovcov színháza .
- 1896 - drámai művészek társulata (Jaroszlavl; szintén 1900-ban).
- 1898 – Konsztantyin Sztanyiszlavszkij és Vlagyimir Nyemirovics-Dancsenko által színpadra állított művészi és nyilvános színház . A szerepeket: Arkadina - O. L. Knipper- Csekhova , Treplev - V. E. Meyerhold , Sorin - V. V. Luzhsky , Nina - M. L. Roxanova , Shamraev - A. R. Artyom , Polina Andreevna - E. M. Raevskaya , S. Liina - K. P. Liina - M. Sztanyiszlavszkij , Dorn - A. L. Visnyevszkij , Medvedenko - I. A. Tikhomirov , Jakov - A. I. Andrejev. A premierre december 17-én került sor ( 29 ). Az előadást 1905-ben folytatták ( Nina - M. P. Lilina , Masha - M. G. Savitskaya ).
- 1901 - drámai társulat V. F. Komissarzhevskaya és V. P. Dalmatov (Nina - V. F. Komissarzhevskaya) vezetésével .
- 1902 - Alexandrinsky Színház .
- 1905 – Drámaszínház. Komissarzhevskaya ( Nina - V. F. Komissarzhevskaya , Trigorin - K. V. Bravich ).
- 1944 - Moszkvai Kamaraszínház
- 1945 - Mossovet Színház , rendező - Jurij Zavadszkij . A szerepeket: Arkadina - T. S. Oganezova , Trigorin - M. M. Nazvanov , Nina Zarechnaya - V. I. Karavaeva , Masha - V. P. Maretskaya , Sorin - O. N. Abdulov , Dorn - R. Ya. Plyatt , Medvedenko - V.V.
- 1954 – Leningrádi Drámai Színház. A. S. Puskin . Rendező: Leonid Vivien
- 1954 – E. B. Vakhtangovról elnevezett színház
- 1954 – Színház. K. S. Stanislavsky , rendező - Mihail Jansin , Nina Zarecsnaja - L. O. Gritsenko .
- 1954 – A. P. Csehovról elnevezett Taganrog Drámaszínház
- 1960 - Moszkvai Művészeti Színház. Rendezők - Viktor Stanitsyn , Iosif Raevsky ; művész - Nisson Shifrin . Szereplők: Arkadina - A. K. Tarasova , Trigorin - P. V. Massalsky , Treplev - Yu. N. Puzyrev , Nina Zarechnaya - T. E. Lavrova , Shamraev - S. K. Blinnikov , Polina Andreevna - O. N Androvskaya , Dorn Masha - T. I. Y. Lennikova , Y. - M. P. Bolduman .
- 1966 – Színház. Lenin Komszomol . Rendező: Anatolij Efrosz ; művészek V. Lalevich, N. Sosunov. Szereplők: Arkadina - E. A. Fadeeva , Nina Zarechnaya - O. Yakovleva , Shamraev - V. R. Solovyov , Dorn - A. A. Pelevin .
- 1968 - Moszkvai Művészeti Színház. Rendező Borisz Livanov ; művész Enar Stenberg . Szereplők: Arkadina - A. I. Stepanova , Trigorin - L. I. Gubanov , Treplev - O. A. Strizhenov , Nina Zarechnaya - S. I. Korkoshko , Shamraev - M. P. Bolduman , Polina Andreevna - E. N Khanaeva , Mása - I. P. Ghanaeva , Dorovhnichenko G. P. . 1974-ben megjelent egy tévéjáték.
- 1970 - " Kortárs ". Rendező - Oleg Efremov .
- 1980 - Moszkvai Művészeti Színház . Oleg Efremov rendezte ; produkciós tervező - Valery Leventhal ; zenei feldolgozás: Vaszilij Nemirovics-Dancsenko . Szereplők: Arkadina - T. E. Lavrova , Treplev - A. V. Myagkov , Nina Zarechnaya - A. A. Vertinskaya , Masha - E. S. Vasilyeva , Trigorin - A. A. Kalyagin , Dorn - I. M. Smoktunovsky , Sorin - A. A. Popov , I. Polina S. Guleva . A premier június 25-én volt. 2001-ben egy tévéjátékot forgattak.
- 1988 - Lipecki Regionális Drámai Színház. L. N. Tolsztoj . Vlagyimir Pakhomov rendezte . Szereplők: Arkadina - S. P. Pogrebnyak , Treplev - E. S. Guryanov , Nina Zarechnaya - O. A. Pakhomova, Trigorin - M. L. Yanko , Polina Andreevna - Z. G. Goryacheva . 1988 májusában a Központi Televízió televíziós darabot forgatott. A lipecki színészek a "Sirályt" játszották Anton Pavlovics Csehov birtokában - a darab írásakor a szárny közelében.
- 1993 – I. A. Slonovról elnevezett Szaratov Drámai Színház , rendező – Alexander Dzekun . A premierre november 10-én került sor.
- 1994 - " Lenkom ". Rendező - Mark Zakharov , művész - Oleg Sheintsis . 2005-ben egy tévéjátékot forgattak. Szereplők: Arkadina - I. M. Churikova ; Treplev - D. A. Pevcov ; Sorin - Yu. O. Kolicsov ; Nina Zarecsnaja - A. M. Zakharova ; Trigorin - O. I. Jankovszkij ; Samraev - B. N. Chunaev ; Polina Andreevna - M. I. Strunova ; Mása - I. Ya. Pivars ; Dorn - L. S. Armor ; Medvedenko – I. V. Agapov
- 1996 - Maly Színház . Rendező – Vladimir Dragunov , gyártásvezető – Jurij Solomin . Premier – október 26. 2011. november 23-án került sor a 200. előadásra. 1998-ban egy tévéjátékot forgattak. Szereplők: Arkadina - I. V. Muravjova , Treplev - A. V. Korsunov , Sorin - V. I. Korsunov , Trigorin - Yu. M. Solomin , Nina Zarechnaya - I. G. Rakhvalova , Dorn - A. Ya. Mihailov , Shamraev - I. Maszenko - Okhlaepina I. - V. G. Bogin
- 2002 - E. B. Vakhtangovról elnevezett színház . Rendező - Pavel Safonov . Szereplők: Arkadina - L. V. Maksakova , Trigorin - S. V. Makovetsky , Sorin - Yu. V. Yakovlev .
- 2007 - Krasznojarszk Drámai Színház. A. S. Puskin . Színpadrendező és zenei feldolgozás - Oleg Rybkin ; produkciós tervező - Igor Kapitanov; jelmeztervező - Fagilya Selskaya; fénytervező - Szergej Gracsev. Az előadás az Arany Maszk Országos Színházi Fesztivál jelöltje .
- 2010 – Filmszínész Színház . Színpadrendező - Robert Manukyan, díszlet - Boris Blank . Arkadin - V. M. Szotnyikov . A premierre november 10-én került sor.
- 2010 - Színház "Nemzetközi Csehov Laboratórium". Rendező: Viktor Gulcsenko. Arkadina - O. M. Ostroumova .
- 2011 - " Satyricon ". Rendező - Jurij Butusov .
- 2013 - Drámaszínház "Wheel" . Rendező: Karen Nersisyan . Produkciós tervező - Andrey Klimov. A premierre szeptember 19-én került sor.
- 2014 — Színházi stúdió p.r. Oleg Tabakov . Rendező - Konstantin Bogomolov . Szereplők: Arkadina - M. V. Zudina , Masha - D. Yu. Moroz , Trigorin - I. V. Mirkurbanov , Dorn - O. P. Tabakov . A premier március 8-án volt.
- 2016 - Kortárs Dráma Központ . Rendező - Rinat Tashimov . Arkadina - V. P. Makovceva , Trigorin - O. V. Yagodin , Sorin - S. A. Fedorov . A premierre május 15-én került sor.
- 2018 – Szverdlovszki Akadémiai Drámai Színház . Rendező - Grigory Kozlov . Produkciós tervező - Vladimir Kravtsev . Arkadina – I. V. Ermolova , Nina Zarecsnaja – K. V. Skabrova, Sorin – I. P. Kravcsenko, Trigorin – A. L. Bargman . A premierre augusztus 29-én került sor.
- 2018 - Maly Bábszínház (Szentpétervár). Rendező: Alexey Sinitsin, Chakchi Frosnokkers; művész - Ulyana Elizarova; jelmeztervező - Natalya Streltsova; koreográfus - Alexander Lyalushkin; zene tervezés - Polina Naydentseva.
- 2019 - Moszkvai színház "P. N. Fomenko műhelye" . Rendező - Kirill Pirogov . Arkadina - G. B. Tyunina , Trigorin - E. E. Ciganov , Sorin - A. I. Kazakov .
- 2020 – Samara Art Theatre (Stained Glass Theatre). Rendező - Pavel Kartashev . A díszlet Jurij Harikov vázlatai alapján készült . A világ lelkéről szóló monológ euritmikus hangjának színpadra állítása ("Emberek, oroszlánok, sasok és fogolyok ...") - E. S. Morozova .
- 2021 – A. S. Puskinról elnevezett Moszkvai Drámaszínház . "Kostik" (a "Sirály" alapján). Rendező - Dmitrij Krymov. Arkadina - V. E. Isakova , Nina Zarechnaya - M. A. Szmolnikova . A premier június 23-án volt.
- 1907 – Neue Freie Bühne, Berlin, Németország.
- 1909 – Hebbel Színház, Berlin, Németország.
- 1912 - "Dagmartheater", Koppenhága, Dánia; müncheni színház.
- 1921-1922 - Zh. Pitoev társulata , Svájc ; Theater des Champs-Elysees, Franciaország).
- 1924 - Tsukid-zi kisszínház, Tokió , Japán; néven "A fehér madár dala"
- 1925 – Kis Tieter. Gyors. és színpadi tervező. F. F. Komissarzevsky .
- 1939 Theater des Mathurins. Rend. J. Pitoev .
- 1954 Phoenix Theatre, New York , USA dir. Houghton. "Heberto" Színház (Párizs); dir. Magito.
- 1955 – Atelier Színház, Franciaország. Rend. Andre Barsak .
- 1960 - " Old Vic ", London , Egyesült Királyság.
- 1961 – Királyi Drámai Színház , Stockholm , Svédország. Rend. Ingmar Bergman .
- 1967 -es Comedie de Caen. Rend. Gabriel Monnet.
- 1969 – Theatre du Midi, Franciaország. Rend. Antoine Vitez .
- 1975 Theatre de la Ville. Rend. Lucian Pintilie.
- 1980 – Comédie Francaise , Párizs , Franciaország. Rend. Otomar Kreycha .
- 1994 – Divadlo Na zabradlí . Rend. Peter Lebl .
- 2013 - Dejvice Színház , Prága , Csehország. Rend. Michal Vaidichka .
- 2016 - Gaiety Theatre, Dublin , Írország. Rend. Michael West és Annie Ryan
- 2017 - MartI, Isztambul , Törökország.
- 2017 – A. S. Puskinról elnevezett Harkovi Akadémiai Orosz Drámai Színház . Rend. Olga Turutya-Prasolova.
- 2019 – Playhouse , London , Egyesült Királyság. Rend. Jamie Lloyd . Arkadina - Indira Varma . Nina - Emilia Clarke .
- 2021 – Királyi Drámai Színház , Stockholm , Svédország. Rend. Lindsey Turner. Nina - Agnes Reis, Konstantin - Rasmus Luthander .
Fordítások idegen nyelvre
Csehov életében a Sirályt lefordították szerbhorvátra (M. Mareković 1897-ben [7] ), szlovénre (I. Prijatelj 1901-ben [8] ), csehre (B. Prusík 1899-ben [9] ), bolgárra (S ). Brancomirov 1903-ban [10] és német (1902-ben [11] ) A darabot először George Calderon fordította le angolra 1909-ben a Theatre Royal Glasgow -ban bemutatott produkcióhoz (bemutató 1909. november 2-án).
Képernyőadaptációk
| Év | Ország | Név | Termelő | Öntvény | jegyzet |
|---|---|---|---|---|---|
| 1964 | Szovjetunió | Sirály | Alekszandr Belinszkij | N. Olkhina ( Arkadina ), Igor Ozerov ( Treplev ), Y. Tolubeev ( Sorin ), Iya Savvina ( Nina Zarechnaya ), V. Uskov (Samraev ) , L.Selencova ( Polina Andreevna ), N. Urgant ( Mása ), V. Medvegyev ( Trigorin ), V. Chestnokov ( Dorn ) | a Leningrádi TV távjátéka |
| 1968 | Amerikai Egyesült Királyság |
Sirály ( a tengeri sirály ) | Sidney Lumet | James Mason ( Trigorin ), Vanessa Redgrave ( Zarechnaya ), Simone Signoret ( Arkadina ), David Warner ( Treplev ), Harry Andrews ( Sorin ), Denholm Elliott ( Dorn ) | film Lumet produkciója alapján |
| 1970 | Szovjetunió | Sirály | Julius Karasik | Alla Demidova ( Arkadina ), Vlagyimir Csetverikov ( Treplev ), Nyikolaj Plotnyikov ( Sorin ), Ljudmila Szaveljeva (Zarecsnaja), Jurij Jakovlev ( Trigorin ) , Armen Dzhigarkhanyan ( Samraev ) , Jefim Kopeljan ( Dorn ) | Mosfilm |
| 1977 | Olaszország | Sirály( Il gabbiano ) | Marco Bellocchio | Laura Betty ( Arkadina ), Pamela Villoresi ( Zarecsnaja ), Remo Girone ( Treplev ), Giulio Brogi ( Trigorin ) | |
| 2005 | Oroszország | Sirály | Margarita Terekhova | Margarita Terekhova ( Arkadina ), Alekszandr Terekhov ( Treplev ), Jurij Solomin ( Sorin ), Anna Terekhova ( Zarecsnaja ), Andrej Podosjan ( Samrajev ), Andrej Szokolov ( Trigorin ) | |
| 2017 | Fehéroroszország | Sirály. Masha | Anton Boyko | Elizaveta Nekhaychik, Szergej Shirochin, Jegor Szadovszkij | rövid |
| 2018 | USA | Sirály | Michael Mayer | Annette Benning ( Arkadina ), Corey Stoll ( Trigorin ), Glenn Fleshler ( Samraev ), Billy Hole ( Treplev ), Brian Dennehy ( Sorin ), Elisabeth Moss ( Masha ), Winningham polgármester ( Polina Andreevna ), John Tenney ( Dorn ), Michael Zegen (Medvedenko ) , Saoirse Ronan ( Nina Zarechnaya ) |
Tények
- " A novella cselekménye " (1969) - Szergej Jutkevics által rendezett játékfilm a darab létrehozásáról.
- Konsztantyin Hudjakov „ Siker ” című filmjében (1984) , Leonyid Filatov főszereplésével a cselekmény a „Sirály” című színházi produkció körül forog.
- Borisz Akunyin Csehov A sirály című művéhez készített nyomozós folytatást, amelyben több lehetőséget is adott a darab befejezésére.
- Luc Besson „ Anna ” című filmjében (2019) a főszereplő a KGB -be kerülve a darab idézésével mutatja be műveltségét.
- Az In Bed with the Enemy című filmben színdarabot adnak elő.
Irodalom
- Csehov A.P. Teljes művek és levelek 30 kötetben . - M. : Nauka, 1978. - T. 13. - S. 3-60, 356-387, 519-520.
- Gaevsky V. M. Szemrehányás az uralkodó sorsnak: Nyemirovics, Meyerhold és két Csehov-előadás // Örökségünk . - 2006. - 79/80 sz . - S. 222-235 .
- Karpov E. Vera Fedorovna Komissarzhevskaya az Alexandriai császári színház színpadán // V. F. Komissarzhevskaya emlékgyűjteménye. Szentpétervár, 1911.
- Efros N. E. A. P. Csehov "A sirály" a Moszkvai Művészeti Színház színpadán // A Moszkvai Művészeti Színház évkönyve. 1944. 1. köt. M., 1946.
- Yuryev Yu. Jegyzetek. L.-M., 1948.
- Davydova E. A "Sirály" első produkciója Ukrajnában // Színház. 1954. 7. sz.
- Stroeva M. Csehov és a Művészeti Színház. M., 1955.
- Chitau M. M. A "Sirály" premierje (egy színésznő emlékirataiból) // Csehov kortársai emlékirataiban. M.: Szépirodalom, 1986. S. 350-355.
- Volcskevics Maja. "Sirály". Káprázatok komédiája. M., "Probel-2000", 2010. - 128 p.
- Efrosz Anatolij. "Sirály". Forgatókönyv. Cikkek. A próbák felvételei. A dokumentumok. Naplókból és könyvekből / Összeállította N. Snegina. - Szentpétervár. : "Balti évszakok", 2010. - 528 p. - 1000 példányban. - ISBN 978-5-903368-33-4 .
- Karpenko A. N. "A sirály": Csehov Dosztojevszkij szerepében
Jegyzetek
- ↑ Fedor Osipovich Shekhtel // Moszkvai Művészeti Színház
- ↑ Sirály. Megjegyzések . chehov-lit.ru . Hozzáférés időpontja: 2021. június 7.
- ↑ 1 2 3 Miért lett a sirály a Moszkvai Művészeti Színház szimbóluma? . kultúra.ru . Hozzáférés időpontja: 2021. június 7.
- ↑ Csehov – Suvorin A.S., 1896. október 22 .. chehov-lit.ru . Hozzáférés időpontja: 2021. június 7.
- ↑ Csehov kronológiai táblázata . Oktatás . Hozzáférés időpontja: 2021. június 7.
- ↑ Fominykh N. D. Csehov és a Taganrog Színház // Taganrog mérföldkövei. - 2004. - 20. sz.
- ↑ Galeb. Előző M. Marekovic. - Vienac, Zágráb, XXIX, 1897, br. 12-14, 16-21. (Szerb.)
- ↑ Čehov A. P. Galeb // Momenti. Prel. I. Prijatelj (szlovén) . – Ljubljana: Schwentner, 1901.
- ↑ Čechov A. P. Čejka. Hra o 4-ch jednánich. Prel. B. Prusik (cseh) . - Prága: F. Simáček, 1899.
- ↑ Sirály. Vígjáték 4 felvonásban. Fordulat. S. Brankomirov. - Krónikák, IV, 1903, br. április 6-án, 7-én, 21-én és május 21-én.
- ↑ Több fordítás:
Tschechoff A. P. Die Möwe // Gesammelte Werke. bd. 3. Ubers.: W. Czumikow u. M. Budimir (német) . - Jena: Diederichs, 1902.
Tschechoff A. P. Die Möwe. Schauspiel in 4 Aufz. Übers.: H. Beneke (német) . - Berlin: J. Harrwitz Nachf, 1902.
Tschechow A. P. Die Möwe. Schauspiel in 4 Aufz. Szőrme d. deutsche Bühne bearb H. Stümcke (német) . - Lipcse: Beclam, 1902. (N. Zarechnaya helyett - N. Mironova)
Tschechow A. Die Möwe. Schauspiel in 4 Aufz. Einzig autoris. Ubers.: W. Czumikow (német) . - Lipcse - Jéna: Diederichs, 1902.
Linkek
- "A sirály" az Internet Broadway adatbázisában .
- "A sirály" az Internet Off-Broadway adatbázisában (Lortel Archívum).
- Vélemények a "Sirály"-ról a Satyriconban
| Anton Csehov művei | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Játszik | |||||||
| Mese | |||||||
| úti jegyzetek |
| ||||||
| Álnéven „A. Chekhonte" |
| ||||||
| A szerző gyűjteményei |
| ||||||
| Kategória | |||||||