A sirály (Csehov darabja)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. május 12-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 8 szerkesztést igényelnek .
Sirály

A. Csehov színdarabot olvas a Moszkvai Művészeti Színház művészeivel (1898)
Műfaj komédia
Szerző Anton Csehov
Eredeti nyelv orosz
írás dátuma 1895-1896
Az első megjelenés dátuma 1896, " Orosz gondolat "
Wikiforrás logó A mű szövege a Wikiforrásban
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A sirály Anton Csehov  négy felvonásos színműve, 1895-1896-ban íródott, és először a Russian Thought folyóiratban jelent meg, 1896. 12. számában. A premierre 1896. október 17-én került sor a Szentpétervári Alexandrinszkij Színház színpadán . Csehov sirályának stilizált sziluettje Fjodor Sehtel vázlata alapján a Moszkvai Művészeti Színház emblémája lett [1] .

Létrehozás

Amikor a darab elkezdődött, Csehov ezt írta A. S. Suvorinnak :

Elképzelheti, írok egy darabot, amit <…> valószínűleg legkorábban november végén fejezek be. Nem öröm nélkül írom, bár rettenetesen hazudok a színpadi viszonyoknak. Vígjáték, három női szerep, hat férfiszerep, négy felvonás, tájkép (tóra néző); sok beszéd irodalomról, kevés akció, öt kiló szerelem.A. Csehov , 1895. október 21. [2]

1896-ban volt a darab katasztrofális premierje az Alexandrinszkij Színházban [3] , a kritikusok is barátságtalanul fogadták az előadást. Csehov megpróbált belenyugodni a kudarcba, és ismét ezt írta Suvorinnak:

Ha kicsorbultam volna, rohangáltam volna a szerkesztőségekben, a színészek között, idegesen könyörögtem volna engedékenységért, idegesen végeztem volna haszontalan korrekciókat és két-három hétig Szentpéterváron laktam volna, a "Sirályomhoz" jártam volna, aggódva, átázva. hideg verejtékben, panaszkodva... Amikor éjszaka velem voltál az előadás után, te magad mondtad, hogy a legjobb, ha elmegyek; és másnap reggel kaptam tőled egy levelet, amelyben elbúcsúztál tőlem. Hol a gyávaság? Ugyanolyan értelmesen és hidegen viselkedtem, mint ahogy az ajánlatot tevő személyt elutasították, és akinek nincs más választása, mint távozni. Igen, az önérzetem megsérült, de nem esett le az égből; Kudarcra számítottam, és már felkészültem rá, amire teljes őszinteséggel figyelmeztettem.A. Csehov , 1896. október 18. [4]

1898-ban a Sirályt a Moszkvai Művészeti Színházban K. Sztanyiszlavszkij és V. Nyemirovics-Dancsenko állította színpadra , és óriási sikert aratott [3] .

Most játszottuk a Sirályt, ami óriási siker volt. Az első felvonástól kezdve a darab annyira magával ragadott, hogy diadalsorozat következett. A kihívások végtelenek. A harmadik felvonás utáni kijelentésem, miszerint az írónő nem volt a színházban, a közönség követelte, hogy küldjön táviratot tőle. Megőrültünk a boldogságtól. Mindannyian keményen csókolunk.

Sztanyiszlavszkij távirata Csehovnak a bemutató után [3]

A Moszkvai Művészeti Színház próbáin Csehov találkozott leendő feleségével , Olga Knipperrel, aki Arkadina szerepét játszotta; később minden darabjában főszerepet játszott.

A Sirály sikere alátámasztotta Csehov drámaíró megalakulását, hamarosan megírta a Három nővért és a Cseresznyéskert című darabot, és mindkét darabot a Művészeti Színházban is bemutatták, az 1887-ben írt Ivanovval együtt [5] .

Karakterek

Telek

Első felvonás

Az akció Pjotr ​​Nyikolajevics Sorin birtokán játszódik, ahol egy nyugdíjas ingatlantanácsos él unokaöccsével, Konsztantyin Treplevvel. Sorina nővére, Treplev édesanyja, Irina Nyikolajevna Arkadina színésznő szerelmével, a híres regényíróval, Trigorinnal látogat a birtokra.

Treplev is rajong az irodalmi munkáért: darabját készül bemutatni a birtok lakóinak és vendégeinek. Nina Zarecsnaja, a jómódú földbirtokosok lánya, Sorin szomszédjai játsszák az egyetlen szerepet benne; színpadról álmodik, de szülei határozottan ellenzik a színház iránti szenvedélyét, ami egy köréhez tartozó lány számára illetlen. Konstantin, aki szerelmes Ninába, „színházat” készít neki a parkban: egy sebtében összerakott színpadot, függönnyel, de hátfal nélkül - a díszlet a tóra néző kilátás.

A nézők között van a Sorina birtok menedzsere, Samraev nyugalmazott hadnagy, felesége Polina Andreevna és lánya, Mása, valamint Dr. Dorn. Egy másik vendég Sorin szomszéd tanára, Medvedenko, aki viszonzatlanul szerelmes Másába; irigykedik Treplevre és Ninára, akik, ahogy az mindenki számára úgy tűnik, szeretik egymást, megpróbálja megmagyarázni magát Masának, de a mindig feketébe öltözött lány - élete gyászának jeleként - nem tudja viszonozni: régóta szeret Konstantin.

Végül megérkezik Zarecsnaja. Csupa fehérben, dekadens stílusban ejti ki a szöveget (amit Arkadina azonnal meg is jegyez): „Emberek, oroszlánok, sasok és fogolyok, szarvas szarvasok, libák, pókok...” - a szöveg furcsa, a legtöbb néző számára megdöbbentő, és Arkadina számára - és közvetlen tiltakozás: ebben az előadásban kísérletet lát arra, hogy megtanítsa "hogyan kell írni és mit kell játszani". A megjegyzések miatt bosszankodva Konstantin leállítja az előadást és elmegy. Nina nem követi őt, a közönséggel marad, és örömmel hallgatja a hozzá intézett bókokat - különösen Trigorintól.

Második felvonás

Ugyanez a tanya két nappal később. A krokettpályán Dorn hangosan felolvas Arkadinának és Masának; Trigorin lelkesen horgászik a fürdőben. Sorina névnapja alkalmából megérkezik Nina – a birtokon zajló életet szemlélve meglepődik, hogy a híres emberek mennyire keveset különböznek a hétköznapi emberektől: egy híres színésznő ideges lesz és sír az apróságokon, és egy híres író, akit írnak. kb minden újságban, egész nap halfogással tölti és örül, ha kifog két domolykót. Szerelmes Trigorinba, teljesen elvesztette az érdeklődését Treplev iránt, és elkerüli őt. Ezt a változást maga Konstantin is játéka kudarcának tulajdonítja: a nők nem bocsátják meg a kudarcot; elhozza Ninának az általa megölt sirályt, megígérve, hogy hamarosan ő is ugyanígy megöli magát – de Nina Treplevről tett vallomásai csak irritációt okoznak. Most a bálványa Trigorin, aki egyszerű prózát ír, és már nem szereti Konstantin gondolatait és érzéseit szimbólumokkal kifejező modorát: itt van a sirály - egy másik felfoghatatlan szimbólum. Konstantin megpróbálja megmagyarázni magát, de látva, hogy Trigorin közeledik, elmegy, így Nina egyedül marad a regényíróval.

Trigorin szeretné tudni, hogyan él egy 18 éves lány, és hogyan tekint a világra - a hírnévről álmodozó Nina számára sokkal érdekesebb, hogyan érzik magukat híres emberek; úgy tűnik neki, hogy a hírnévért kész feláldozni mindent. De Trigorin sehogy sem érzi dicsőségét, belefáradt az állandó írási kötelességbe, s sikerét eltúlzottnak tartja; bármit ír, az eredmény csak lekezelő dicséret: "cuki, tehetséges". Látva a Treplev által megölt sirályt, Trigorin kis könyvében egy novella cselekményét írja le - egy lányról, aki egy tó partján élt boldogan és szabadon, akár egy sirály. "De véletlenül jött egy férfi, meglátta, és mivel nem volt mit tennie, tönkretette, mint ezt a sirályt."

Harmadik felvonás

Egy héttel később. Konstantin megpróbált öngyilkos lenni, de nem sikerült. Arkadina gyanítja, hogy Konstantint a féltékenység késztette arra, hogy lelője magát, és Moszkvába készül indulni: minél hamarabb viszi el Trigorint, annál jobb lesz mindenkinek. Sorin a maga részéről úgy véli, hogy Konstantin szerencsétlenségeinek nem csak a viszonzatlan szerelem az oka: „Egy fiatal, intelligens ember él egy faluban, a vadonban, pénz, pozíció, jövő nélkül. Nincs tevékenység. Szégyelli és fél a tétlenségétől... Úgy tűnik neki, hogy fölösleges a házban, hogy itt ingyenélő, gyökeret vert. Sorin megkéri a nővérét, hogy adjon pénzt Konstantinnak, hogy "emberként" öltözhessen, és külföldre menjen. De Arkadinanak nincs pénze a fiára!

Trigorin és Arkadina után Nina úgy dönt, hogy Moszkvába megy, hogy színpadra lépjen. Egy medaliont ad Trigorinnak, amelyre az egyik könyvének oldala és sorai vannak vésve; a jelzett oldalon lévő könyvet kinyitva Trigorin ezt írja: "Ha valaha szüksége van az életemre, akkor gyere és vedd el." A birtokon akar maradni, úgy tűnik neki, hogy ez az az érzés, amit egész életében keresett - beszél Trigorin Arkadina iránti szenvedélyéről, és kéri, hogy engedje el. De Arkadina nem hisz szenvedélyének komolyságában, könyörgéssel és hízelgéssel végül meggyőzi Trigorint, hogy hagyja el Ninát. Azonban közvetlenül indulás előtt összefut Ninával, és megbeszél vele egy titkos randevút Moszkvában.

Mása, hogy véget vessen Treplev iránti viszonzatlan szerelmének, úgy dönt, hogy feleségül veszi Medvedenkot.

Negyedik felvonás

Két év telik el. Sorin már hatvankét éves, nagyon beteg, de egyben életszomjú is. Medvedenko és Masha házasok, gyermekük van, de nincs boldogság a házasságukban.

Treplev elmondja a sorsát Dornnak, aki érdeklődik Nina Zarecsnaja iránt. Elszökött otthonról, és összebarátkozott Trigorinnal. Gyermekük született, de hamarosan meghaltak. Trigorin már ki volt szerelmes belőle, és ismét visszatért Arkadinába. A színpadon Nina számára minden, úgy tűnik, még rosszabbul alakult. Sokat játszott, de nagyon "durván, ízléstelenül, üvöltéssel". Leveleket írt Treplevnek, de soha nem panaszkodott. Aláírta a Chaika leveleket. Szülei nem akarják ismerni, és még a ház közelébe sem engedik. Most a városban van. És megígérte, hogy eljön. Treplev biztos benne, hogy nem jön.

Azonban téved. Nina egészen váratlanul jelenik meg. Konstantin ismét megvallja szerelmét és hűségét. Készen áll mindent megbocsátani neki, és egész életét neki szenteli. Nina nem fogadja el az áldozatait. Még mindig szereti Trigorint, amit be is vall Treplevnek. Elmegy a tartományokba, hogy színházban játsszon, és meghívja Treplevet, hogy nézze meg a játékát, amikor nagyszerű színésznő lesz.

Treplev távozása után az összes kéziratát feltépi és az asztal alá dobja, majd bemegy a szomszéd szobába. Arkadina, Trigorin, Dorn és mások összegyűlnek abban a szobában, amelyet elhagyott. Játszani és inni mennek. Eldördül egy lövés. Dorn, aki azt mondja, hogy nyilvánvalóan az ő kémcsövé robbant ki, hagyja a zajt. Visszatérve félreviszi Trigorint, és megkéri, hogy vigye el valahova Irina Nyikolajevnát, mert fia, Konsztantyin Gavrilovics lelőtte magát.

Nevezetes produkciók

Orosz Birodalom Szovjetunió Orosz Föderáció Külföldi országok

Fordítások idegen nyelvre

Csehov életében a Sirályt lefordították szerbhorvátra (M. Mareković 1897-ben [7] ), szlovénre (I. Prijatelj 1901-ben [8] ), csehre (B. Prusík 1899-ben [9] ), bolgárra (S ). Brancomirov 1903-ban [10] és német (1902-ben [11] ) A darabot először George Calderon fordította le angolra 1909-ben a Theatre Royal Glasgow -ban bemutatott produkcióhoz (bemutató 1909. november 2-án).  

Képernyőadaptációk

Év Ország Név Termelő Öntvény jegyzet
1964  Szovjetunió Sirály Alekszandr Belinszkij N. Olkhina ( Arkadina ), Igor Ozerov ( Treplev ), Y. Tolubeev ( Sorin ), Iya Savvina ( Nina Zarechnaya ), V. Uskov (Samraev ) , L.Selencova ( Polina Andreevna ), N. Urgant ( Mása ), V. Medvegyev ( Trigorin ), V. Chestnokov ( Dorn ) a Leningrádi TV távjátéka
1968 Amerikai Egyesült Királyság
 
Sirály ( a tengeri sirály ) Sidney Lumet James Mason ( Trigorin ), Vanessa Redgrave ( Zarechnaya ), Simone Signoret ( Arkadina ), David Warner ( Treplev ), Harry Andrews ( Sorin ), Denholm Elliott ( Dorn ) film Lumet produkciója alapján
1970  Szovjetunió Sirály Julius Karasik Alla Demidova ( Arkadina ), Vlagyimir Csetverikov ( Treplev ), Nyikolaj Plotnyikov ( Sorin ), Ljudmila Szaveljeva (Zarecsnaja), Jurij Jakovlev ( Trigorin ) , Armen Dzhigarkhanyan ( Samraev ) , Jefim Kopeljan ( Dorn ) Mosfilm
1977  Olaszország Sirály( Il gabbiano ) Marco Bellocchio Laura Betty ( Arkadina ), Pamela Villoresi ( Zarecsnaja ), Remo Girone ( Treplev ), Giulio Brogi ( Trigorin )
2005  Oroszország Sirály Margarita Terekhova Margarita Terekhova ( Arkadina ), Alekszandr Terekhov ( Treplev ), Jurij Solomin ( Sorin ), Anna Terekhova ( Zarecsnaja ), Andrej Podosjan ( Samrajev ), Andrej Szokolov ( Trigorin )
2017  Fehéroroszország Sirály. Masha Anton Boyko Elizaveta Nekhaychik, Szergej Shirochin, Jegor Szadovszkij rövid
2018 USA Sirály Michael Mayer Annette Benning ( Arkadina ), Corey Stoll ( Trigorin ), Glenn Fleshler ( Samraev ), Billy Hole ( Treplev ), Brian Dennehy ( Sorin ), Elisabeth Moss ( Masha ), Winningham polgármester ( Polina Andreevna ), John Tenney ( Dorn ), Michael Zegen (Medvedenko ) , Saoirse Ronan ( Nina Zarechnaya )


Tények

Irodalom

Jegyzetek

  1. Fedor Osipovich Shekhtel // Moszkvai Művészeti Színház
  2. Sirály. Megjegyzések . chehov-lit.ru . Hozzáférés időpontja: 2021. június 7.
  3. 1 2 3 Miért lett a sirály a Moszkvai Művészeti Színház szimbóluma? . kultúra.ru . Hozzáférés időpontja: 2021. június 7.
  4. Csehov – Suvorin A.S., 1896. október 22 .. chehov-lit.ru . Hozzáférés időpontja: 2021. június 7.
  5. Csehov kronológiai táblázata . Oktatás . Hozzáférés időpontja: 2021. június 7.
  6. Fominykh N. D. Csehov és a Taganrog Színház // Taganrog mérföldkövei. - 2004. - 20. sz.
  7. Galeb. Előző M. Marekovic. - Vienac, Zágráb, XXIX, 1897, br. 12-14, 16-21.  (Szerb.)
  8. Čehov A. P. Galeb // Momenti. Prel. I. Prijatelj  (szlovén) . – Ljubljana: Schwentner, 1901.
  9. Čechov A. P. Čejka. Hra o 4-ch jednánich. Prel. B. Prusik  (cseh) . - Prága: F. Simáček, 1899.
  10. Sirály. Vígjáték 4 felvonásban. Fordulat. S. Brankomirov. - Krónikák, IV, 1903, br. április 6-án, 7-én, 21-én és május 21-én.
  11. Több fordítás:
    Tschechoff A. P. Die Möwe // Gesammelte Werke. bd. 3. Ubers.: W. Czumikow u. M. Budimir  (német) . - Jena: Diederichs, 1902.
    Tschechoff A. P. Die Möwe. Schauspiel in 4 Aufz. Übers.: H. Beneke  (német) . - Berlin: J. Harrwitz Nachf, 1902.
    Tschechow A. P. Die Möwe. Schauspiel in 4 Aufz. Szőrme d. deutsche Bühne bearb H. Stümcke  (német) . - Lipcse: Beclam, 1902. (N. Zarechnaya helyett - N. Mironova)
    Tschechow A. Die Möwe. Schauspiel in 4 Aufz. Einzig autoris. Ubers.: W. Czumikow  (német) . - Lipcse - Jéna: Diederichs, 1902.

Linkek