Giles of Ham gazda | |
---|---|
Giles of Ham gazda | |
| |
Műfaj | sztori |
Szerző | John Ronald Reuel Tolkien |
Eredeti nyelv | angol |
írás dátuma | 1938 |
Az első megjelenés dátuma | 1949 |
Kiadó | Allen és Unwin |
Előző | A mesékről [d] |
Következő | Beorthnot, Beorthelm fia hazatér |
Farmer Giles of Ham J. R. R. Tolkien 1949 - ben megjelent humoros meséje . A cselekmény a főszereplő hőstetteiről mesél - egy békés gazda, aki egymás után legyőz egy ostoba óriást és egy ravasz sárkányt, majd király lesz belőle. Az akció a Középbirodalomban játszódik, amely a középkori Anglia területén található .
Az eredetileg Tolkien gyermekei számára komponált mese megjelent változata aligha gyermekközönségnek készült: a szerző feladta a gyermekmesékre jellemző hangvételt, és sok történelmi és filológiai tréfát fűzött hozzá [1] . Tolkien munkásságának tudósai azt sugallják, hogy Giles of Ham Farmerre olyan művek voltak hatással, mint a Sir Gawain és a zöld lovag , a Beowulf és Geoffrey Chaucer A Canterbury mesék című műve . Thomas Shippey filológus professzor szerint a mű egy idealizált és időtlen Angliát mutat be, amely nem függ az aktuális pillanat politikájától.
Az események a Középbirodalomban játszódnak egy bizonytalan korszakban, "valószínűleg Kol király uralkodása után , de Arthur király és Anglia hét királysága előtt " [2] . Aegidius Ahenobarbus Julius Agricola de Hammo, vagy népnyelven "Giles gazda" békésen él Ham faluban. Egy nap egy ostoba óriás vándorolt egy gazda földjére. Giles rálőtt egy baklövésre , az óriás úgy döntött, hogy hatalmas lólegyek marják, és hazament. Ham lakói, akik ezt látták, hősüknek nyilvánították Gilest, a király pedig, miután tudomást szerzett erről, levelet küldött neki, és egy ősi kardot mutatott be.
Eközben, miután az óriástól hallott a Középbirodalom kövér mezőiről, a Chrysophylax Dives sárkány odamegy. A királyi lovagok különféle ürügyeket használnak, hogy ne harcoljanak ellene, miközben a sárkány közeledik Hamhez, falvakat éget el az út mentén. Ham lakói új hősükhöz fordulnak segítségért, aki azonban folyamatosan halogatja a sárkánnyal való találkozást. A helyi pap azonban rájön, hogy Giles kardjának neve Codymordax vagy Tailstalker, egy ősi sárkányharcos kard, és a gazda végül beleegyezik, hogy találkozzon az ellenséggel. Szerencséjére Chrysophylax nem volt túl bátor – a farokrugó puszta látványától is megijedt, és egy kardcsapás is elég volt ahhoz, hogy elrepüljön. A templom közelében Giles utolérte Chrysophylaxot, és a helyiek körülvették. A parasztok megegyeztek abban, hogy elengedik a legyőzött sárkányt azzal a feltétellel, hogy nyolc napon belül minden kincsével visszajön.
Miután értesült a váltságdíjról, a király úgy döntött, hogy megszerzi a kincset, és megérkezett lovagjaival Hambe, hogy megvárja a sárkány visszatérését. De Chrysophylax természetesen megtévesztette az ostoba embereket, és nem tért vissza. A király lovagokat küldött a sárkány megkeresésére, és követelte Gilest, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Az utazás hetedik napján egy sárkány megtámadta a különítményt és szétoszlatta a lovagokat, de Giles-szel megint nem tudott mit kezdeni. Aztán alkut ajánlott a gazdának: ha nem fosztja meg minden kincsétől, a Chrysophylax Gilest szolgálja, és segít megvédeni a zsákmányt. Giles beleegyezett, és amikor visszatért Hambe, a király megpróbálta megszerezni a sárkány kincsét, de Chrysophylax menekülésre késztette lovagjait. A parasztok hősként és vezetőjükként fogadták Gilest. A későbbi években a Kisbirodalom ura, grófja, hercege, végül királya lett.
John, J. R. R. Tolkien legidősebb fia szerint Giles farmer történetét az apja találta ki egy piknik során, amikor a felhőszakadásba került család egy híd alá menekült. Az esemény időpontja ismeretlen, de valószínűleg az 1920-as évek második felében történt, miután Tolkient az Oxfordi Egyetem angolszász professzorává választották . A "Farmer Giles of Ham" három változatban íródott. Az első egy nagyon egyszerű tündérmese (amelyet egy apa mesél a gyereknek), amely nélkülözi a végső változat filológiai, földrajzi és történelmi részletét. A második lehetőség alig tér el az elsőtől, de reálisabb és kevésbé eltúlzott. Az 1930-as években ezt a változatot Simonne d'Ardenne belga filológus fordította le franciára [3] .
1937- ben a londoni Allen & Unwin kiadó kiadta Tolkien A hobbit, avagy oda és vissza című regényét . A könyv nagy sikert aratott, Tolkien a többi szövegét is elküldte a kiadónak, köztük Giles of Ham farmert. Fia, Rayner pozitív értékelése ellenére Stanley Unwin túl rövidnek találta a mesét egy külön kiadványhoz [4] . A következő januárban, a Hobbit folytatásának megírásától eltelt szünetben, Tolkien folytatta a munkát a művön, és jelentősen továbbfejlesztette azt. 1938. február 14-én felolvasta a mese harmadik változatát a Lovelace Society-nek (egy irodalmi klub az Oxfordi Egyetem Worcester College-jában), ahol pozitív fogadtatásra talált [5] [6] . 1938 augusztusának végén Tolkien elküldte ennek a változatnak a kéziratát az Allen & Unwin-nek, és 1939 februárjában megkérdezte a kiadás lehetőségét, de a kiadót jobban érdekelte, hogy a Hobbit folytatásán dolgozzon, és kiadja. tündérmese, amelyet nem teljesen gyermekeknek vagy felnőtteknek szántak, "összetett kereskedelmi problémaként" jellemezte [7] [8] .
Allen & Unwin nem utasította el teljesen Giles of Ham Farmert, de mindenekelőtt ki akarták adni A Gyűrűk Urát, a Hobbit folytatását, amelynek megírásával Tolkien végül körülbelül tizenöt évet töltött. A szerző többször is javasolta a Farmer Giles [9] kiadását , de ezt a háborús körülmények [10] megakadályozták , ráadásul Stanley Unwin szükségesnek tartotta a kiadását más rövid művekkel együtt. Tolkien tervezte a mese folytatását, Giles fia, George herceg főszereplésével , de soha nem fejezte be, mert elszomorította a háború a tájra gyakorolt hatása, amely Giles of Ham farmert ihlette. 1945-ben ezt írta Unwinnek: "A Kis Királyság elvesztette lelkét, erdői és síkságai repülőterekké és gyakorlati bombázások célpontjaivá váltak" [11] .
1947-ben az Allen & Unwin úgy döntött, hogy külön kiadja a Farmer Giles of Ham-et illusztrált kiadásban [12] [1] . Priscilla, Tolkien lánya Mylène Cosman művész illusztrációinak használatát javasolta [13] , de az általa nyújtott képek hosszú késlekedés után nem tetszettek Tolkiennek és a kiadónak, és a mese Paulina Baines illusztrációival jelent meg . Tolkien különösen nagyra értékelte Baines munkáját, "a szöveg tökéletes mását (sőt, továbbfejlesztve is)" [14] , és illusztrációkat készített a későbbi Tom Bombadil kalandjaihoz ( 1962 ) és A nagy Wootton kovácsához ( 1967 ) [10] .
A Farmer Giles of Ham 1949. október 20- án jelent meg az Egyesült Királyságban Allen & Unwin [15] kiadásában, az Egyesült Államokban pedig 1950. október 2-án Houghton Mifflin [16] . A könyvet S. H. Wilkinsonnak, az Oxfordi Egyetem professzorának szentelték, aki 1938-ban részt vett a mese felolvasásán, és többször javasolta Tolkiennek, hogy tegye közzé [17] [1] . Kezdetben az eladások nem voltak kielégítőek: az első példányszám 5000 példányából 1950 márciusáig csak 2000 kelt el, ami Tolkien szerint a könyv gyenge reklámozásának volt köszönhető [18] [19] . Ezt követően a mű népszerűsége a Gyűrűk Ura [10] sikerének köszönhetően nőtt .
A "Farmer Giles of Ham" többször is megjelent Tolkien szöveggyűjteményében, így a Tolkien-olvasó ( 1966 ) [20] , a Versek és történetek ( 1980 ) [21] [14] és a Tündérmesék ( 1997 , újranyomva 2008-ban) illusztrációi Alan Lee) [22] [23] . A mesének 1990-ben külön reprint kiadása jelent meg Roger Garland illusztrációival [14] [24] . A mese megjelenésének 50. évfordulója alkalmából 1999-ben megjelent egy emlékkiadás Wayne Hammond és Christina Scull szerkesztésében. Tartalmazta az első kiadás szövegének másolatát Pauline Baines illusztrációival, egy szerkesztői előszót, valamint két Tolkien által korábban kiadatlan szöveget: a mese első változatát és egy befejezetlen folytatását. Ehhez a kiadáshoz Pauline Baines megrajzolta a Kis Királyság térképét. Farmer Giles of Ham hatvanadik évfordulója kapcsán 2008-ban 500 példányban megjelent ennek a kötetnek a reprintje [25] [26] [27] .
A Szovjetunióban a "Farmer Giles from Ham" először 1986-ban jelent meg a "Tales of English Writers" gyűjteményben, Galina Usova fordításában [28] . Ezt követően a mesét Jurij Nagibin , Ilja Kormilcev , A. Staviskaya, M. Tyunkina és O. Stepashkina fordításában publikálták [29] . Az illusztrátorok között szerepel Alexander Korotich [30] .
A „Farmer Giles of Ham” a könyv viszonylag kis terjedelme miatt nem élvezte azt a kritikai elismerést, mint „ A hobbit ”. A korai bírálók megjegyezték, hogy a könyvet nem kifejezetten gyerekeknek írták. Gwendolen Freeman különösen azt javasolta, hogy Giles gazdát "érdekeljék azok a tinédzserek, akik olvastak valami lovagi románcot ". Marcus Crouch , a Junior Bookshelf munkatársa szerint a könyvnek vonzónak kellett lennie a gyerekek számára, azonban "a felismerhető utalások , valamint Miss Baines stilizált alkotásai csak felnőtteknek szólnak". Ugyanakkor Crouch úgy jellemezte a mesét, mint "egy elragadó könyvet, gyönyörűen megírva, és tele van elbűvölő humorral", aminek "minden gyermekkönyvtár részét kell képeznie". A recenzensek többsége Pauline Baines [31] illusztrációit is jól illőnek találta a szöveghez .
A Giles gazdálkodóról, valamint Tolkien más novelláiról szóló újabb kritikai kritikák ritkák, mivel a legendárium műveihez képest csekélyebb hírnevük . A Farmer Giles of Ham (1999) jubileumi kiadásának előszavában Wayne Hammond és Christina Skull szerkesztők úgy vélekedtek, hogy bár ez a mű – A hobbittal ellentétben – nem vált a gyermekirodalom klasszikusává, „minden korosztály számára vonzó volt fél évszázad. Ez egy élő történet, intelligenciával és szellemességgel elmesélve." A mese emellett érdekes, mivel Tolkien azon kevés fiktív műveinek egyike, amelyek nem kapcsolódnak Középföldéhez [31] .
Tolkien az egész műben filológiai humort használ. Például, amikor Giles gazdálkodó elviszi a baklövést , a szerző ezt mondja:
Megkérdezheti, hogy mi az. Azt mondják, ezt a kérdést egyszer négy tanult oxenfordi hivatalnoknak tették fel, és kis gondolkodás után azt válaszolták: „A bálna egy rövid csövű fegyver, széles csengővel, egyszerre több golyót lő kis távolságra; egy ilyen fegyverből különösebb gondos célzás nélkül is üthet. Ma a civilizált országokban más típusú lőfegyverek váltották fel.
- Tolkien J. R. R. Farmer Giles of Ham // A hobbit, avagy oda és vissza / Per. angolról. Y. Nagibina – S. 272Valójában ez a kifejezés ( angolul blunderbuss ) meghatározása, amelyet az Oxford English Dictionary adott . „Négy tanult hivatalnok Oxenfordból” a szótár négy szerkesztőjére utal: James Murray -re , Henry Bradley-re, William Craigie-re és Charles Onionsre [32] .
A mese előszavában, ahol a történetet egy névtelen szerkesztő szerkeszti, aki latin eredetiből fordított, Tolkien szatirikusan bemutatja azokat a kritikusokat, akik az ókori legendákban a történelmi ismeretek iránt érdeklődnek, nem pedig maguk a legendák, mint műalkotások. Ez csatlakozik a Beowulf: Szörnyek és kritikusok című 1936-os előadásának fő érvéhez , amelyben Tolkien megvédte a Beowulf című angolszász vers irodalmi érdemeit .
Ha a mese történeti alapja önkényesen van megalkotva (az előszóban megemlítik a trójai Brutus áltörténeti legendáját és Nagy-Britannia Locrin , Cambre és Albanac közötti felosztását, amelyet a 12. században Geoffrey of Monmouth alkotott meg ), akkor a földrajz pontosan Oxfordshire és Buckinghamshire megyének felel meg , amelyeket Tolkien jól ismert: Ham a buckinghamshire-i Tam városnak felel meg, Oakley-t ( Quercetum ) és Warminghallt ( Aula Draconaria ) is említik, amelyek ugyanabban a megyében találhatók [34] . A Középső Királyság fővárosát nem nevezik meg, de Thomas Shippey azt javasolja, hogy azonosítsák Tamworth -szel , az angolszász Mercia királyság fővárosával . A Sárkány-hegységet a Penninek -szel, az óriások földjét pedig Wales -szel hozza összefüggésbe [32] .
Tolkien fiktív etimológiát javasol e nevek némelyikére: Ham falut átnevezték Thamnek , miután Giles leigázta a sárkányt (a tame azt jelenti, hogy "megszelídíteni" angolul ), később pedig Thame -re , bár "a Thame nevet h - val írják a T után . abszolút megbocsáthatatlan hülyeség” [32] . Itt Tolkien filológiai álláspontot fogalmaz meg: a falu nevét / teɪm / ejtik, és eredetileg Tame , majd a h -t utólag a francia hatására [35] tették hozzá . Azon a helyen, ahol Giles először találkozott Chrysophylaxszal, egy házat építettek Worminghall néven , amely a féreg kifejezés játéka . „féreg”, de jelentheti „sárkányt” is) [34] .
Hasonló szójáték a szereplők nevében is megtalálható. A Garm, Giles kutyájának neve a skandináv mitológia Garm kutyájára ( óskandináviai Garmr ) emlékeztet , de a garm szó walesi nyelven "kiáltást, üvöltést" is jelent , ami egy garázda állatra illő név . Több szereplőnek latin neve is van, köztük történelmi személyekre való hivatkozások is: a gazda neve Aegidius Ahenobarbus Julius Agricola de Hammo (Agenobarbus Néró római császár beceneve [37] , Julius Agricola a római hadvezér, aki Nagy-Britannia meghódítását ban fejezte be. az 1. század ) [38] , a király Középbirodalom - Augustus Boniface Ambrosius Aurelian Antoninus ( Ambrosius Aurelian - a szászok ellenfele az 5. században ) [39] , kovács - Fabricius Cunktator ( Fabius Cunctator - római parancsnok , aki Hannibal ellen harcolt a manőverezés és a csaták elkerülésének taktikája, ami a karakter karakterében nyilvánult meg, aki vonakodva veszi fel a munkát és lassan végzi) [40] . A Chrysophylax Dives, a sárkány neve a görög és a latin keveréke, jelentése "gazdag aranyőr" [41] . A gazda tehenének neve, Galatea, görögül „tej istennője”-nek fordítható [42] .
John Reitliff szerint a "Farmer Giles of Ham" némileg "barátságos paródiája" a " Sir Gawain és a zöld lovag " középkori versnek. Reitliff rámutat a mese előszavának a vers elejével való hasonlóságára, valamint a főszereplők útjai közötti párhuzamokra: mindkét szereplő hosszú és veszélyes útra indul, melynek célja, hogy teljesítse a szerződés [43] . A mű cselekményének néhány részlete „ Beowulf ”-ra emlékeztet – az óangol versben a főszereplő felváltva szembehelyezkedik Grendellel és a sárkánnyal, Tolkien meséjében pedig Giles gazda – az óriás és a sárkány Chrysophylax. Ezek a funkciók összekapcsolják Giles of Ham Tolkien A hobbitját, avagy ott és vissza , amelyben Grendel és a sárkány által befolyásolt karakterek is szerepelnek a Beowulfból , Gollumból és Smaugból .
A mese utalásokat tartalmaz Geoffrey Chaucer The Canterbury Tales című művére is . A fő hasonlóság az arisztokraták nemes beszéde és a falusiak durva stílusa, az „arisztokratikus idealizmus” és a „burzsoá realizmus” közötti szembenállásban nyilvánul meg [45] . A gazda a királyi lovagok szétoszlatása közben Chaucer molnárjára hasonlít, amikor a történetet elmesélő lovagnak válaszol lovagias regény stílusában . Ráadásul mindkét műben vannak hasonlóságok más szereplőkben is – a Ham-pap a Canterbury-mesék papjára és tanítványára, Fabricius kovácsa a Molnár meséjéből [45] látható kovácsra hasonlít .
Thomas Shippey a mese allegorikus olvasatát is kínálja, miközben megjegyzi, hogy "egy ilyen allegóriát nem lehet másnak tekinteni, mint tréfának". A pap ekkor a filológus, a király a kritikus, a gazda Giles a kreatív intuíció, a kard Tailstalker és a kötél, amellyel a gazda megkötötte a sárkány szárnyait, a filológia, a sárkány pedig "az ókori allegóriája". Világ, amelyet az északi képzelet teremtett, és éberen őrzi az elveszett dalok kincsét" [32] .
Shippey így jellemzi a meseírás célját:
Nyilvánvaló, hogy Tolkien egy időtlen, idealizált Angliát (vagy jobb esetben Nagy-Britanniát) akart újrateremteni , amelyben a helyek és az emberek változatlanok maradnak, és nem függnek a pillanatnyi politikától. "Giles sonka gazda" története tehát a nemzeti diadala az idegen felett (mivel Giles udvarában "divatba jött a népnyelv, és már nem kellett könyves latinul beszélni"), hanem a ugyanakkor az igazi értékek győzelme az elmúló divatok felett, valamint a hősköltemények és népdalok diadala a nagyképű és nyűgös racionalista tanulás felett.
- Shippy, T. Térképek és nevek // Út Középföldére / Per. angolról. M. Kamenkovich1992-ben a Farmer Giles of Ham-et Brian Sibley adaptálta a BBC Radio 4 számára Tolkien rövid szövegeit tartalmazó rádiódrámák sorozatának részeként a Fairy Tales gyűjteményből . Farmer Giles mellett ebbe a sorozatba tartozik a The Blacksmith of Big Wootton, Niggle Brush Leaf, valamint a Gyűrűk Ura Tom Bombadil -t bemutató fejezetei , amelyeket Sibley időhiány miatt nem vett be a regény 1981-es produkciójába. Ez a sorozat két hangkazettán jelent meg a következő évben [47] [48] . 1999-ben hangoskönyvet adtak ki a műből, amelyet Derek Jacoby színész olvasott [14] . A "Farmer Giles of Ham" bekerült a Fairy Tales (2005) orosz nyelvű hangoskönyvbe [49] .
John Ronald Reuel Tolkien művei | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Művészeti |
| ||||||||||||
Posztumusz művészi |
| ||||||||||||
Akadémiai |
| ||||||||||||
Posztumusz akadémikus |
|