Usova, Galina Szergejevna

Galina Szergejevna Usova

Galina Usova a képen 1950-1960
Születési dátum 1931. május 22( 1931-05-22 )
Születési hely Gomel , Szovjetunió
Halál dátuma 2020. május 18. (88 éves kor)( 2020-05-18 )
A halál helye Szentpétervár , Oroszország
Polgárság  Szovjetunió → Oroszország
 
Foglalkozása költő , prózaíró , műfordító
Házastárs Vaszilij Pavlovics Betaki
Wikiforrás logó A Wikiforrásnál dolgozik

Galina Szergejevna Usova ( Leningrád , 1931 . május 22. - 2020 . május 18. , Szentpétervár [ 1] ) - szovjet és orosz fordító, költőnő, prózaíró. Oroszra fordította angol írók és költők A. Christie , J. Tolkien , J. Byron , R. Kipling és W. Wordsworth .

Életrajz

Gomelben született [2] . Csecsemőkorában Leningrádba vitték. Kétszer - 1941-1944-ben - hosszú időre elhagyta Leningrádot. (kiürítés; Molotov ) és 1954-1956. (elosztási munka; Karélia).

Gyermekkorában és ifjúkorában a viborgi oldalon élt . A viborgi kerület 94-es [3] számú iskolájában tanult , amely akkoriban V. A. Pashkov házában volt.

1954-ben kitüntetéssel diplomázott a Leningrádi Állami Egyetem filológiai karán (angol nyelv és irodalom tanszék). Galina Usova egyetemi tanárai között voltak híres filológusok , Viktor Manuilov , Nina Dyakonova , Jevgenyij Naumov , Dmitrij Makszimov, Georgij Makogonyenko . A Leningrádi Állami Egyetem LITO-ban (irodalmi egyesület) tanult. A LITO jövőbeli írói Vaszilij Betaki , Vlagyimir Alekszejev, Alekszandr Kresztyinszkij , Volt Szuszlov , Oleg Sesztinszkij , Vlagyimir Toropigin , Maja Boriszova, Jurij Golubenszkij, Felix Naftuljev , Igor Maszlenyikov leendő filmrendező . A LITO-t Leonyid Khaustov költő vezette.

1954 és 1956 között Lahdenpokhya város (akkoriban a karél-finn SSR ) középiskolájában tanított angolt . „Minden várost és falut megtaláltam Karélia részletes térképén a Nagy Szovjet Enciklopédiában , és megbizonyosodtam arról, hogy az elérhető pontok közül L[akhdenpokhya] van a legközelebb szülővárosomhoz” [4] .

Az 1950-es évek végén több éven át a Leningrádi Textilintézetben dolgozott az Idegennyelvi Tanszék laboránsaként. [5]

Az 1950-1980-as években. angoltanárként dolgozott a leningrádi iskolákban.

Hét éves korától kezdett el verseket írni (az első költemény: „Tél, tél az utcán / Inkább csirke fut...” [3] ), verset fordított angolból - tizenhattól [6] (fordítás Robert Burns " A szívem a hegyekben van " című dalából). Az első, 1955-ben megjelent vers a Kollektív Igazság címet viselte. Ez egy szatirikus mű volt a helyi fürdőről, ahol Usova dolgozott. A publikáció után a hatóságok azonnal találtak pénzt egy új fürdő építésére, amelyre a szerző egész életében büszke volt.

1956-ban, miután a terjesztés után visszatért Leningrádba , Usova találkozott E. G. Etkinddal , aki jóváhagyta a költői fordításokat, és elküldte a fiatal fordítót a T. G. Gnedich szemináriumra , amely a Szovjetunió Írószövetségének leningrádi részlegében működött. Usovával együtt a szemináriumon Vaszilij Betaki , Georgij Ben és Vlagyimir Vasziljev leningrádi fordítók vettek részt .

1957-ben Galina Usova érdeklődni kezdett az ausztrál költészet iránt. 1959-ben az "Első lépések" című regény megjelent az "On the Line" folyóiratban. 1960-ban pedig Langston Hughes néger amerikai költő versgyűjteménye , amely T. Gnedich szemináriumának kollektív irodalmi projektje volt. 1974-ben, miután érdeklődni kezdett a sci-fi iránt, elkezdett részt venni Borisz Sztrugackij szemináriumán is . 1983-ban felvették a Szovjetunió Írószövetségébe .

A 2010-es években vált széles körben ismertté az interneten, mivel rendszeresen járt a szentpétervári Politekhnicheskaya metróállomásra , hogy eladjon könyveket verseivel és fordításaival [7] . Néhányat saját költségén adott ki, „nem azért, mert valamiféle haszonra hajszolok, ha egy fordító haszonszerzés céljából fordít, nem fog lefordítani semmit, hanem azért, mert sok munkát végeztem életemben, egyszerűen nem. nem akarom, hogy elmenjen."

Galina Usovának összesen 264 publikációja volt [8] . Szemináriumot vezetett fiatal fordítók számára.

2020. május 18-án halt meg Szentpéterváron [1] . 2020. május 24-én temették el [9] .

Kortársak emlékei

A "Az első gyűlölet meséje" című önéletrajzi regény- és novellagyűjteményben felidézi Lahdenpokhyában végzett munkáját Pavel Korgan tanárral (Pavel Oskarovich fizikatanárok az "Öböl feneke" című történetből és Oskar Georgievich a történetből " A Dekameron "Berezovkában") és Arkagyij Markov gyerekköltő (Pjotr ​​Vasziljevics gyermekköltő, a LITO résztvevője az "Előre" regionális újságnál "Az öböl feneke" című történetből), találkozó Petrozsényben Borisz költővel Schmidt (Borisz Volszkij költő a "The Bottom of the Bay" című történetből).

A "Harangnal előtt" és a "Kellomyaki, Bell Mountain" könyvekben emlékeket hagyott barátairól, ismerőseiről és kollégáiról: Tatyana Gnedich költőnő és műfordító , Efima Etkinda , Inna Shafarenko, Galina Ostrovskaya , Mira Shereshevskaya, Szergej Petrov , Alekszandr Andres. Alekszandr Scserbakov , Albe Schleifer; írók Maya Danini , Mihail Chulaki , Szergej Sznegov ; Sofya Magit zenetudós; zeneszerzők Dmitrij Sosztakovics , Dmitrij Kabalevszkij, Stefania Zaranek; a leningrádi rádió bemondója, Jurij Kalganov; költők Jevgenyija Vinokurov , Viktor Sosnore , Lev Mochalov , Elena Ryvina ; Valentina Levidova drámaíró; irodalomkritikusok Evgenia Brandis , Alexander Ninova, Samuil Lurie , Emma Polotskaya , Viktor Manuilov ; Ivan Efremov sci-fi író özvegye Taiszija Efremova (Juhnevszkaja).

Költészetet kortársainak – Igor Ozimov költőnek, Kira Kulikova gyermekírónak és színházi kritikusnak, Nora Yavorskaya, Ella Fonyakova és Natalya Galkina íróknak, Raisa Vdovina és Edith Södergran költőnőknek, valamint Vlagyimir Vasziljev fordítónak – dedikált .

Kortársak Galina Usováról

Usovát többször is megemlítik a „Levelek az orosz költészetről és festészetről” „A románc Tanka nénivel, vagy Tanka Gnedich néni, lelki anyám emléktáblájának emlékére” című fejezetben [14] , amelyet Usova többek között dedikált. Konsztantyin Kuzminszkij orosz költőnek és esszéistának .

Család

Usova Szergej Vasljevics Usov villamosmérnök [15] és Eszter Litvin [16] filológus lánya . Testvér - a tudományok doktora, Vlagyimir Szergejevics Usov professzor. Usova unokatestvére (anyja felől) a fordító és a spanyol nyelvű fordítások szerkesztője, Alba Benovna (Borisovna) Shleifer, valamint (apja felől) egy villamosmérnök, aki elektronikai és rádiótechnikai tankönyvek szerzője felsőoktatásban. .

Férj - költő és műfordító Vaszilij Betaki . A házasságból két lány született. A legidősebb, Tatyana a Leningrádi Állami Kulturális Intézet könyvtári osztályán végzett. N. K. Krupskoy , fordító, Szentpéterváron él. A legfiatalabb, Marina Franciaországban él, ahol három unokája él - Denis, Matvey és Marianne [3] .

Fordítások

Főbb munkái

Versgyűjtemények

Versfordító könyvek

Próza

Emlékkönyvek

Cikkek és esszék

Szerkesztői munka

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Meghalt Galina Usova költőnő. Könyveit árulta a Politekhnicheskaya metróállomás , Fontanka.ru közelében  (2020. május 19.). Archiválva : 2020. május 26. Letöltve: 2020. május 19.
  2. ↑ „Furcsa módon most úgy tűnik, de én Gomelben születtem.
    Sok mindent megdarálva a nyelvemmel
    emlékszem az alapokra:
    Gomel városában születtem az
    Ikrek csillagkép alatt .
    Usova G. S. Hajnal előtt - Szentpétervár: DEAN Kiadó, 2015
  3. ↑ 1 2 3 Usova G. S. Hajnal előtt - Szentpétervár: DEAN Kiadó, 2015
  4. ↑ Usova G.S. Az első gyűlölet története. - Szentpétervár: DEAN Kiadó, 2014.
  5. ↑ Usov G.S. És én Byront fogom társszerzőnek. - Szentpétervár: DEAN Kiadó, 2003.
  6. ↑ Galina Usova interjúja a DELFI TV észt kiadásának . Letöltve: 2020. július 5. Az eredetiből archiválva : 2020. július 6.
  7. ↑ "Senki sem kért meg, hogy fordítsak, és nem is kérhetett" , Internetes újság Paper  (2017. január 13.). Archiválva az eredetiből 2017. január 16-án. Letöltve: 2017. január 22.
  8. ↑ Kortárs Irodalmi és Könyvészeti Központ: Galina Usova . Letöltve: 2013. március 4. Az eredetiből archiválva : 2013. június 17.
  9. ↑ 1 2 10 év leghalálosabb hónapja: 2020 májusában elhunyt péterváriak történetei . A falu (2020. június 30.). Letöltve: 2020. július 27. Az eredetiből archiválva : 2020. július 27.
  10. ↑ A karikatúra és az epigramma epigráfusa a következő mondat: „ Ju. Nikonova és N. Osztrovszkaja költőnők sikeresen dolgoznak a köztársaság irodalmában” (Kor. Petrozavodsk, 1955, 6. sz.)
  11. ↑ A kanyarban. Petrozavodsk, 1955, 6. sz
  12. ↑ Karikatúrák [[Goljahovszkij, Vlagyimir Julijevics | Vlagyimir Golyakhovsky]] epigrammákkal [[Tarasov, Marat Vasziljevics | Marata Tarasova]] a „Vonalnál” folyóiratban . Letöltve: 2020. július 12. Az eredetiből archiválva : 2020. szeptember 26.
  13. ↑ „A múlt századból származom” - Irina Grishina filmje Galina Usováról . Letöltve: 2020. július 27. Az eredetiből archiválva : 2020. augusztus 11.
  14. ↑ Viszony Tanka nénivel, vagy Gnedich Tanka néni, lelki anyám emléktáblájának emlékére . kkk-pisma.kkk-bluelagoon.ru. Letöltve: 2020. május 27. Az eredetiből archiválva : 2020. február 4.
  15. ↑ 1942-ben Szergej Usov a Lenenergo főmérnökeként vezette a 2021. június 2-i archív példányt a Wayback Machine -en, amely az " élet kábelét" fektette le az ostromlott Leningrádban .
  16. ↑ Esfir Litvin - az orosz folklór kutatója, a Krupskaya Leningrád Könyvtári Intézet tanára, a "19. századi történelmi dalok" (L., 1973) című könyv egyik szerzője.
  17. ↑ 1 2 Galina Usova költő és műfordító felidézi, hogyan segítették egykor a könyvek az életben, és megmutatja, hogyan segítették túlélni most (elérhetetlen link) . 100TV (2013. március 4.). Letöltve: 2013. március 5. Az eredetiből archiválva : 2013. március 8.. 

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre