| sötét kezdetek | |
|---|---|
| Sötét anyagai | |
| Szerző | Pullman, Philip |
| Műfaj | fantázia |
| Eredeti nyelv | angol |
| Az eredeti megjelent | 1995 , 1997 és 2000 |
| Tolmács | Viktor Golyshev , Vladimir Babkov |
| Kiadó | Scholastic Corporation [d] |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Sötét anyagai Philip Pullman fantasy - trilógiája . Tartalmazza a Northern Lights, a Miraculous Knife és a The Amber Telescope című regényeket . A BBC szerint a 200 legjobb könyv listáján a trilógia a harmadik helyen áll.
Lyra Belacqua lány egy olyan világban él, ahol a mágia , a teológia és a tudomány összefonódik . Neki, mint a világ minden emberének, van egy démonja – a lelkének egy része, amelyet egy állat alakja képvisel. Lyra Oxfordban él, a Jordan College-ban, és Panteleimon démonjával és más gyermekeivel együtt reggeltől estig eltűnik Oxford utcáin. Lyra árva, gyámja sarkkutató és nagybátyja, Lord Asriel. Egy napon pletykák keringenek a Priestsről, egy titkos szervezetről, amely gyerekeket rabol el. Lyra legjobb barátja, Roger is eltűnt. A barátkeresés messzire, északra vezeti a lányt.
Először is egy bizonyos Mrs. Coulter irányítása alá kerül, egy gyönyörű, hatalmas és kegyetlen nő. Lyrának sikerül megszöknie egy cigánytábor segítségével, akik északra utaznak, hogy kiszabadítsák az elrabolt gyerekeket. Útközben találkozik Serafina Pekkala boszorkánnyal, Iorek Byrnison páncélos medvével és Lee Scoresby repülővel. Új barátok és egy aletiométer (egy igazat mondó eszköz) segítségével Lyra megtudja a papok titkát. A papok gyerekeket és démonokat tépnek szét, hatalmas mennyiségű energiát szabadítva fel. Megkeresi Rogert, és kiszabadítja a többi gyereket.
Ebben az időben Lord Asriel, miután befejezte északi kutatásait, megtalálja a módját a párhuzamos világok közötti mozgásnak . Ehhez szüksége van arra az energiára, amely akkor szabadul fel, amikor a démon és a személy közötti kapcsolat megszakad. Lyra és Roger történetesen a közelben vannak, Lord Asriel pedig arra használja Rogert, hogy ablakot nyisson egy párhuzamos világra. Asriel egy másik világba távozik. Lyra követi őt. Egy másik világban találkozik egy fiúval, Will Parryvel. A küzdelem során Will Parry egy csodálatos kést szerez, amely képes ablakokat vágni a világok között.
Lyra és Will megtudja, hogy Lord Asriel meg akarja dönteni az Uralkodót – az első angyalt , aki a világ teremtése után a világ (a világ) teremtőjének nyilvánította magát. A győzelemhez két emberre van szüksége: Lyra, aki az új Eve lesz, és Will, egy csodálatos kés tulajdonosa. Lyra és Will sok kalandon mennek keresztül együtt.
A trilógia világa végtelen számú párhuzamos világból áll. A mágiának köszönhetően eljuthatsz egyik világból a másikba. A regények cselekménye főként négy világban játszódik, amelyeket feltételesen nevezhetünk "Lyra világának", "Akarat világának", "Csittagazze világának" és "mulefa világának".
Ebben a világban az embereknek vannak démonjai – olyan lények, amelyek szerves részét képezik. Ott az embereken kívül boszorkányok és intelligens páncélos medvék is élnek . A főszereplő Lyra Belacqua ott született és élt.
A mi világunk vagy egy hozzá nagyon hasonló világ. Will Parry ott született. A démonok láthatatlanok, de léteznek.
Egy világ, ahol minden felnőttet megtámadnak a szellemek, de a gyerekek békében élhetnek. Cittagazze az egyik város neve.
A magukat " mulefának " nevező kerekes állatok világa . Az általuk használt kerekek fák vetődobozai, nagyon erősek és ritkán nőnek maguktól. Amíg azonban a mulefa használja őket, a maghüvelyek fokozatosan elhasználódnak és felhasadnak. A mulefa vigyáz a fákra, mert kerekek nélkül meglehetősen ügyetlenül és lassan mozognak. Vannak természetes utak a világon – Mary Malone szerint ezek megszilárdult lávafolyamok .
Más világok közé tartoznak a következők. Egy világ, ahol az embereken kívül Gallivespinek – kisemberek – élnek. Egy intelligens élet nélküli világ, amelyet Lord Asriel választott bázisául. A halottak világa, amelyet hárpiák – félig madarak, félig nők – őriznek. Az érző lények közül az angyalok fontos szerepet játszanak.
A por (Silver Dust, Shadows) egy rejtélyes anyag, amelyet különböző világokban más-más néven ismernek, például Lyra világában Silver Dust, vagy Will világában Árnyak. A történelemben bekövetkezett változások kapcsolódnak hozzá, amikor az élőlényeknek elméjük kezdett lenni. Minden embert (különösen a felnőtteket) és az emberek által létrehozott tárgyakat körülveszi. A por olyan anyag, amely tisztában van önmagával. A felnőttek abban a pillanatban kezdik vonzani a port, amikor démonjuk eléri végső formáját. A Tanítóhivatal szemszögéből - a bűn anyagi megtestesülése. Forgatja az aletiométer tűjét.
Aletiométer (görög igazságmérő) - egy eszköz, amely megmutatja az igazságot , de titkosított formában - 36 karakter. Az olvasmányok megfejthetők a Heidelbergi Szent János-apátságban őrzött Szimbólumok Könyvével, néhány különösen tehetséges ember erre felkészülés és képzés nélkül is képes, az egyik ilyen Lyra Belacqua volt, mielőtt démonja végleges formáját öltötte volna. .
Az Esachettre egy csodálatos kés, amelyet Chittagazzában készítettek. Pengéjének egyik oldala bármilyen anyagot át tud vágni, míg a másik oldala ablakokat nyithat a világok között.
Pullman fő ihletforrásai John Milton " Elveszett paradicsoma " verse, valamint William Blake versei és a Biblia [6] voltak . A cím a Paradise Lost-ból származik:
Hacsak a Mindenható Teremtő el nem rendeli őket Sötét anyagai több világ létrehozásához [7] .Orosz fordításban ezek a sorok másképp hangzanak:
Amíg a Mindenható Teremtő meg nem parancsolja Új világokat fognak alkotni [8] .Pullman azt mondta, hogy az egész történetet "független cselekményekből, a fejben felvillanó és izgató képekből alakították ki" [9] . A Northern Lights és a The Miraculous Knife két év alatt, míg az Amber Telescope három év alatt íródott.
Bár a Pullman-trilógia a gyerekirodalom közé tartozik, a szerző komoly kérdéseket érint, amelyek egészen a cselekmény alapjául szolgáló könyvekig nyúlnak vissza. Ő maga így vall erről [9] :
A trilógia a teremtés és a lázadás, a fejlődés és az ellenállás mítoszán alapul. Erről közvetlenül nem írtam, de fontos volt, hogy felfedjem ezt a konkrét témát. Ez egy örök harc: egyrészt az irányítás, ami mögött egy évszázados történelem, erő és hatalom áll (emlékezzünk az inkvizícióra , az eretnekek üldözésére, a boszorkányok elégetésére, mindarra a rémálomra, amelyet a vallási fanatikusok készen állnak) ahol csak lehet, ma is végrehajtani) - a többi párton, ez ellen az irányítás ellen harcolókon, a szabadságot keresőkön, az Égi Köztársaság ideológusain. Ez egy harc: Isten Királysága a Mennyei Köztársaság ellen.
A kritika felhívta a figyelmet a trilógia művészi jellemzőire és a szerző ideológiai álláspontjára.
A trilógiát széles körben vitatták a szerző hazájában. Keith Kellaway úgy véli, hogy "Pulman karakterei felülmúlják a Harry Potter-könyvek karaktereit , akik mellettük lapos rajzfilmképeknek tűnnek" [10] . Melanie Philipps azt írja, hogy Pullman a humanizmus természetét kutatja, és kiáll az erkölcs mellett: szereplői arra tanítanak, hogy helyesen válasszanak jó és rossz között [11] . A Christian Herald újság egyik recenzense, akit felháborít Pullman ateizmusa, „égetésre méltónak” nevezi könyveit [12] .
Oroszországban is nagy visszhangot váltott ki a trilógia. Maya Kucherskaya azt írja az első regényről, hogy "nagyon felépített, megragadó cselekmény, jól elhelyezett csapdák, ritmikusan sűrűsödő és halványuló feszültség". A szerző vallásgyűlölete ellenére a regény Kucserszkaja szerint „tele van egy új szellemiség szomjúságával, az Isten nélküli spiritualitás, az ember tragikus bűne és az eredendő bűn nélkül. Pullman… megalkotja saját világképét, fenséges és hátborzongató, az északi fények csillogásával megvilágítva, amelynek sugaraiban a hősök egy párhuzamos láthatatlan világot különböztetnek meg. Lyrát ennek az idegen világnak a küszöbén hagyjuk, közömbösen az ember számára. Őszintén szólva, a regény utolsó oldalát lapozva, forró teát akarok inni és bundát húzni - olyan embertelen hideg uralkodik ebben a mesteri, de nagyon szörnyű mesében, amelyben a jónak eszébe sem jut diadalmaskodni. [13] . Roman Arbitman szerint a trilógia a Harry Potter-ciklus vetélytársává válhat, ha nem lennének olyan hiányosságok, mint a hősnő pszichológiai sápadtsága és a nagyfokú komolyság [14] . Szergej Lukjanenko azt írja, hogy a trilógia első könyve tele van fényes ötletekkel, irodalmi utalásokkal, élő karakterekkel, de mindezeket az erényeket semmissé teszik a szerző ateista elképzelései [15] . Julia Shtutina a trilógiát "rövid tanfolyamnak a teomachizmusról iskolások számára" nevezi, és azt jósolja, hogy a jövőbeni filmadaptációhoz nagy botrány társul [12] . Andrej Kuraev diakónus "nyíltan sátáni mesének" nevezte a könyvet [16] .
Sötét anyagai a BBC 2003-as 200 legjobb könyve listáján a harmadik helyen szerepeltek.
2003-2010 között a " Rosmen " kiadó foglalkozott a trilógia orosz nyelvű kiadásával [17] . Az orosz nyelvű könyvek 2003-2004 között jelentek meg. Az első könyvet eredetileg Olga Novickaja fordította , a teljes trilógiát pedig Viktor Golyshev és Vlagyimir Babkov fordította . Két fordításban egyes nevek és kifejezések jelentősen eltérnek, ebben a cikkben Golyshev és Babkov fordítását használjuk.
2016 óta az AST kiadó adja ki a trilógiát Oroszországban [ 18] . Az első könyv Viktor Golyshev fordításában jelent meg, a második - Vlagyimir Babkov fordításában.
Úgy tartják [19] , hogy Golyshev és Babkov fordítása jobban tükrözi az eredeti szöveg szerzői jelentését és lexikális jellemzőit. Ugyanakkor egyes tulajdonnevek, földrajzi objektumok, szervezetek, stb. nevek fordítása nem szó szerint készült, hanem az angolul gyengén tudó oroszul beszélő olvasó számára „adaptált”, aminek köszönhetően mélyebb azonosulást tesz lehetővé. az olvasó a leírt eseményekkel. Ha azonban a szerző bevett angol kifejezéseket használ, ez szemantikai eltéréshez vezethet az eredeti és a fordítás között, ami abból adódik, hogy nem lehet szó szerint és pontosan lefordítani a kifejezést úgy, hogy az felhasználható legyen ez a munka. Szembetűnő példa a főszereplő vezetékneve - az eredetiben úgy hangzik, mint "Silvertongue" ( angol Silver tongue - "silver tongue" - bevett kifejezés, jelentése "az, aki bárkit bármiről képes meggyőzni"). A vezetéknév átvételének körülményei teljes mértékben összhangban vannak szó szerinti jelentésével - Lyrának sikerült megtévesztenie a Medvekirályt, amit lehetetlennek tartottak. A fordításban Lyra vezetékneve "Sirin", és a szirénákra utal , ami az általánosan elfogadott értelemben inkább a kiemelkedő hangot jellemez, mint a meggyőző képességet.
2007 - ben megjelent a "The Golden Compass " című film, amely a trilógia első regényén alapul. A filmben olyan ismert színészek szerepelnek, mint Daniel Craig és Nicole Kidman , a főszerepet pedig a debütáns Dakota Blue Richards alakította .
2015-ben a BBC 1 megrendelte a trilógia televíziós adaptációját [20] . A forgatás a cardiffi Wolf Studiosban kezdődött 2018 júliusában. A sorozat főszereplője Daphne Keen (Lyra), James McAvoy (Lord Asriel), Ruth Wilson (Marisa Colter) és Lin-Manuel Miranda (Lee Scoresby). Az első két részt Tom Hooper rendezi és Jack Thorne írta .
| Sötét anyagok trilógiája, Philip Pullman | |
|---|---|
| Trilógia könyvek: | |
| A trilógia folytatása: |
|
| Képernyő verziók: | |
| Egyéb: | Damon |