Szent Sándor | |
---|---|
Szent Sándor | |
Szolgáltatás | |
Orosz Birodalom | |
Hajó osztály és típus | vonal vitorlás hajója |
Szervezet | Balti Flotta |
Gyártó | Szentpétervári Admiralitás |
hajómester | F. M. Sklyaev |
Az építkezés megkezdődött | 1714. november 8. (19.). |
Vízbe bocsátották | 1717. október 13. (24.). |
Kivonták a haditengerészetből | 1746 után szétszedték |
Főbb jellemzők | |
Elmozdulás | körülbelül 1400 t |
Felső fedélzet hossza | 47,2 m |
Középső szélesség | 13,1 m |
Piszkozat | 5,3 m |
Legénység | 566 fő |
Fegyverzet | |
A fegyverek teljes száma | 70/76 |
Fegyverek a gondeken | 26 24 font |
Fegyverek a középső fedélzeten | 26 12 kilós |
"Szent Sándor" - 70/76 ágyús vitorlás csatahajó az Orosz Birodalom balti flottájának 3. rangjából, az északi háború résztvevője .
A hajónak két fegyveres fedélzete volt . A hajó fegyverzete 70/76-os, 4-24 font kaliberű ágyúból állt.
A hajót a Szentpétervári Admiralitás hajógyárában építették 1714. november 8. és 1717. október 13. között. A hajót Richard Brown hajóépítő építette .
1721. június 21. ( július 2. ) a „ St. Peter ”, „ Friedemaker ”, „ St. Catherine ” és „ Astrakhan ” hajókkal együtt Kronshlottól keletre volt [1] .
Részt vett a nagy északi háború utolsó szakaszában .
Fásított 1729-1732-ben .
Az 1741-1743-as orosz-svéd háború során részt vett az 1742-es ( Mishukov Z. D. admirális zászlóshajójaként ) és az 1743-as hadjáratokban.
A balti flotta vitorlás csatahajói az északi háború alatt (1700-1721) és az első hajóépítési szabályzat szabványainak kidolgozásának időszaka (kb. 1700-1726) → 1726-1777 | ||
---|---|---|
100 ágyús 1. fokozat | ||
90 ágyús 2 fokozatú | ||
80 fegyveres 3 fokozat | ||
70 fegyveres 3 fokozat | ||
60-, 64- és 66-ágyús 3 rendfokozatú | ||
50 és 54 ágyús 4 fokozatú |
| |
1 Külföldön vásárolt; 2 Külföldön épült; |