Rosztropovics, Msztiszlav Leopoldovics

Msztyiszlav Rosztropovics
alapinformációk
Születési dátum 1927. március 27( 1927-03-27 )
Születési hely Baku , Azerbajdzsán SSR , TSFSR , Szovjetunió
Halál dátuma 2007. április 27. (80 évesen)( 2007-04-27 )
A halál helye Moszkva , Oroszország
eltemették
Ország  Szovjetunió Oroszország USA
 
 
Szakmák csellóművész , zongoraművész , karmester , zeneszerző , zenetanár
Több éves tevékenység 1942-2007 _ _
Eszközök gordonka
Műfajok klasszikus zene
Címkék Deutsche Gramophone
Díjak

Az Orosz Föderáció és a Szovjetunió rendjei és kitüntetései

A Hazáért Érdemrend I. osztályú
2. osztályú Hazáért Érdemrend 1997
RUS Medal Defender of a Free Russia ribbon.svg orosz érem Moszkva 850. évfordulója alkalmából ribbon.svg Orosz Köztársaság érem: 60 éves győzelem a Nagy Honvédő Háborúban 1941-1945 ribbon.svg Jubileumi érem „A vitéz munkáért (katonai vitézségért).  Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából.
"A Németország felett aratott győzelemért az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban" érem. SU Medal For Bátor munkáért a Nagy Honvédő Háborúban 1941-1945 ribbon.svg SU Medal for the Development of Virgin Lands ribbon.svg RUS MVD-érem 200 éves az MVD Oroszország szalagja 2002.svg
A sürgősségi humanitárius műveletek résztvevője rib.png

Külföldi díjak

Heydar Aliyev rendje – 2007
Elnöki Szabadságérem (szalag).svg Gediminas Litván Nagyherceg Lovagrendjének nagytisztje Sausio 13-osios atminimo medalis1.gif
A Művészeti és Irodalmi Rend parancsnoka (Franciaország) Az I. Lepold-rend lovag nagykeresztje A Finn Oroszlán-rend 1. osztályának parancsnoka
Francisco Miranda 1. osztályú rend A Brit Birodalom Lovagrendjének parancsnoka – 1987 Az Olasz Köztársasági Érdemrend főtisztje
A Felkelő Nap 2. osztályú rendje A Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoka A Danebrog Rend parancsnoka
Érdemrend nagykeresztje (Magyarország) Károly-rend lovagja III A Főnix Rend parancsnoka
A Cédrus Nemzeti Rendjének nagytisztje (Libanon) A San Martin Felszabadító Rendjének lovagja A Május Lovagrend lovagja
A Katolikus Izabella Rend parancsnoka (Spanyolország) A Luxemburgi Nagyherceg Érdemrend parancsnoka A Luxemburgi Nagyherceg Érdemrend lovagja
A Nassaui Adolf-rend parancsnoka A Becsületrend Nagytisztje – 1981 A Becsületrend parancsnoka – 1987
A Becsületrend tisztje - 1998 A Santiago és a Kard Lovagrend nagykeresztje A Szent Károly-rend parancsnoka
A Kulturális Érdemrend parancsnoka A Németországi Érdemrend parancsnoka A Holland Oroszlán Lovagrend parancsnoka
A Német Szövetségi Köztársasági Érdemrend lovagi nagykeresztje A Nemzeti Érdemrend lovagja (Ecuador) Tudományért és Művészetért Becsületrend Rib.png
A Gyémántcsillag Rend különleges osztályának nagy kordonja Katonai Érdemrend nagykeresztje (Románia) Kennedy Center Ribbon.png

Tiszteletbeli címek és kitüntetések

A Szovjetunió népművésze - 1966 Az RSFSR népművésze - 1964 Az RSFSR tiszteletbeli művésze - 1955 Lenin-díj - 1964 Sztálin-díj – 1951 M. I. Glinkáról elnevezett RSFSR állami díj - 1991 Az Orosz Föderáció Állami Díja - 1995 Asztúria hercege díj
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Msztyiszlav Leopoldovics Rosztropovics ( Baku , 1927. március 27.  – Moszkva , 2007. április 27. ) - szovjet és orosz csellóművész , zongoraművész , karmester , zeneszerző , tanár , közéleti személyiség ; A Szovjetunió Népművésze (1966) [1] , Lenin-díj (1964), Sztálin-díj II. fokozat (1951), Orosz Föderáció Állami Díja (1995), RSFSR Állami Díj kitüntetettje. M. Glinka (1991), ötszörös Grammy- díjas [2] . Az énekesnő házastársa, a Szovjetunió népi művésze, Galina Vishnevskaya ; 1974-től külföldön élt családjával, 1978-ban megfosztották a Szovjetunió állampolgárságától [3] (1990-ben visszaállították az állampolgárságot).

Életrajz

Msztyiszlav Rosztropovics 1927. március 27-én született egy hivatásos zenész családjában – Leopold Rosztropovics csellóművész, Vitold Rosztropovics zongoraművész és zeneszerző , valamint Szofja Fedotova zongoraművész fia Bakuban , ahová a család azerbajdzsáni zeneszerző, Uzeyir meghívására költözött Orenburgból . Gadzsibekov [4] .

Korán kezdett zenélni szüleivel. 1932-1937-ben Moszkvában tanult a Gnessin Zeneiskolában [5] . 1941-ben családját Chkalovba menekítették , ahol Msztyiszlav egy zeneiskolában tanult (jelenleg L. és M. Rostropovich Orenburg Állami Művészeti Intézet ), ahol apja tanított. 16 évesen beiratkozott a Moszkvai Konzervatóriumba , ahol Szemjon Kozolupovnál csellót tanult , Viszarion Sebalinnál és Szergej Prokofjevnél zeneszerzést . Dmitrij Sosztakovics vezetésével hangszerelést tanult. 1946-ban diplomázott a konzervatóriumban (nevét a konzervatórium kiváló végzettségűek márványtáblája tünteti fel). Később elismerték, hogy három zeneszerző: Prokofjev, Sosztakovics és Benjamin Britten óriási hatással volt személyiségének kialakulására.

Az első fellépésre csellistaként szimfonikus zenekarral 1940-ben került sor Szlavjanszkban .

Csellóművészként szerzett hírnevet 1945-ben, miután Moszkvában a III. Szövetségi Előadóművészek Versenyén aranyérmet szerzett. Vele együtt, aki első győzelmét aratta, az akkor már híres zongoraművész, S. Richter az előadó-zenészek versenyén I. díjat kapott .

1947-ben a prágai Ifjúsági és Diákok Világfesztiválján I. díjat nyert. 1951-ben megkapta a Sztálin-díj II fokozatát.

1955-ben a Prágai Tavasz fesztiválon Msztyiszlav Rosztropovics találkozott a híres operaénekessel, G. P. Visnevszkajaval . Miután visszatért Prágából, G. Visnyevszkaja szakított egykori férjével, a Leningrádi Operettszínház igazgatójával, M. I. Rubinnal, és összekötötte életét a "zenekari emberrel" [6] . Rosztropovics és Vishnevskaya 52 évig éltek együtt. A család a "House of Composers" lakásban telepedett le a Gazetny Lane -ben . Hamarosan két lánya született - Olga és Elena. Lányai visszaemlékezései szerint az apa nagyon szigorú, pedáns szülő volt, folyamatosan részt vett nevelésükben [7] .

Nemzetközi szerződéseknek és turnéknak köszönhetően ismertté vált Nyugaton . Valójában a csellózene teljes repertoárja felcsendült előadásában, és ezt követően sok művet kifejezetten neki írtak. Első alkalommal adott elő 117 csellóművet és 70 zenekari ősbemutatót tartott. Kamarazenészként S. Richterrel , trióban E. Gilelsszel és L. Kogannal , zongoraművészként pedig feleségével, G. Visnyevszkajaval lépett fel egy együttesben .

1962-ben egy D. Sosztakovics zenéjének szentelt fesztiválon állt először karmesteri pulthoz. 6 év elteltével az ő vezetésével a Bolsoj Színházban bemutatták P. Csajkovszkij " Jevgene Onegin " című operáját, később S. Prokofjev " Háború és béke " című operáját . Az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején aktív előadói tevékenységet folytatott.

1947-ben kezdett tanítani a Moszkvai Konzervatórium Központi Zeneiskolájában , posztgraduális hallgatóként. 1948 óta S. Kozolupov asszisztense volt a konzervatóriumban, és hamarosan saját osztályt kapott. 26 évig tanított a Moszkvai Konzervatóriumban . 1961-től a cselló és nagybőgő tanszéket vezette, 1959-től 1974-ig professzor. Hét évig a Leningrádi Konzervatórium tanára (1961-1966-ban a cselló tanszak vezetője) [8] .

A nemzetközi verseny zsűrijének elnöke . P. I. Csajkovszkij a csellisták kategóriában (1962, 1966, 1970).

1969-től maga a zenész és családja támogatta A. I. Szolzsenyicint , lehetővé téve számára, hogy a Moszkva melletti dachában lakjon, és nyílt levelet írt az SZKP KB főtitkárának, L. Brezsnyevnek védelmében. Ezt követte a koncertek és turnék lemondása, a felvételek leállítása, 1972-től pedig korlátozták a Szovjetunió elhagyását.

1974. április 18-án E. Kennedy amerikai szenátor hivatalos látogatásra érkezett Moszkvába . Felesége, Joan azonnal érkezéskor átadta a szovjet tisztviselőknek L. Bernstein és más művészek levelét, amelyben felszólította őket, hogy engedjék M. Rosztropovicsnak a Szovjetunió elhagyását. Ugyanezt a témát maga a szenátor vetette fel egy személyes találkozás során Brezsnyevvel - ugyanannak a Bernsteinnek a kérésére, aki megtudta, hogy a szenátor, aki a szovjet zsidók Szovjetunióból való kivándorlásának jogát hirdeti , ezt a kérdést fogja felvetni látogatása során. .

Rosztropovics társadalmi eszméi éppoly merészek és haladóak voltak, mint művészete kifinomult. Hitt a szólásszabadságban, a demokratikus értékekben és ezt nyilvánosan kijelentette, ami kivívta a szovjet vezetés ellenségességét és bizalmatlanságát.

– Edward M. Kennedy [9]

Alighogy Kennedy elhagyta a Szovjetuniót, Walter Stessel amerikai nagykövet tájékoztatta Rosztropovicsot, hogy kiutazási vízumot fognak kiállítani.
Hamarosan a zenész feleségével és gyermekeivel hosszú időre külföldre ment, amit a Szovjetunió Kulturális Minisztériuma üzleti útjaként formált [10] . 1978-ban megfosztották őket szovjet állampolgárságuktól . Az " Izvesztyija " újság 1978. március 16-án az "Ideológiai degeneráltok" című cikkében ezt írta [11] :

M. L. Rosztropovics és G. P. Visnyevszkaja, akik külföldre utaztak, nem kívántak visszatérni a Szovjetunióba, hazafiaellenes tevékenységet folytattak, becsmérelték a szovjet társadalmi rendszert, a Szovjetunió polgári címét. Szisztematikusan anyagi segítséget nyújtottak a felforgató szovjetellenes központoknak és más, a Szovjetunióval ellenséges szervezeteknek külföldön. 1976-1977-ben például több koncertet adtak, amelyek bevételét fehér emigráns szervezetek kapták. <...> Tekintettel arra, hogy Rosztropovics és Visnyevszkaja szisztematikusan követnek el olyan cselekményeket, amelyek sértik a Szovjetunió presztízsét, és összeegyeztethetetlenek a szovjet állampolgársághoz való tartozással, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a 17. sz . A Szovjetunió 1938. augusztus 19-i, „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniójának állampolgárságáról” szóló törvényének 7. §-a a Szovjetunió állampolgári címét lejárató cselekmények miatt M. L. Rosztropovics és G. P. Visnyevszkaja szovjet állampolgárságtól való megfosztása érdekében.

Rosztropovics és Visnyevszkaja 1990- ben visszakapta a Szovjetunió állampolgárságát . A szovjet és orosz útleveleket azonban megtagadták [12] [13] .

1974 óta, miután elhagyta a Szovjetuniót, a Nyugat egyik vezető karmesterévé vált. 17 évadon át (1977-1994) állandó karmestere és művészeti vezetője volt a washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekarnak , amely vezetése alatt Amerika egyik legjobb zenekarává vált, a Berlini Filharmonikusok , Boston Symphony Orchestra állandó vendége , London . Szimfonikus Zenekar és a Londoni Filharmonikusok.

1987-től 2000-ig alkotója, résztvevője és állandó vezetője volt az Evian-les-Bains- i (Franciaország) zenei fesztiválnak, ahol a világ legjobb zenészei évente összegyűltek, és előadták kortárs zeneszerzők műveinek ősbemutatóit és a klasszikus repertoár.

Utolsó bejegyzései[ hol? ] volt A. G. Schnittke 2. csellóversenye és a „Return to Russia” című dokumentumfilm a Nemzeti Szimfonikus Zenekarral 1990-ben tett moszkvai utazásról.

Az 1991. augusztusi puccs és az 1993. októberi események idején B. N. Jelcin orosz elnököt támogatta , 1991 augusztusában a Fehér Ház védőinek soraiban volt [14] .

Rosztropovics csellóművész repertoárja a klasszikus kompozíciókon kívül több mint 140 kortárs csellóművet tartalmazott, kifejezetten neki írva. Körülbelül 60 zeneszerző szentelte kompozícióit a zenésznek, köztük S. Prokofjev , D. Sosztakovics , T. Hrenyikov , B. Csajkovszkij , A. Hacsaturjan , B. Britten , L. Berio , A. Schnittke , L. Bernstein , A. Dutillet , O. Messiaen , V. Lutoslawski , K. Penderecki és mások.

2002-ben a londoni The Times a „legnagyobb élő zenésznek” nyilvánította. A Daily Telegraph zenei rovatvezetője , L. Webber " minden idők talán legnagyobb csellistájának" nevezte (2007. április 28.) [15] [16] .

Két zongorára és zenekarra írt versenymű, valamint kvartettre, hegedűre, csellóra írt darabok, köztük a később széles körben ismertté vált Humoresque szerzője.

Jótékonysági tevékenységéről ismert: az orosz gyermekgyógyászati ​​intézményeket segítő Visnyevszkaja-Rosztropovics Jótékonysági Alapítvány elnöke, valamint az A. M. Gorchakov Iskola egyik kuratóriuma , amely a világ szellemében és hagyományai szerint újjáéled. a Carszkoje Selo Líceum . Megalapította a M. Rosztropovics Nemzetközi Csellóversenyt (Franciaország), a Jótékonysági Alapítványt az Orosz Fiatal Zenészek Támogatására.

2006 nyarán súlyosan megbetegedett [17] : 2007 februárjában és áprilisában két műtéten esett át rosszindulatú májdaganat miatt [18] . Msztyiszlav Rosztropovics 2007. április 27- én , 81 éves korában hunyt el az Országos Onkológiai Orvosi Kutatóközpont klinikáján. N. N. Blokhin Moszkvában. A zenész búcsújára április 28-án került sor a Moszkvai Konzervatórium nagytermében . A temetést a Megváltó Krisztus székesegyházban tartották . A Novogyevicsi temetőben temették el . Ezt követően Galina Vishnevskaya mellett temették el .

Család

Eszközök

1974 és 2007 között Msztyiszlav Rosztropovics Duport csellón játszott . Szintén rendelkezésére állt egy cselló, amelyet 1783-ban Torinóban készített Giovanni Guadanini , Antonio Stradivari tanítványa (2000-ben vásárolta meg Rosztropovics); Santo Serafino lantművész által 1741-ben készített cselló ; zongora az osztrák Bösendorfer cégtől . A zenész halála után a hangszerek Galina Vishnevskaya és lányaik tulajdonába kerültek. A hangszerek egy részét aukciókon értékesítették. [húsz]

Díjak és címek

Állami kitüntetések

Orosz Föderáció és a Szovjetunió Külföldi díjak

Tanszéki és közéleti díjak

Orosz:

Külföldi:

  • Royal Philharmonic Society aranyérem (Egyesült Királyság, 1970)
  • A Szent Cecília Nemzeti Akadémia aranyérme (Olaszország)
  • A Szerzői Jogvédő Társaság "Homaj de la Sasem" aranyérme (Franciaország, 1988)
  • "Viotti d'Oro" aranyérem (Olaszország, 1988)
  • A Georgetown Egyetem 200. évfordulójának aranyérem (USA, 1989)
  • Arkhimédész aranyérem (Görögország)
  • A sevillai világkiállítás aranyérme (Spanyolország, 1992)
  • H. Columbus aranyérem (Olaszország)
  • Mozart - aranyérem ( UNESCO , 2007) [32]
  • La grande Medaille de Vermeil (Franciaország, 1976)
  • "Premio Via Condotti" ezüstérem (Róma, Olaszország, 1989)
  • Ezüstérem a Liszt F. Zeneakadémia fennállásának 125. évfordulója tiszteletére (Magyarország, 2000)
  • A Rio de Janeiro-i Egyetem ( Brazília ) ezüstérem
  • Ezüstérem a 70. évfordulóra (Bilbao Alapítvány, Spanyolország)
  • Ezüstérem a Belgrádi Művészeti Egyetemtől ( Jugoszlávia )
  • A Bouches-du-Rhone (Franciaország) Minisztérium Általános Tanácsának kitüntetése
  • G. Verdi -érem (Olaszország, 1951)
  • A Palazzo Marino érem (Olaszország)
  • Stendhal -érem (Olaszország, 1951)
  • A Négy Szabadság érem. F. Roosevelt (Hollandia)
  • Yu. Wieniawski Társaságának kitüntetése (Lengyelország)
  • Ramatuelle-érem ( St. Tropez , Franciaország)
  • Harvard Egyetemi érem "A művészethez való hozzájárulásért" (USA)
  • Macedónia érem
  • "Antico Siglio della Chita" érem ( Torino , Olaszország)
  • "Real Coliseo de Carlos III" érem ( Madrid , Spanyolország)
  • "Austel dio Brown" érem ( Sevilla , Spanyolország)
  • A Zenebarátok Társaságának kitüntetése ( Bordighera , Olaszország, 1980)
  • Érem Rosztropovics tiszteletére (Franciaország, 1987; USA, 1987)
  • Zeneművészeti Érdemérem (Spanyolország)
  • N. Kazantzakis ( Görögország)
  • Az A. Szaharov emlékére rendezett Nemzetközi Kongresszus kitüntetése „Béke, haladás, emberi jogok” (1991)
  • J. Peabody Medal az amerikai zenéhez való kiemelkedő hozzájárulásért (USA, 1994)
  • Francia Akadémia érem (Franciaország, 1995)
  • „Zenepalota” érem (Olaszország, 1997)
  • F. Chopin -érem (Lengyelország, 1997)
  • A Vietnami Kulturális Minisztérium tiszteletbeli kitüntetése
  • Az Amerikai-Orosz Kulturális Együttműködésért Alapítvány (USA) kitüntetése

Díjak

A Szovjetunió és az Orosz Föderáció állami díjai Külföldi díjak és díjak
  • 1. díj az Ifjúsági és Diákok Világfesztiválján Prágában (1947)
  • 1. díj az Ifjúsági és Diákok Világfesztiválján Budapesten (1949)
  • 1. díj a Prágai Tavaszi Nemzetközi Zenei Fesztiválon (1950)
  • 1. díj a prágai G. Vigan Nemzetközi Versenyen (1950)
  • Edison-díj, Comissie Collectieve Grammofoonplaten Campagne (CCGC), Grand Gala du Disque Classique ( Amszterdam , Hollandia, 1964)
  • Grammy -díj [34] ( 1970, 1977, 1980, 1983, 2003)
  • Nemzetközi Liga az Emberi Jogokért Díja (1974)
  • Ernst von Siemens-díj (Németország, 1976)
  • Albert Carré és Dr. Edouard Garde-díj (az Academie Nationale du Disque Lyrique "Orphees d'Or" fődíja) (Franciaország, 1977)
  • A Belga Zenei Sajtószövetség "Caecilia" díja az "Opera" jelölésben (Belgium, 1979)
  • Mantua-díj a legjobb olaszországi operának, "Stage d'Or" (1980)
  • Leoni Sonning-díj (Dánia, 1981)
  • Nemzeti Kórusalapítvány díja ( Washington , USA, 1981)
  • Élet a zenében díj az Omaje-Velence Egyesülettől (1984)
  • Az év művészének díja a B'nai British Anti-Defamation League-től (1984)
  • Distinguished Citizen Award ( New York Állami Egyetem , 1984)
  • Algur Meadows Award for Excellence in the Arts (USA, 1985)
  • Albert Schweitzer-díj ( 1985)
  • Anti-Defamation League Performing Arts Award (USA, 1985)
  • A Fronsac Musical Society "Des grands vins de Fronsac" Henri Enyalbert-díja (Franciaország, 1986)
  • A legjobb nemzetközi szólista díja (BMI és Washington Area Music ASSN) (Washington, USA, 1987)
  • Művészet a művészetben díj (Spanyolország, 1989)
  • John McGovern-díj a művészetek kiválóságáért (1989)
  • Paul Hume-díj (Levin School of Music, Washington DC, USA, 1989)
  • Via Condotti-díj (Olaszország, 1989)
  • „Harcos az emberi jogokért” díj – a „Jövőért” Alapítványtól (Párizs, 1991)
  • Kennedy Center-díj (USA, 1992)
  • A Művészeti Szövetség császári díja (Japán, 1993)
  • Polar Zenei Díj ( Svéd Királyi Zeneakadémia, Nobel-díj zenészeknek, 1995)
  • Gramophone-díj az év lemezének (Egyesült Királyság, 1995)
  • EMI-Classics Award (Egyesült Királyság, 1995)
  • "Der Deutschen Schallplattenkritik" díj ( München - Hamburg , Németország , 1995, 1997)
  • Gramophone Award for Excellence (Egyesült Királyság, 1997)
  • Az asztúriai herceg "Concordia" ("beleegyezés") díja a társadalmi harmónia eléréséhez való hozzájárulásáért (Spanyolország, 1997)
  • Gramophone-díj a legjobb történelmi felvételnek (Egyesült Királyság, 1998)
  • ECHO-díj, Deutsche Phonoakademie (Németország, 1998)
  • Ambrogino d'oro-díj (Milánó, Olaszország, 1999)
  • Argentina Music Critics Award (Argentína, 1999)
  • Michelangelo Antonioni művészeti díj (Olaszország, 2000)
  • COAS-díj (Cooperadora de Accion Social) (Argentína, 2002)
  • Thomas Edison életműdíj (Hollandia, 2004)
  • Farkas Művészeti Díj (Izrael, 2004)
  • Díj "ECHO Klassik", különdíj "Ambassador of Music", Deutsche Phonoakademie (Németország, 2004)
  • UCLA Performance Excellence Award (USA, első zenei díj)
  • Ambassador Foundation Award (USA)
  • Díj a művészeti elismerésért ( Kaliforniai Egyetem , USA)
  • IV. Károly-díj ( CZ )
  • Katalónia Nemzetközi Díj (Spanyolország, 1992)
  • Indianapolisi Nemzetközi Központ Nemzetközi Humanitárius Díja (USA, 1992)
  • „Primavera” nemzetközi zenei díj (Olaszország, 1996)
  • Spanyolország "Gabarron" nemzetközi díja (2002)
  • Arturo Benedetti Michelangeli nemzetközi díj (Olaszország, 2003)
  • Nemzetközi Isaac Stern -díj (USA, 2003)
  • Nicholas Roerich Nemzetközi Díj (Szentpétervár, Oroszország, 2005)
  • "Arany Szív" nemzetközi díj (Moszkva, Oroszország, 2006)
  • United Jewish Appeal Federation Humanitárius Díja (USA, 1985)
  • Amerikai Információs Ügynökség igazgatói díja (1989)
  • Ditson Conductor 's Award ( Columbia Egyetem , USA, 1990)
  • Az Egyesült Államok Kongresszusának "Arts Caucus" művészeti díja (Washington, USA, 1993)
  • Európai Emberiség Díja, Európai Kulturális Alapítvány ( Bázel , Svájc , 2000)
  • Litvánia Állami Díja (2002)
  • Elnök életműdíja, The National Academy of Recording Arts and Siences (USA, 2003)
  • Valencia Művészeti Díj (Spanyolország)
  • Bnei B'rith Nemzetközi Zsidó Szervezet Előadóművészeti Díja (USA, 1985)
  • Golden Age Award (Olaszország)
  • Ambassadors Foundation Award (USA)
  • Toshiba-EMI Limited Gold Disc (Japán, 1977, 1978)
  • Az Amerikai Államok Szervezete és az Amerika-közi Zenei Tanács "becsületbeli oklevele" (a szervezet által odaítélt legmagasabb kitüntetés)
  • Tiszteletbeli győzelem a klasszikus zene területén (Franciaország, 2004)
  • Az Amerikai Államok Szervezete és az Inter-Amerika Zenei Tanács elismerése (USA, 1998)
  • Nemzetközi közrend "Golden Falcon", Cavalier (Moszkva, Oroszország, 2004)
  • Jacques Rocher-díj (Académie du Disque Français) (Franciaország, 1970)
  • A Zenebarátok Társaságának díja (Ausztria, 2001)
  • Zenei Nagydíj (Lettország, 2001)
  • Nagydíj (Académie du Disque Français) (Párizs, Franciaország, 1975, 1984)
  • Nagydíj (Des Disquaires de France) (Párizs, Franciaország, 1977)
  • A Torinói Filharmonikusok elismerő jelvénye (Olaszország, 1980)
  • Palermo Kulturális Jelvény (Olaszország)
  • Alaszkai Szent Herman jele (Amerikai Orosz Ortodox Egyház, USA)
  • "Franciaország koronája" jelvény (1975)
  • A Bolognai Egyetem aranyjelvénye (Olaszország)

Rangok és címek

Az év embere
  • 1970, 1980, 1983 - Franciaországban;
  • 1974 - Németországban;
  • 1977, 1984 - az Egyesült Királyságban;
  • 1983 - az USA-ban;
  • 1984 - "Az év művésze", B'nai Brit Rágalmazásellenes Liga ;
  • 1987 - "Az év embere" az Országos Zsidó Alap szerint ;
  • 1987 - "Az év zenésze" a "Musical America" ​​(USA) társaság szerint;
  • 2004 - "Európa hőse" a " Time " magazin szerint;
  • "Az év embere-2008", "A nemzeti kultúrához és művészethez való hozzájárulásért" - az Orosz Éves Nemzeti Díj a szórakoztató és szabadidős ipar területén Russian Entertainment Awards igazgatóságának és kuratóriumának határozata alapján.

Memória

Jegyzetek

  1. Great Russian Encyclopedia archiválva : 2021. január 9. a Wayback Machine -nél .
  2. Az Egyesült Államok Nemzeti Művészeti Akadémiája Msztyiszlav Rosztropovicsot tüntette ki . Hozzáférés dátuma: 2014. március 9. Eredetiből archiválva : 2015. október 2..
  3. Ivanyan E. A. Encyclopedia of Russian-American Relations. XVIII-XX században. - Moszkva: Nemzetközi kapcsolatok, 2001. - 696 p. — ISBN 5-7133-1045-0 .
  4. Varázslatos hangok létrehozói (elérhetetlen link) . Hozzáférés dátuma: 2011. május 22. Az eredetiből archiválva : 2011. július 6. 
  5. Rosztropovics, Msztyiszlav . Archiválva az eredetiből 2016. június 11-én. Letöltve: 2017. augusztus 9.
  6. Olga Rosztropovics: "Az apa kegyetlen tud lenni" . Letöltve: 2012. november 27. Az eredetiből archiválva : 2012. december 19.
  7. 1 2 Rosztropovics lánya: "Apa nagyon akarta, hogy visszatérjek Oroszországba" . Letöltve: 2012. november 27. Az eredetiből archiválva : 2012. november 27..
  8. Rosztropovics Msztyiszlav Leopoldovics / Vesti. Ru 2009.11.23 . Hozzáférés dátuma: 2011. március 1. Az eredetiből archiválva : 2011. január 21.
  9. E. M. Kennedy, One for All: A Memoir = True Compass. Emlékirat / ford. angolról. A. Yavrumyan. - M. : Kolibri, 2012. - S. 418-419. — 624 p. - (Egy személy). — ISBN 978-5-389-02769-5 .
  10. Galina Visnyevszkaja. L. I. Brezsnyevnek írt levél: „Az Ön hatalmában áll, hogy lakóhelyünk megváltoztatására kényszerítsen bennünket, de Ön nem tudja megváltoztatni a szívünket . ” Letöltve: 2014. február 13. Az eredetiből archiválva : 2014. február 22..
  11. Ideológiai romlottak // Izvesztyia No. 63 (18823), 1978. március 16., 4. o.
  12. Pravo.ru: jogszabályok, igazságszolgáltatási rendszer, hírek és elemzések. Mindent a legális piacról. . PRAVO.Ru . Letöltve: 2021. december 29. Az eredetiből archiválva : 2021. december 29.
  13. Visnyevszkaja, Galina Pavlovna . TASS . Letöltve: 2021. december 29. Az eredetiből archiválva : 2021. december 29.
  14. Moszkva elbúcsúzik Msztyiszlav Rosztropovicstól , NEWSru.com  (2007. április 28.). Az eredetiből archiválva : 2018. november 26. Letöltve: 2016. január 20.
  15. Julian Lloyd Webber . Minden idők legnagyobb csellistája , a The Telegraph  (2007. április 28.). Az eredetiből archiválva : 2008. március 29. Letöltve: 2007. augusztus 6.
  16. Rosztropovics a Facebookon
  17. Olga Rosztropovics: "Az apa kegyetlen lehet" - 7Dney.ru . Letöltve: 2012. november 27. Az eredetiből archiválva : 2012. december 19.
  18. Rosztropovics második műtéten esett át // Komszomolskaya Pravda, 2007.04.17 . Letöltve: 2007. április 28. Az eredetiből archiválva : 2009. december 4..
  19. Tatiana Sudorgina. Férfi lett Orenburgban // Esti Orenburg: újság. - 2022. - március 23. ( 21. sz .). - S. 10 .
  20. Rosztropovics csellóját 2,5 millió dollárért adták el a Sotheby's-ben . Letöltve: 2018. november 29. Az eredetiből archiválva : 2018. november 29.
  21. Az Orosz Föderáció elnökének 2007. február 24-i 247. számú rendelete „A Hazáért Érdemrend I. fokozatának adományozásáról, Rosztropovics M.L. . Letöltve: 2019. szeptember 7. Az eredetiből archiválva : 2019. szeptember 4..
  22. Az Orosz Föderáció elnökének 1997. március 25-i 263. számú rendelete „A Hazáért Érdemrend II. fokozatának adományozásáról, Rosztropovics M.L.” . Letöltve: 2019. szeptember 7. Az eredetiből archiválva : 2020. augusztus 3..
  23. Az Orosz Föderáció elnökének 1993. február 2-i 176. számú rendelete „A „Szabad Oroszország védelmezője” kitüntetés Rosztropovics M. L. részére történő odaítéléséről A Wayback Machine 2013. december 15-i archív példánya
  24. Grande Ufficiale Ordine al Merito della Repubblica Italiana Maestro Mstislav Rostropovich  (olasz)
  25. 1992. június 10-i I-2626 számú rendelet
  26. 1995. november 24-i 781. sz
  27. Az Azerbajdzsán Köztársaság elnökének 2002. március 3-i 670. sz. rendelete „M. L. Rosztropovics Függetlenségi Érdemrend kitüntetéséről” . Letöltve: 2019. szeptember 7. Az eredetiből archiválva : 2020. február 6..
  28. Az Azerbajdzsán Köztársaság elnökének 2007. március 27-i 2064. sz. rendelete „M. L. Rosztropovics Hejdar Alijev-renddel való kitüntetéséről”
  29. Msztyiszlav Rosztropovicsot a Hejdar Alijev Renddel tüntették ki . Letöltve: 2008. november 2. Az eredetiből archiválva : 2009. december 11..
  30. A Baltic Star díjat Barbara Brylska és Edita Pieha vehette át | Gazeta Petersburska  (nem elérhető link)
  31. Ludwig Nobel orosz díj (elérhetetlen link) . Letöltve: 2016. október 20. Az eredetiből archiválva : 2017. március 31.. 
  32. Rosztropovics, Msztiszlav Leopoldovics - RuData.ru . Letöltve: 2022. április 24. Az eredetiből archiválva : 2018. március 23.
  33. Az Orosz Föderáció kormányának 1991. december 26-i 66. számú rendelete „Az RSFSR 1991. évi állami díjainak odaítéléséről az irodalom és a művészet területén”
  34. GRAMMY.com . Letöltve: 2008. augusztus 23. Az eredetiből archiválva : 2009. május 13.
  35. A Szentpétervári Szakszervezetek Humanitárius Egyetemének díszdoktorai . Letöltve: 2016. március 29. Az eredetiből archiválva : 2016. március 22.
  36. ROSZTROPOVICS Msztyiszlav Leopoldovics (1927-2007) . Letöltve: 2012. október 25. Az eredetiből archiválva : 2012. szeptember 8..
  37. Lipót és Msztyiszlav Rosztropovics Házmúzeum (elérhetetlen link) . Hozzáférés dátuma: 2011. május 22. Az eredetiből archiválva : 2011. július 6. 
  38. Rosztropovicsok orenburgi házmúzeuma . Hozzáférés dátuma: 2011. május 22. Az eredetiből archiválva : 2011. július 27.
  39. Történelem < VMKR . www.vmu.vrn.ru _ Letöltve: 2020. október 5. Az eredetiből archiválva : 2020. október 8..
  40. Zenei fesztivál "Msztyiszlav Rosztropovicshoz" . gubernya63.ru . Letöltve: 2020. november 29. Az eredetiből archiválva : 2021. január 20.
  41. Szamara adott otthont a 11. Mariinszkij Fesztiválnak a Rosztropovics-emlékfesztivál helyett  (orosz)  ? . SamCult (2018. november 11.). Letöltve: 2020. november 29. Az eredetiből archiválva : 2020. december 2.
  42. Msztyiszlav Rosztropovics utasszállító hajó . Letöltve: 2011. június 6. Az eredetiből archiválva : 2011. július 28..
  43. Rosztropovics születésének 85. évfordulója alkalmából a mester emlékműve jelent meg Moszkvában . Letöltve: 2012. március 30. Az eredetiből archiválva : 2012. december 5..
  44. Emléktábla jelent meg Szentpéterváron azon a házon, ahol Rosztropovics lakott . Letöltve: 2015. augusztus 30. Az eredetiből archiválva : 2016. március 6..
  45. Msztyiszlav Rosztropovics emléktábláját avatták fel a Kutuzov rakparton . A Szentpétervári Adminisztráció hivatalos honlapja (2014. március 19.). Hozzáférés dátuma: 2014. március 22. Az eredetiből archiválva : 2014. március 22.

Irodalom

  • Wilson E. Msztyiszlav Rosztropovics. Zeneszerző. Tanár. Legenda = Msztyiszlav Rosztropovics: Cselista, tanár, legenda / Per. angolról. K. Saveljeva. - M . : Eksmo, 2011. - 512 p. - 5000 példány.  - ISBN 978-5-699-43966-9 .
  • Khentova S. M. Rosztropovics. - Szentpétervár. : MP RIC "Kult-inform-press", 1993. - 303 p. — 100.000 példány.  — ISBN 5-8392-0068-9 .
  • Afanasieva Olga. Msztyiszlav Rosztropovics. Szerelem csellóval a kezében. - M. : Algoritmus, 2015. - 208 p. - 2000 példányban.  - ISBN 978-5-4438-1003-4 .
  • Claude Samuel. Msztyiszlav Rosztropovics és Galina Visnyevszkaja: Oroszország, zene és szabadság. - Amadeus Press, 1995. - 223 p. — ISBN 9780931340765 .

Linkek