A Szovjetunió kormányának alárendelt szervei

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. július 9-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .

A Szovjetunió kormányának alárendelt szervei az államigazgatás  központi szervei, amelyek 1922 és 1991 között közvetlenül a szovjet kormánynak voltak alárendelve .

A Szovjetunió kormányának alkotmányos joga volt az ország alkotmánya és más, a szovjet kormány tevékenységét szabályozó törvények által a kormányra ruházott feladatok végrehajtásához szükséges intézmények létrehozása, átszervezése és megszüntetése . Ezeket az intézményeket a hivatalos dokumentumok a szovjet kormány "alárendelt szerveiként" emlegették. Ellentétben a független központi államigazgatási szervek vezetőivel - népbiztosokkal , miniszterekkel és az állami bizottságok és ügynökségek elnökeivel  - a Szovjetunió kormányának alárendelt szervek vezetői közvetlenül a kormánynak voltak alárendelve, kinevezésüket és felmentésüket a kormány anélkül végezte. a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának / Legfelsőbb Tanácsának hozzájárulása [1] .

A Szovjetunió kormánya alá tartozó osztályok típusai és rendeltetésük

A Szovjetunió kormányának tevékenységének különböző időszakaiban a következő intézmények működtek az alatt:

Ügynökségek

Iroda

1944 óta a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa alatt a szovjet kormány alárendelt szerveinek kiterjedt hálózatát irányító iroda működött. Ennek alapján 1953 márciusában megalakult a Szovjetunió Minisztertanácsának Elnöksége .

Ellenőrzések

Jutalékok

A Szovjetunió kormánya alatt állandó és ideiglenes bizottságok működtek. A szakbizottságok feladatait, funkcióit és működési rendjét a kormány határozta meg. A bizottságot rendszerint a szovjet kormány helyettesi rangú tisztviselője vezette , és a bizottságok határozatai kötelezőek voltak a Szovjetunió és az Uniós köztársaságok valamennyi minisztériumára, osztályára, szervezetére, vállalkozására és intézményére. az ország.

Ideiglenes bizottságokat hoztak létre a szakszervezeti kormány ülésein megfontolandó javaslatok előkészítésére, a határozattervezetek kidolgozására és a határozattervezetekkel kapcsolatos nézeteltérések mérlegelésére, valamint a kormány és elnöksége egyedi utasításainak végrehajtására.

A nagy ágazatközi komplexumok irányítására a kormány alatt állandó bizottságokat hoztak létre , amelyekben miniszterek, állami bizottságok elnökei, más osztályok vezetői, a Szovjetunió Népi Ellenőrző Bizottságának , a Szakszervezetek Összszövetségi Központi Tanácsának , a Központi Bizottságnak a képviselői voltak. a Komszomol , tudósok. Állandó bizottságok végezték az egységes tudományos-technikai politika kialakítását, az egyik vagy másik komplexumhoz tartozó minisztériumok és osztályok tevékenységének összehangolását; a Szovjetunió kormánya határozatainak és feladatainak általuk történő végrehajtásának ellenőrzése; a komplexum és ágai fejlesztésére vonatkozó éves, hosszú távú tervek előzetes mérlegelése , amelyeket a Szovjetunió Állami Tervbizottsága készített; a komplexum továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok elkészítése a kormány utasítására.

A Szovjetunió államigazgatási rendszerében állandó bizottságoknak kellett megoldaniuk az osztályok széthúzásának problémáját. Ritka kivételektől eltekintve azonban a tárcaközi irányítás területén a bizottságok munkájának eredményessége alacsony volt - a fő tevékenységi területeken a bizottságok valójában megkettőzték a szövetségi kormányzati szerveket ( minisztériumok és állami bizottságok ), miközben nem rendelkeztek forrásokkal. és saját szerveik a helyszínen, ami nem tette lehetővé a bizottságok számára, hogy jelentős befolyást tudjanak gyakorolni döntéseik gyakorlati végrehajtására, és ellenálljanak a tanszéki érdekeknek.

Bizottságok

A Szovjetunió kormánya alá tartozó bizottságokat nem szabad összetéveszteni az állami bizottságokkal . Ez utóbbiak független központi államhatalmi szervek voltak, elnökeik a miniszterekkel együtt alkották a Szovjetunió legmagasabb testületi államigazgatási szervét, amely a Szovjetunió Kormánya volt . Az állami bizottságoktól eltérően a Szovjetunió kormánya alá tartozó bizottságok közvetlenül a szovjet kormánynak voltak alárendelve, amely önállóan, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tudta nélkül bizottságokat hozhatott létre, újjászervezhetett és felszámolhatott, valamint kinevezhette és elbocsáthatta vezetőit. [egy]

Tippek

Az Orosz Ortodox Egyház Ügyek Tanácsa (1943-1965)

Vezérlők

A szakszervezeti kormány azon jogát, hogy a neki alárendelt fő osztályokat (rövidítve "glavki") hozzon létre , a Szovjetunió alkotmánya rögzítette . A kormány alatti közigazgatás célja megváltozott a Szovjetunió történetének különböző időszakaiban - a "gazdasági, kulturális és védelmi építés" [2] irányításától a nagy ágazatközi komplexumok és a nemzeti szektorok homogén ágazatainak csoportjaiig. az ország gazdasága [3] . Az osztályok státusza a hozzájuk rendelt funkciók függvényében változott. Kezdetben az osztályok ágazatiak voltak, majd a hetvenes években kezdtek megjelenni az ágazatköziek.

A Szovjetunió kormánya alá tartozó osztályok betűrendes listája

Ez a rész a Szovjetunió kormányának alárendelt intézmények listáját mutatja be tevékenységének különböző éveiben. A listán szereplő intézmények nevei leegyszerűsített formában szerepelnek, anélkül, hogy feltüntetnék az intézménynek alárendelt szovjet kormány hivatalos nevét. Zárójelben az intézmény nevének hivatalos rövidítése , vessző után - ezen a néven fennállásának évei.

A Szovjetunió kormányának alárendelt szerveinek hivatalos nevei a különböző években
{a szerv neve} a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa alatt 1923-1946 _ _
{a szerv neve} a Szovjetunió Minisztertanácsa alatt 1946-1991 _ _
{a szerv neve} a Szovjetunió Miniszteri Kabinete alatt 1991

Ügynökségek

Iroda

Ellenőrzések

Jutalékok

Bizottságok

Tippek

Vezérlők

Fő osztályok Hivatal

Egyéb szervek

A Szovjetunió kormánya alá tartozó osztályok kronológiai listája

Az RSFSR Népbiztosainak Tanácsa (1922-1923)

Az RSFSR Népbiztosainak Tanácsa a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottsága nevében ideiglenesen a Szovjetunió kormányaként működött a Szovjetunió megalakulása és a Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának megalakulása közötti időszakban . A lista tartalmazza az RSFSR Népbiztosok Tanácsának osztályait, amelyek 1922. december 30- tól 1923. július 6- ig működtek .

A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa (1923-1946)

Jutalékok bizottságok Tippek Hivatal

A Szovjetunió Minisztertanácsa (1946-1991)

A Szovjetunió Miniszteri Kabinetje (1991)

Lásd még

Linkek

Irodalom

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 Ez alól a szabály alól kivételt képez a Szovjetunió Minisztertanácsa alá tartozó Állambiztonsági Bizottság (KGB) . Az 1954 és 1978 közötti időszakban a KGB hivatalosan a Szovjetunió Minisztertanácsának osztályaként szerepelt, ugyanakkor szakszervezeti-köztársasági minisztériumi jogokkal és a KGB elnökének kinevezésével is rendelkezett. nem a kormányfő , hanem a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége hajtotta végre . A Szovjetunió egyéb kormányzati szervei közül a KGB volt az egyetlen „politikai szerv” státuszú intézmény, amely jogilag az SZKP Központi Bizottsága által képviselt kormányzó pártnak volt alárendelve, és amelyet az Állambiztonsági Bizottságról szóló szabályzatban rögzítettek. a Szovjetunió Minisztertanácsa és helyi szervei . Emiatt a Szovjetunió Minisztertanácsát ténylegesen eltávolították a KGB vezetéséből. 1978-ban a KGB központi államigazgatási szerv státuszt kapott állami bizottsági jogkörrel .
  2. ↑ A Szovjetunió 1936. évi alkotmánya: 1. kiadás.
  3. ↑ A Szovjetunió Minisztertanácsáról: a Szovjetunió 1978. július 5-i törvénye: a módosításokkal. és további 1981, 1985, 1989 és 1990  // A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Lapja: Szo. - 1978. - 28. sz . - S. 436 .
  4. ↑ Közvetlenül a Szovjetunió kormányának jelentették a „Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Távirati Ügynökségéről (TASS)” szóló szabályzatnak megfelelően , jóváhagyva. A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának és a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának 1925. július 10-i rendelete
  5. ↑ 1953 márciusában a Szovjetunió Minisztertanácsának Elnökségévé alakult.
  6. ↑ 1 2 1946. április 10. átalakult a Szovjetunió Felsőoktatási Minisztériumává .
  7. ↑ 1949 - ben bekerült a Szovjetunió Külügyminisztériumának struktúrájába .
  8. ↑ 1953. március 15-én került be a Szovjetunió Kulturális Minisztériumának struktúrájába .
  9. ↑ 1 2 1930. február 13-án alakult át Film- és Fotóipari Szövetséggé (Szojuzkinó).
  10. ↑ 1978. július 5-én átalakult a Szovjetunió Anyagi Tartalékok Állami Bizottságává.
  11. ↑ A Szovjetunió Minisztertanácsának második fő osztálya a Szovjetunióban és Kelet-Európában működő uránbányászati ​​vállalkozásokat irányított.
  12. ↑ 1 2 1934. július 10-én szerepel a Szovjetunió NKVD -jében.
  13. ↑ 1978. július 5-én átalakult a Szovjetunió Mezőgazdasági Termelési és Technikai Támogatási Állami Bizottságává.
  14. ↑ 1925-től 1972-ig - központi kormányzati szerv státuszában.
  15. ↑ Később, mint a Szovjetunió Minisztertanácsának osztálya , 1953. március 15-én bekerült a Szovjetunió Kulturális Minisztériumának struktúrájába.
  16. ↑ 1930. január 23-án bekerült a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa alá tartozó Állami Tervbizottságba .