A Szovjetunió Mezőgazdasági Népbiztossága | |
---|---|
rövidített formában - a Szovjetunió Mezőgazdasági Népbiztossága, a Szovjetunió NKZ | |
Általános információ | |
Ország | Szovjetunió |
Joghatóság | Szovjetunió |
létrehozásának dátuma | 1929. december 7 |
Az eltörlés dátuma | 1946. március 15 |
Lecserélve ezzel | Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériuma |
Menedzsment | |
alárendelt | A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa |
népbiztos | Lista |
Eszköz | |
Központ | Moszkva , Orlikov sáv , 1/11 házszám [1] |
A Szovjetunió Mezőgazdasági Népbiztossága ( Szovjetunió Narkomzeme , Szovjetunió NKZ) a Szovjetunió állami szerve , amely a Szovjetunióban a mezőgazdasági termelés tervezéséért és irányításáért felelős minisztérium beosztásában áll.
A Szovjetunió Mezőgazdasági Népbiztossága 1929. december 7-én alakult meg a korábban létező Köztársasági Mezőgazdasági Népbiztosságok, regionális, regionális és kerületi földtestületek megőrzésével. A Mezőgazdasági Népbiztosság létrehozásának célja az volt, hogy "a Szovjetunió méretéhez képest egységes legyen a mezőgazdasági termelés tervezése és irányítása, és egyetlen központban összpontosuljon a nagy mezőgazdasági vállalkozások közvetlen irányítására" ( a Központi Vezetőség rendelete). A Szovjetunió 1929. december 7-i bizottsága).
A Mezőgazdasági Népbiztosságnak Jakov Arkagyevics Jakovlev vezetése alatt kellett volna gyakorlatilag vezetnie a mezőgazdaság újjáépítési munkáit, felügyelnie az állami gazdaságok , kolhozok és az MTS építését, valamint egyesíteni a köztársasági mezőgazdasági biztosok munkáját. tekintettel arra a tényre, hogy a törvényben meghatározott egységes vezetést "olyan módon kell végrehajtani, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák az uniós köztársaságok kezdeményezőkészségének és függetlenségének fejlesztését a termelőerők fejlesztésében és a szocialista újjáépítés.
1930 - tól 1933-ig a népbiztosság a tervezett áttelepítés módszerével foglalkozott az "agrártúlnépesedés" problémájával, miközben felváltotta a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottsága alá tartozó Összszövetségi Letelepítési Bizottságot (VPK) . Ezt a fajta tevékenységet, amelyet később "kulak száműzetésnek" neveztek, a Szovjetunió Mezőgazdasági Népbiztosságának Földalap- és Letelepítési Szektora és Letelepítési Igazgatósága [2] végezte . 1933-ban ezt a funkciót, tekintettel a Népbiztosság által nem kielégítően szervezett és végrehajtott áttelepítésre, áthelyezték a Szovjetunió Népbiztosai Tanácsa alá tartozó Összszövetségi Letelepítési Bizottsághoz , amely 1933-tól 1936 -ig működött .
1932. október 1-jén a Szovjetunió Gabona- és Állami Gazdaságok Népbiztosságát leválasztották a Mezőgazdasági Népbiztosságról . 1932 decembere és 1933 januárja között ezekben a népbiztosságokban azonosítottak egy romboló ellenforradalmi szervezetet, amely kémkedést és roncsolási tevékenységet végzett a mezőgazdaságban - az úgynevezett Konar csoport (a Szovjetunió mezőgazdasági népbiztosának helyettese) - Wolf ( állami gazdaságok népbiztosának helyettese) – Kovarszkij (a Traktorközpont elnökhelyettese) és mások, akiket az OGPU Kollégiuma 1933. március 11-én ítélt el a következő vádak alapján: ellenforradalom , kémkedés és szabotázs a mezőgazdaságban. 1933. március 12-én lőtték le, 1957. március 12-én rehabilitálták [3] .
A bolsevikok kommunista pártjának 17. kongresszusán Joszif Sztálin és Lázár Kaganovics élesen bírálta az Egészségügyi Népbiztosság és az Állami Gazdaságok Népbiztossága munkáját a munkához és a bürokráciához való formális hozzáállásuk miatt [4] .
Jan Rudzutak a CCC-RCI-nek [5] írt jelentésében megjegyezte:
A Szovjetunió Népbiztossága nem tudott megbirkózni feladataival. ... Kétszázezer kollektív gazdaságot kell vezetni, napi agronómiai segítséget kell nyújtani, be kell húzni a legalacsonyabb, elmaradott, szinte középkori műszaki bázisból, ami az egyéni kisgazdálkodás alapja volt, korszerű műszaki bázisra, hogy mezőgazdaságunkat a nemzetgazdaság legelmaradottabb ágazatából előtérbe helyezzük, a modern ipari gazdaság szintjére emeljük. A mezőgazdaságot irányító szervektől, szervezetektől elvárás a legnagyobb ügyismeret, a gazdálkodás legnagyobb hatékonysága és konkrétsága, a tájegységek ismerete, az egyes termények ismerete, az egyes régiók sajátos igényeinek ismerete. Sajnos a szövetséges Mezőgazdasági Népbiztosság és helyi szervei nagyon gyengén birkózik meg ezzel a fő feladattal... kitalált a Mezőgazdasági Népbiztosság valami új juhfajtát, amely 4-5 bárányt ad az év során?
Nem jobb persze a helyzet a mezőgazdaságnak, ezen belül a gabonatermesztés és az ipari növénytermesztés területén, a Mezőgazdasági Népbiztosság szervei által. A hivatalnoki-bürokratikus munkamódszer, amellyel a Földművelésügyi Népbiztosság és az Állami Gazdaságok Népbiztossága nagyobb mértékben fertőzött, mint a többi népbiztosság, a dolgok állásáról való tájékozatlanság, a felemelés szempontjából fontos dolgok összezavarása. gabonatermés és technikai problémák, mint a vetésforgó és a vetőmag előállítása, a traktorok és mezőgazdasági gépek használatának nem megfelelő megszervezése, az ásványi műtrágyák rosszul szervezett használata stb. – ezek a fő hiányosságok a földügyi hatóságok munkájában.
Nem foglalkozom sokáig a rossz vezetés példáival. A Mezőgazdasági Népbiztosság tervezése nem kielégítő, dolgozói gyakran a levegőből veszik a figurákat, a helyi tervezés irányítása pedig rosszul szervezett.
A Népbiztosság 1932-es átszervezése nem hozta meg a várt eredményeket, és a Központi Végrehajtó Bizottság és a Népbiztosok Tanácsa 1934. április 4-i határozatának megfelelően „A Szovjetunió Mezőgazdasági Népbiztosságának átszervezéséről , a köztársasági és a helyi földhivatalok", új átszervezésre került sor a zemorgánok területi termelési jelzés szerinti átszervezésével, és számos osztályt, ágazatot és trösztet számoltak fel a Népbiztosságban . Jakovlevet Mihail Csernov váltotta posztján . 1938- ban mindkettőt elnyomták, helyüket hat hónapra Robert Eikhe vette át , akit szintén elnyomtak. Helyét Ivan Benediktov vette át , aki az első felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező mezőgazdasági népbiztos lett.
1946. március 15-én a Szovjetunió Mezőgazdasági Népbiztossága átalakult a Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériumává .
A Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának és a Népbiztosok Tanácsának 1934. április 4-i, „A Szovjetunió szárazföldi hatóságainak átszervezéséről” szóló rendeletével a Szovjetunió NCR felépítésének funkcionális rendszerét az termelési-területi elv. Szervezeti szempontból ezek a változások mindenekelőtt a következőkben fejeződtek ki: a Szovjetunió NKZ-jében 21 osztályt számoltak fel, és 7 fő osztályt hoztak létre. Így a népbiztosság fő szervei termelési és területi közigazgatásokká váltak, amelyek teljes munkaterületükért felelősek, és kizárólag az alárendelt szervezetek irányításának minden kérdésében rendelkeznek jogokkal és kötelezettségekkel.
1941 - ben a Szovjetunió Mezőgazdasági Népbiztossága felsőoktatási intézményeket ( akadémiát , intézeteket ) tartalmazott:
A Szovjetunió Mezőgazdasági Népbiztosságában kitüntetési rendszert szerveztek, hogy ösztönözzék a legjobb munkásokat, akik jelvényt kaphatnak , például:
A 20. század első felében a Narkomzem épületében rendhagyó páternoszter felvonót szereltek fel . 2016-tól ez az egyetlen ilyen felvonó, amely Oroszországban működik.
A Szovjetunió Államhatalmi és Közigazgatási Intézetei | |||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
† Beleértve a Szovjetunió köztársaságait és az azokon belüli autonóm köztársaságokat . |