A médiapszichológia a pszichológiai tudomány egyik ága, amely az embert a modern kommunikációs eszközökkel való interakció összefüggésében vizsgálja, egyéni és tömeges egyaránt; feltárja és leírja a médiakultúra fő összetevőit, az emberek kapcsolatainak és viselkedésének pszichológiai mintáit a médiaterekben, tanulmányozza a médiakultúra egyén általi észlelésének jelenségeit és mechanizmusait, az egyén és a tömegmédia interakcióját a modern kultúrában. az információs és kommunikációs technológiák terén [1] .
A médiapszichológia azt igyekszik megérteni, hogy a kommunikáció eszközei, a technológia növekvő fogyasztásának egyik tényezője, hogyan befolyásolják az emberek információfelfogását, értelmezését, reagálását, egymás közötti interakcióját a médiával telített világban. A médiapszichológusok elsősorban a technológia minden formája lehetséges előnyeinek vagy negatív hatásainak azonosítására összpontosítanak, és a pozitív médiahasználat és gyakorlati alkalmazás előmozdításán és fejlesztésén dolgoznak.
A „médiapszichológia” kifejezést gyakran félreértik, és sokan inkább a tömegmédiára, mint a technológiára asszociálnak. Egyesek még azt is hiszik, hogy a médiapszichológia inkább az újságíráshoz kapcsolódik, például egy cikk közzétételének problémájának megoldása. A média (a médiapszichológiában) „közvetített tapasztalatot” jelent, semmiképpen sem médiát vagy innovációt. A médiapszichológia alkalmazható a hagyományos média fejlesztésére és használatára, valamint a bővülő új technológiák teljes spektrumára, mint például: virtuális világok, kiterjesztett valóság, mobil alkalmazások és interfészek (hagyományos média: nyomtatott és rádió).
A médiapszichológia a pszichológia tudományát különböző tudományágakból alkalmazza: kognitív pszichológia , marketing , reklám , szociál-, pozitív- és narratív pszichológia, valamint az idegtudomány és az orvosi gyakorlat, hogy kutassa, elemezze és fejlessze a közvetített gyakorlatot a technológia felhasználásával a társadalom javára. A médiapszichológusok szinte minden területen dolgoznak, a marketingtől a szórakoztatáson át az egészségügyig és az oktatásig. A médiapszichológiában használt tudományágak között megtalálható még a közösségi média és a társadalomfejlesztés, az online tanulás és általában az oktatási környezet fejlesztése, a szórakoztató tanácsadás, a pszichológiával kapcsolatos információk értelmezése a médiában való terjesztés céljából. Kompetenciája kiterjed a feltörekvő technológiák etikai és gyakorlati alkalmazására is, mint például: virtuális és kiterjesztett valóság, technológiák fejlesztése és használata orvosi alkalmazásokhoz, márkafejlesztés, meggyőzés alkalmazása üzenet terjesztésére, termékmegjelenítés ; játékelmélet, valamint maguknak a játékoknak a dizájnja, szórakoztató és komoly egyaránt.
A médiapszichológia a pszichológia egy speciális területe, amely tudományos és szakmai diszciplínává fejlődött, válaszul a média és a technológia terjeszkedésére, valamint a technológia emberi társadalomra gyakorolt lehetséges hatásának magyarázatára irányuló kutatási igényekre. A pszichológia elengedhetetlen a technológia egyénekre és embercsoportokra gyakorolt hatásának megértéséhez. Általában véve ez a tudásterület megpróbálja lefedni a médiával való interakció emberi tapasztalatainak teljes skáláját (kognitív és fejlődési képességek, viselkedési jellemzők), miközben kiterjedt kutatási módszert alkalmaz, amely különféle empirikus és kvalitatív vizsgálatokat tartalmaz. Mindez megerősíti azt a tényt, hogy az emberek nemcsak passzív fogyasztói a médiának, hanem aktív előállítói és terjesztői is. A média magában foglalja a közvetített kommunikáció minden formáját, például képeket, hangokat, grafikákat és új technológiákat.
A médiapszichológia több tudományágból származik, mint például: szociológia, antropológia, idegtudomány, politológia, számítástechnika, kommunikáció és nemzetközi kapcsolatok. Következésképpen ez a lehetőségek széles skáláját kínálja az értékes kutatásokhoz.
A médiapszichológia elősegíti a média hatásainak kutatását a médiapszichológiai ismeretek bővítése, valamint a gyakorlati felhasználás érdekében. Ezzel együtt a kutatás során feltárt új felfedezések az új médiák fejlesztésére is alkalmazhatók az üzleti élettől a szórakoztatáson át az oktatásig és az egészségügyig az alkalmazások széles skáláján. A médiapszichológia hozzájárul ahhoz is, hogy szélesítsük az általános megértést arról, hogy mi a pszichológia, és hogyan lehet a leghatékonyabban kommunikálni a kulcsfontosságú kutatásokat az emberekkel a médiacsatornákon keresztül. A médiapszichológiának semmi köze a pszichológia orvosi koncepciójához, de releváns azon orvosok számára, akik technológiát használnak a terápiás erőforrásokhoz való hozzáférésre.
A médiapszichológiában 12 fő terület van nyitva. A pszichológiát legjobb szakaszokban tanulni. Az alkalmazott pszichológia egyesíti az elmélet megértését és annak konkrét helyzetekben való alkalmazását. A médiapszichológiát humán tudománynak tekintik.
A médiapszichológia területén végzett kísérletekben és kutatásokban a megközelítések és szempontok széles skálája alkalmazható. Például, ami a társadalmi szempontokat illeti, ebben az esetben a tanulmány a média minden típusára fókuszál, amelyek olyan aktuális témákat tartalmaznak, mint az erőszak, a faji és nemi megkülönböztetés, valamint a személyes imázs. Emellett a kutatás olyan léptékűre bővülhet, hogy átterjed a reklámra, a politikára és más társadalmilag fontos szempontokra. Az evolúciós perspektívák a médiapszichológia elemzésének másik megközelítése, ebben az esetben a tanulmány során a média és a technológiák emberi fejlődésre gyakorolt hatását vizsgálják. Például tanulmányokat végeztek gyerekeken, amelyek célja a média erőszak rájuk gyakorolt hatásának azonosítása volt. De az ilyen tanulmányok meglehetősen ellentmondásosak. A szociokulturális kontextusban végzett kutatás segít feltárni a média hatását, valamint azt, hogy az hogyan felel meg a szociokulturális elvárásoknak. Ebben az esetben a hangsúly a gyermekek kulturális színvonalának emelésének problémáin és a deviáns viselkedésű embereken van.
A médiapszichológusok a kognitív megismerést is felhasználhatják annak megértésére, hogy a különböző média és technológiai ingerek hogyan befolyásolhatják az észlelést, a memóriát és a kognitív folyamatokat. A következő kísérletek zajlanak: kiderítik, hogy a biztonsági kamerák szöge, amely alatt az esetet rögzítették, hogyan befolyásolja a rendőrség megítélését a történésekről.
Segít meghatározni a média hatását azáltal, hogy kiemeli az agy egyes részeit, amelyek reagálnak a média ingereire. Ez a módszer azonosítja az agy azon területeit, amelyeket a média és a technológia különböző aspektusai érintenek. Ez az eljárás egyfajta módszertani megközelítés, amely speciális eszközökkel nyomon követi, majd rögzíti a szemmozgás mintázatát. Ennek az eljárásnak a használata egyértelművé teszi, hogy a szem milyen gyakorisággal mozog, és mennyi ideig reagál a média és a technológiák hatására. Számos tanulmány azonosította a média hatásait a viselkedési válaszok szabványos értékelési skálák segítségével történő mérésével. Louis Leon Sarstone pszichológus például felméréseket dolgozott ki a filmre adott reakciók megváltoztatására. Más tudósok különféle kérdésekben közvélemény-kutatásokat használtak az emberek viselkedési reakcióinak értékelésére és tanulmányozására.