Észtország közigazgatási felosztása

Észtország egységes állam ; területe 15 megyére oszlik ( Est. maakond , maakond ). 1989-1993-ban Voltak megyei képviselő-testületek - megyei tanácsok ( megyevolikogu ) és végrehajtó megyei testületek ( megyevalitsus ). A megyék pedig kétféle községre oszlanak: városi önkormányzatokra ( linn est. ) és volostokra ( vald est. ).

2017-ig létezett egy településtípus is, a településvolost ( Est. alevvald ), amely csak egy települést foglal magában és alkot. Észtországban 2011-ben 6 településegyházközség működött: Aegviidu , Vändra , Kohtla-Nõmme , Lavassaare , Tootsi és Järvakandi . A Szovjetunió idején mindezek a települések városi jellegű települések státusszal rendelkeztek . A 2017-es közigazgatási-területi reform során a településrészeket felszámolták.

A helyi hatóságok szerkezete

A helyi képviseleti hatóságok a voloszti gyűlés ( est. vallavolikogu ) vagy a városi közgyűlés ( est. linnavolikogu ), a végrehajtó szervek a voloszti tanácsok ( est. vallavalitsus ) és a városi tanácsok ( est. linnavalitsus ), amelyek a voloszti vénekből ( est. vallavanem ) vagy városok polgármesterei ( Est. linnapea ) és alpolgármesterei ( Est. abilinnapea ) vagy volosti vének ( Est. abivallavanem ). Tallinn városon belüli közigazgatási-területi egységekre - városrészekre ( észtül linnaosa ) van felosztva. A városi kerületi tanács élén a városrész idõse ( észtül linnaosavanem ) áll.

A megyék listája

Történelem

A 13. századra az észt földek 8 történelmi régiót (maakondot) foglaltak magukban : Virumaa , Lääne , Rävala , Saare , Sakala , Uganda , Harju , Järva , amelyeket plébániákra (kihelkondokra) osztottak. A mai Észtország középső részén 4 kihelkonda nem volt része egyetlen maakondának sem: Myhu , Vaiga , Nurmekund és Alempois .

A XIII. század elején a modern Észtország területét a kardrend német lovagjai (akkor a Livóniai Rend ) hódították meg, később - Svédország részeként (az északi területek - Észtország - 1561-től, a déli földek - Livónia - 1629-től). 1721- ben az észt földeket Svédország végül az Orosz Birodalomhoz ruházta Revel és részben Riga tartomány , 1783-tól Revel és részben Riga kormányzóság , 1796-tól 1917-ig Esztország és részben Livónia tartományként .

1920- ban az újonnan megalakult Észt Köztársaságban megyék (maakondák) alakultak : Harjumaa , Järvamaa , Läänemaa , Pärnumaa , Petserimaa , Saaremaa , Tartumaa , Valgamaa , Viljandimaa , Virumaa , Võrumaa .

A Szovjetunióhoz való csatlakozást követően 1947 -ben az Észt Szovjetunióban megyék helyett kerületekre osztották ( Est. rajoon ), majd 1952 -ben kísérletet végeztek Észtország régiókra való felosztására . Összesen három volt:

• Pärnu
• Tallinn
• Tartu

1953-ban a megyéket felszámolták. 1987 - ben Észtországban 15 körzet és 6 köztársasági alárendeltségű város volt . Ez a közigazgatási felosztás az 1991-es függetlenség visszaállítása után is megmaradt: a járások megyékként (maakondokként) váltak ismertté, egy részük nevet változtatott, de számuk nem változott. A köztársasági alárendeltségű városokat, köztük Tallinnt , megyékbe vonták be.

Közigazgatási-területi reform 2017

Az ország 2017-ben közigazgatási-területi reformot hajtott végre annak érdekében, hogy olyan önkormányzatok jöjjenek létre, amelyek jobban tudják nyújtani a közszolgáltatásokat az embereknek, biztosítják a régiók versenyképességének növekedését, és önállóan ellátják a törvényben rájuk ruházott feladatokat. Ennek eredményeként 2017 végére 217 önkormányzati egységből (ebből 169 lélekszáma 5000 fő alatt volt [3] ) 79 maradt az országban [4] (ebből 15-ben kisebb lélekszámú volt). mint 5000 lakos).

2018. január 1-től Észtországban megszűntek a megyei önkormányzatok és ennek megfelelően a megyeelnöki beosztások. Feladataik állami intézményekhez és önkormányzatokhoz kerülnek [5] .

Lásd még

• Észtország önkormányzatai
• Települések Észtországban
• Észtország megyéi

Linkek

• Reformok és helyi önkormányzatok Észtországban . Pénzügyminisztérium (2018.12.11.).  (Orosz)

Jegyzetek

1. ↑ Észt népességstatisztika archiválva : 2019. június 8. a Wayback Machine -nél ( RV022U : Népesség nem, korcsoport és megye szerint, január 1.) 
2. ↑ 1 2 Észt terület és népsűrűség Archiválva : 2020. április 4. a Wayback Machine -nél ( RV0291U : Népességszám, terület és sűrűség) 
3. ↑ BNN-NEWS.RU - AKTUÁLIS A BALTIKRÓL ÉS A VILÁGRÓL » Észtországban véget ért a közigazgatási reform . Hozzáférés dátuma: 2018. január 16. Az eredetiből archiválva : 2018. január 16. (határozatlan)
4. ↑ A közigazgatási reform tapasztalatai Ukrajnában: hogyan lehet elbocsátani a polgármesterek kétharmadát az állam tönkretétele nélkül | NikVesti - Hírek Nikolaevről . Hozzáférés dátuma: 2018. január 16. Az eredetiből archiválva : 2018. január 16. (határozatlan)
5. ↑ Maavalitsuste ülesanded antakse riigiasutustele ja omavalitsustele lõplikult üle  (Est.) . Rahandus ministeerium (2017. december 22.). Letöltve: 2021. november 19. Az eredetiből archiválva : 2021. november 19.