| A krími tatár nép Kurultai | |
|---|---|
| Krími. Qırımtatar Milliy Qurultayı, Qırımtatar Milliy Qurultayı Ukr. A krími tatár nép Kurultai | |
| 5. összehívás | |
| Típusú | |
| Típusú | nemzeti egyezmény |
| Menedzsment | |
| A Mejlis elnöke |
Refat Chubarov 2013. október 27. óta |
| Szerkezet | |
| tagok | 250 |
| Konferencia terem | |
| qtmm.org | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A krími tatár nép Kurultai ( Krymskotat . Qırımtatar Milliy Qurultayı, Kyrymtatar Milliy Kurultayi - szó szerint „Krími Tatár Nemzeti Kongresszus”, ukrán Kurultai a Krími Tatár népből ) a krími tatárok nemzeti társadalmi-politikai szervezetének egyik formája, az állítások a „krími tatár nép” (a krími tatár nép szabályozója szerint) a krími tatár nép meghatalmazott képviselete, a Kurultai „nemzeti kongresszus, a krími tatár nép legmagasabb képviselő testülete ” [1 ] ).
A jelenlegi „Krími tatár nép Kurultájának Szabályzata” szerint a Kurultai küldötteket az Ukrajna területén állandó lakóhellyel rendelkező krími tatárok és családtagjaik, nemzetiségüktől függetlenül, valamint a krími tatárok és családtagjaik választják. Ukrajna állampolgárai, lakóhelytől függetlenül. A Kurultai összetételének mandátuma 5 év. A Kurultai 250 küldöttből áll, akiket két lépcsőben, vegyes többség-arányos rendszerrel választanak meg a közéleti szervezetek és tömbjeik listáján jelöltek közül [1] .
A Kurultai hivatalos nyelve a krími tatár nyelv [1] .
A jelenlegi "Krími tatár nép Kurultai Szabályzata" szerint a Kurultai felhatalmazást kap arra, hogy döntéseket hozzon az emberek életének társadalmi-politikai, társadalmi-gazdasági, kulturális és egyéb vonatkozásaiban. A Kurultai határozatai kötelezőek a krími tatárok országos képviseletének és önkormányzatának teljes rendszerére, ideértve a krími tatárok mejliseit, a regionális és helyi mejliszeket, a krími tatárok visszatérését elősegítő bizottságokat [1]. .
A Kurultai üléseit 2,5 évente legalább egyszer összehívják.
Kurultai alkotja a krími tatár nép Mejlis-ét - a krími tatár nép legmagasabb felhatalmazott képviselőjét és végrehajtó testületét a Kurultai ülései közötti időszakban [1] .
Jelenleg a 2007-ben megválasztott ötödik összehívás Kurultai van érvényben [2] .
A Kurultai és szervei tevékenységét jogi személyek és magánszemélyek önkéntes adományaiból és bevételeiből finanszírozzák [1] .
Az 1917 -es februári oroszországi forradalom nemzeti mozgalmak aktivizálódásához vezetett az egész országban. 1917. március 25-én Szimferopolban összehívták az összkrími muszlim kongresszust . A kongresszuson megválasztották az Ideiglenes krími-muzulmán végrehajtó bizottságot (Musispolkom, VKMIK), amelynek élén Noman Cselebidzhikhan (Cselebi Chelebiev) állt.
1917. október 1-2-án (a régi stílus szerint) a krími tatár szervezetek képviselőinek kongresszusán, amelyet a Musispolkom hívott össze, úgy döntöttek, hogy a jelenlegi politikai helyzetben a Krím jövőbeli sorsának kérdése. a krími tatárok Kurultai határozzák meg. November 17 -én (30-án) küldöttválasztást tartottak. A Kurultai november 26-án ( december 9-én ) nyílt meg a Kán-palotában ( Bakcsisarai ). Átvette a Muzulmán Végrehajtó Bizottság minden jogosítványát, kikiáltotta a Krími Népköztársaság létrehozását , elfogadta annak alkotmányát és az állam szimbólumait, majd a Krími Népköztársaság parlamentjének nyilvánította magát. Noman Chelebidzhikhan vezette a kormányt.
1. cikk – A Kurultai elismeri minden nemzet önkormányzati akaratát.
2. cikk – A tatár nemzet életvezetési akarata elismeri a nők és férfiak titkos, szabad, nyílt, közvetlen szavazása alapján megválasztott Kurultai további tevékenységét.
3. cikk – A Kurultai tagjait háromévente egyszer választják.
4. cikk – A Parlament üléseit maga az Országgyűlés hívja össze. A rendkívüli (rendkívüli) ülés összehívásához az elnökségi tagok legalább egyharmadának kérelme szükséges.
5. cikk – A tatár országgyűlési képviselő sérthetetlen személy, mentesül a kötelező katonai szolgálat alól.
6. cikk - Az Országgyűlés köteles olyan törvényeket kidolgozni, amelyek bevonják a tatár nemzetet a tudományos, vallási, jogi, katonai, pénzügyi, politikai tevékenységben való részvételre, szükség esetén a kereskedelem, a mezőgazdaság, az ipar munkájában való részvételre. Az Országgyűlés ezen tevékenységi területek mindegyikére külön (speciális) bizottságot hoz létre.
7. cikk - Kurultai, elismerve a törvényhozó hatalom, a végrehajtó hatalom, a jogi hatalom teljes függetlenségét, elismeri az Országos Választmány minden egyes osztályának (osztályának) függetlenségét tevékenysége során.
8. cikk - A tatár nép nemzeti ügyeinek szisztematikus intézéséhez nemcsak külön törvények szükségesek az egyes osztályokhoz, hanem külön végrehajtó szervek is. A Tatár Nemzeti Testület az Oktatási, Vallási, Pénzügyi, Mezőgazdasági, Igazságügyi, Külkapcsolati Osztályból és a Főosztályból áll.
a) Oktatási Osztály: az összes nemzeti oktatási intézmény (mektebs, madrasah) felelőse, meghatározza a tatár és a Krími Népköztársaság valamennyi kulturális és oktatási intézménye közötti kapcsolatot, valamint a választható oktatási intézményekkel együtt.
b) Vallásügyi Osztály: a saría törvények betartásával, a tatárok hit- és valláskérdéseivel foglalkozik.
c) A Pénzügyi és Földművelésügyi Főosztály foglalkozik az adóbeszedéssel, a nemzeti költségvetés elkészítésével, majd az Országgyűlés elé terjesztésével. A Pénzügyi Osztálynak legyen egy földreformmal foglalkozó osztálya, a vaqf földjein élő tatárok gazdasági életének rendezésére, vagyis a vallási igazgatásra.
d) Igazságügyi Minisztérium: a saría, a nemzeti szokások és a tatárok társadalmi élete alapján polgári eljárásokat folytat. Ennek alapján megszűnik a Muftiyat, helyette megalakul az Igazságügyi Minisztérium.
e) külső és belső kapcsolatok kezelése: külön osztályokat nyit a tatár nép és a városok szervezeteivel, a katonai ügyekkel való kapcsolatának erősítésére, valamint a más népekkel való politikai, kulturális, gazdasági, társadalmi kapcsolatok erősítésére.
f) Országos Testület: felügyeli az elfogadott törvények betartását és végrehajtását, amelyek minden osztály munkájában alapvetőek, eljuttatja azokat az egész nemzethez.
9. cikk – Az Országos Testület minden osztálya köteles az Országgyűlés elé terjeszteni jóváhagyásra elkészített törvényjavaslatait az előírt módon.
10. cikk – A szakosztályok, azaz a végrehajtó bizottság elnökeit az Országgyűlés elnöke választja meg a parlamenti képviselők közül, az országgyűlési képviselők többségének támogatásával. Csak a parlamentnek tartozik felelősséggel.
11. cikk – Az Országgyűlésnek joga van a képviselők egynegyedének és a legalább tíz főből álló frakcióknak kérelmet benyújtani az Országos Választmánytól és a Végrehajtó Bizottságtól.
12. cikk – Kurultai, elismerve az egyes régiók kormányzati struktúráit, az ott élő lakosság szavazatainak abszolút többségével, megállapítja, hogy a Krím államformát a krími alkotmányozó nemzetgyűlés határozhatja meg.
13. cikk – A Krími Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívására irányuló intézkedéseket meghozva a Kurultai elismeri, hogy a régió életével kapcsolatos kérdéseket, mint például a pénzügyi, politikai és földkérdéseket csak a krími alkotmányozó nemzetgyűlés tudja az összehívását követően megoldani.
14. cikk – A Kurultai szükségesnek tartja, hogy a krími alkotmányozó nemzetgyűlésben politikai kérdések megvitatása során a tatár parlament képviselőit küldjék oda.
15. cikk – Kurultai elismeri a diplomáciával kapcsolatos elsőbbséget a krími népek azon jogának, hogy a különböző szintű konferenciákon képviselőik útján a nép akaratával döntsenek sorsukról és a békés együttélés kérdéseiről.
16. cikk – Az egyén szabadságát, a lakhelyválasztás szabadságát, a szólásszabadságot, a lelkiismereti szabadságot, a szakszervezeteket, a sajtó-, a gyülekezési szabadságot, a sztrájkot és a biztosítást, valamint a kis népek nemzeti jogát és politikáját az élet és tevékenység alaptörvénye biztosítja. a krími tatár nemzet - az alkotmány, amely a Kurultai által kikiáltott Népköztársaság alapját képezi.
A 17. cikk – Kurultai kiiktatja a Krím-félszigeten a tatárok körében elterjedt címeket, mint például: murza, beystvo, chelebiystvo, papság, nemesség, fejedelemség, település, valamint a nekik nyújtott juttatások.
18. cikk – Kurultai elismeri az emberek egyenlőségét, megerősíti a nők és férfiak egyenjogúságát, és utasítja az Országgyűlést, hogy ezen egyenlőség alapján fogadjon el megfelelő törvényeket.
A második kurultait már 1991-ben [3] összehívták, két évvel azután, hogy megkezdődött a krími tatárok tömeges visszatérése azokról a helyekről, ahol az 1944-es deportálás után éltek .
2015. július 31. és augusztus 2. között Ankarában (Törökország) tartották a Krími Tatárok Világkongresszusának második ülését [4] .
| krími tatárok | |
|---|---|
| kultúra |
|
| Nyelv | |
| Szimbolizmus | |
| Diaszpóra | |
| etnikai csoportok | |
| Sztori |
|
| A társadalom és a politika | |
| Média | |