Korenkov, Gavril Alekszejevics

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. december 4-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzésekhez 10 szerkesztés szükséges .
Korenkov Gavril Alekszejevics
Álnevek csuvas. Karinkke Kavĕrli, Karinkke Kevěrli
Születési dátum 1884. április 5( 1884-04-05 )
Születési hely Staraya Tyurlema , Cheboksary Uyezd , Kazany kormányzóság
Halál dátuma 1949. március 16. (64 évesen)( 1949-03-16 )
A halál helye
Polgárság  Orosz Birodalom ,Szovjetunió
Foglalkozása költő, műfordító, újságíró
Több éves kreativitás 1906-1949
Műfaj vers , vers , mese , epigramma
A művek nyelve csuvas , orosz
Díjak Lenin parancsa Az RSFSR kitüntetett iskolai tanára.png

Korenkov, Gavril Alekseevich ( 1884. április 5., Staraja Tyurlema , Cseboksári körzet , Kazan tartomány - 1949. március 16. , uo.) - az egyik első csuvas költő, fordító és tanár, újságok és folyóiratok aktív tudósítója.

Életrajz

Tyurlema ​​faluban , Cheboksary kerületben, Kazan tartományban (ma Staraja Tyurlema ​​falu, Kozlovszkij járás , Csuvas Köztársaság ) született egy tengerész családjában a kazanyi "Repülőgép" mólónál [1] [2] . 1891-től 1893-ig apjával él a Volga partján . Az 1891-1892-es éhínség idején éhezésnek volt tanúja. Az apa meg akarta tanítani fiát írni és olvasni, és megtanította olvasni. 1892 - ben elintézte fiát , hogy egy külföldi iskolába járjon Tyurlema ​​faluban . Az írni-olvasni tudó diák azonnal átkerült a második osztályba, de a gyakori betegségek és hiányzások miatt G. A. Korenkov nem tudta teljesen elsajátítani az iskola tanfolyamát. Emiatt 1895 júliusa óta, amikor apja a szimbirszki csuvas iskolába küldte , először az iskola női iskolájában kell tanulnia két évig. Csak 1897-ben költözött a szokásos első fiúosztályba. A szimbirszki iskolában tanulva G. A. Korenkov érdeklődik a költészet iránt, olvas A. S. Puskint , M. Yu. Lermontovot és más orosz írókat és költőket. Ő maga kezd verseket írni – oroszul és csuvasul . Egyik kezdeményezője volt a „Fiatal költők bögréje” ( csuvas. Çamrăk săvăçsen ushkănĕ ). A szimbirszki iskola elvégzése után tanársegédnek küldték Tyurlema ​​falu egyik iskolájába. G. A. Korenkov elkezdi fordítani az orosz írók műveit, írja a sajátját. A pletyka, miszerint a Tyurleme iskola vezetője verset ír, eljut N. V. Nikolsky " Khypar " újság szerkesztőjéhez , akinek kérésére a költő kinyomtatja verseit és I. A. Krilov mesefordításait [ 1] . 1949-ben halt meg, szülőfalujában temették el [3] .

Család

Felesége: Korenkova Maria Mikhailovna (1893-1958), a csuvas ASSR kitüntetett tanára .

Fiai:

Pedagógiai tevékenység

1903-1948-ban a Tyurleminskaya vidéki iskolában dolgozott orosz és csuvas nyelvtanárként, vezetőtanárként , igazgatóként (1934-től) [5] .

Tankönyvek fordításán és összeállításán dolgozott. 1929-ben megjelent "Matematikai munkafüzete" és "Az orosz nyelv tankönyve", valamint "Sanitaripe gigiina naukěsem" ("Egészségügyi és higiéniai készségek") a csuvas általános iskola szerves részévé vált.

Publikációk és fordítások

G. A. Korenkov első verse „Ěçleme chěnni” („Munkára hívás”) címmel a „ Khypar ” című újságban jelent meg 1906-ban.

G. A. Korenkov fordítói tevékenységet is folytatott. Az ő tollából származtak A. S. Puskin , M. Yu. Lermontov , Dzhambul kazah költő műveinek fordításai . Gavril Alekszejevics arról ismert, hogy ő volt az egyik első, aki lefordította I. A. Krylov meséit csuvas nyelvre. Fordításában a nagy fabulista mintegy 20 meséje jelent meg a köztársasági folyóiratokban. Köztük: " Sárkányfly és hangya " ("Shărchăkpa kătkă"), " Hattyú, csuka és rák " ("Akăsh, rák, çărttan"), " Róka és szőlő " ("Tilěpe içěm çyrli") és még sokan mások.

G. A. Korenkov összesen mintegy 150 verset , 5 verset és 6 verses mesét írt , amelyek tájat, szerelmet és filozófiai szövegeket , szatírát mutatnak be . Hét szótagos szótaggal írt , igyekezett bevezetni a szillabo-tonikát [6] . A költő különböző műfajokban írt - a lírai miniatúráktól és kis epigrammáktól a lírai epigrammákig [1] . Sajnos munkáinak többsége nem jelent meg az időszaki sajtóban [7] . Ennek ellenére Gavril Alekszejevics irodalmi örökségét gondosan megőrizték a Csuvas Köztársaság Állami Sajtóarchívumának alapjaiban.

A figurativitás szempontjából G. Korenkov első költeményeit a jelentősebb idilli motívumokat tartalmazó tájszövegek iránti hajlam jellemzi (például a „Pirӗn yal” 1901-es keltezésű költemény).

A forradalom előtti időszak csuvas irodalmának sok más alakjához hasonlóan a költő számos versét oktatási témáknak szentelték:

"Puçra shuhӑsh numai ta..." :

Mӗnshӗn, chӑvash çynnisem,
Katґk pulsa tӑratpӑr?
Mӗnshӗn çyraç ytisem , Mönshön
epir çyvratpӑr ?




— „Puçra shuhӑsh numai ta...”, 1907 [8]

Memória

Szülőfalujában, Staraya Tyurlema ​​[9] utcájában a költőről neveztek el .

Díjak és címek

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 Artemiev Yu. M. csuvas irodalom a két század fordulóján = Ĕmĕr puçlamăshĕ  (Chuv.) . - Cseboksári : Csuvas könyvkiadó , 1996. - S. 69-74.
  2. ↑ Megjegyzés | HYPAR . hypar.ru . Letöltve: 2022. február 5. Az eredetiből archiválva : 2022. február 5..
  3. ↑ Költő-fordító (G.A. Korenkov születésének 125. évfordulójára) . Letöltve: 2022. február 5. Az eredetiből archiválva : 2022. február 5..
  4. ↑ L. Szerebrjakov. Örökítsd meg a költő és a tanár nevét. "Yalav" ("Banner"), 2012. augusztus 03 . Letöltve: 2013. december 9. archiválva az eredetiből: 2013. december 13.
  5. ↑ Írók: Korenkov Gavriil Alekseevich . nasledie.nbchr.ru . Letöltve: 2022. február 5. Az eredetiből archiválva : 2020. július 16.
  6. ↑ „Csuvasia kulturális öröksége” portál. Korenkov Gavril Alekszejevics Letöltve: 2013. december 9. Az eredetiből archiválva : 2013. december 15.
  7. ↑ Karinkke Kavĕrli  (Chuv.) . Letöltve: 2022. július 7. Az eredetiből archiválva : 2022. február 5..
  8. ↑ kchl_0_0000851.pdf . Letöltve: 2022. február 24. Az eredetiből archiválva : 2022. február 24..
  9. ↑ 1 2 csuvas enciklopédia. Személyiségek. Korenkov Gavril Alekszejevics Letöltve: 2013. december 9. archiválva az eredetiből: 2013. december 13.

Irodalom