Csarnok (bizottság)

Zala ( magyarul Zala ) történelmi megye a Magyar Királyság nyugati részén . Jelenleg ez a terület a Magyar Köztársaság Zala megyéhez , valamint a horvát Muraközséghez és a szlovéniai Lendva községhez tartozik . A megye közigazgatási központja Zalaegerszeg város volt .

Földrajz

Zala a Balatontól nyugatra, dombos síkságon fekszik. A megyéhez tartozik a Balaton nyugati partjának nagy része. A Dráva folyó képezte Zala déli határát . A megye területén a Mura és a Zala is átfolyt . A vármegye területe 5995 km² volt ( 1910 -ben ). Zala a magyar Vas , Veszprém és Somogy megyékkel, a horvát Bjelovar és Varashd megyével , valamint Stájerország osztrák koronaföldjével határos .

Zala megye borairól volt ismert Magyarországon . Emellett itt fejlődött ki a dohánytermesztés , a halászat és a sertéstenyésztés . A 19. század második felében a Balaton partvidéke népszerű turisztikai övezetté vált .

Történelem

A 9. században a vármegye területén létezett a Blateni Szláv Hercegség . Zala a 11. század elején I. Szent István király alatt létrejött első magyar komiták egyike volt . Az I. világháború után a trianoni békeszerződés értelmében a megye déli része (a Murán túl ) a Szerb, Horvát és Szlovén Királysághoz került ( 1929 - től Jugoszlávia ). A többi a Magyar Köztársaságon belül maradt Zala megye néven . 1950 -ben a Balaton északi partja Veszprém megyéhez, az egykori Vash megye Zalaegerszegtől északra egy kis része pedig Zala megyéhez került.

Jugoszlávia 1991 -es összeomlása után az egykori Zala megye jugoszláv része két állam területére került: a Mura és Dráva közötti terület ( Medzhimurje ) a Horvát Köztársasághoz, a város területe pedig a Horvátországhoz került. Lendva - a Szlovén Köztársaságnak .

Népesség

Az 1910-es népszámlálás adatai szerint Zala megye területén 466 300 lakos élt, akiknek többsége (több mint 73%) nemzetiség szerint magyar volt . A szláv kisebbség főleg Zala déli részét lakta a Mura mentén. A megyében a horvátok a lakosság mintegy 20%-át, a szlovének több mint 5%-át teszik ki. Zala területén a németek alig több mint 1%-a élt, főleg városokban. A lakosság uralkodó vallása a katolicizmus volt , amelyet a lakosság több mint 91%-a gyakorolt. A zsidók a lakosság mintegy 4%-át tették ki.

Közigazgatási felosztások

A 20. század elején a vármegye a következő kerületeket foglalta magában:

Lásd még

• Zala (megye)
• Intermurje

Irodalom

• Magyarország története. M., 1971
• Jugoszlávia története, 1-2. M., 1963

Linkek

• 1910. évi népszámlálási adatok Zala megye szerint
• A terem bizottságának térképe 1911-re
• Magyarország területi felosztása a trianoni békeszerződés értelmében