Kirgizisztán külpolitikája

Kirgizisztán külpolitikája – Kirgizisztán általános  irányvonala a nemzetközi ügyekben . A külpolitika szabályozza Kirgizisztán kapcsolatait más államokkal. Ezt a politikát a Kirgiz Köztársaság Külügyminisztériuma hajtja végre .

Történelem

Függetlensége óta Kirgizisztán külpolitikáját két megfontolás vezérli: egyrészt az, hogy az ország túl kicsi és túl szegény ahhoz, hogy jelentős külföldi segítség nélkül gazdaságilag életképes legyen, másrészt az, hogy az ország a bolygó instabil részén helyezkedik el és sebezhető. . Ez a két megfontolás jelentősen befolyásolta Kirgizisztán nemzetközi pozícióját, különösen a fejlett országokkal és közvetlen szomszédaival kapcsolatban [1] .

Askar Akaev kirgiz elnök és az ország miniszterei függetlenné válása óta számos hivatalos látogatást tettek más országokban, kapcsolatokat építettek ki és partnereket kerestek. A függetlenség első négy évében Askar Akayev ellátogatott az Amerikai Egyesült Államokba , Törökországba , Svájcba , Japánba , Szingapúrba és Izraelbe . Kirgiz tisztviselők Iránban , Libanonban és Dél-Afrikában is jártak, a miniszterelnökök pedig Európa nagy részét bejárták. E látogatások egyik következménye, hogy Kirgizisztánt 120 ország ismeri el, és közülük 61-gyel tart diplomáciai kapcsolatot. Az Egyesült Államok nagykövetsége 1992 februárjában nyílt meg Biskekben , a kirgiz nagykövetség pedig még abban az évben megnyílt Washington DC -ben. Az ország tagja a legtöbb jelentős nemzetközi szervezetnek, köztük az ENSZ -nek , az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek , a Világbanknak , az IMF -nek és az EBRD -nek . Kirgizisztán csatlakozott az Ázsiai Fejlesztési Bankhoz , a Gazdasági Együttműködési Szervezethez és az Iszlám Bankhoz is [1] .

Askar Akayev többször is hangsúlyozta, hogy az ország külpolitikájának fő elve a szigorú semlegesség. Kirgizisztán egy kicsi, viszonylag szegény, távoli ország, inkább hajlamos segítséget kérni a világközösségtől, mint hozzájárulni ahhoz. Askar Akaev különösen a függetlenség első hónapjaiban hangsúlyozta Kirgizisztán szellemi és politikai potenciálját, remélve, hogy a világ közösségét bevonza az ország fejlesztésébe. Askar Akaev felvetette annak lehetőségét, hogy az országot "ázsiai Svájccá" alakítsák, köszönhetően a nemzetközi pénzügyi segítségnek és a könnyűiparnak, elsősorban az elektronikai iparnak, amely várhatóan a szovjet korszak védelmi iparának átalakulásából fog kialakulni. Nagyrészt Askar Akaev hírnevének és személyiségének köszönhetően Kirgizisztán a FÁK -ban a külföldi segélyek legnagyobb kedvezményezettjévé vált egy főre jutva [1] .

A kirgiz gazdaság hanyatlása és a népek növekvő elégedetlensége azonban kevésbé optimistává tette Askar Akaev kormányát a nemzetközi segítséggel kapcsolatban, amelyre számíthat. Ugyanakkor az ország közvetlen környezetében zajló politikai és társadalmi események arra kényszerítették az ország vezetését, hogy a külpolitikai problémákra jobban odafigyeljen, mint a hazaiakra [1] .

Kapcsolatok a szomszédos államokkal

Kazahsztán

Kína

Tádzsikisztán

Üzbegisztán

Oroszország

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 4 Kirgizisztán – Külkapcsolatok . Letöltve: 2020. január 1. Az eredetiből archiválva : 2021. május 09. (határozatlan)