Kelet-Timor külpolitikája

Kelet-Timor külpolitikája – Kelet - Timor nemzetközi ügyek  általános kurzusa . A külpolitika szabályozza Kelet-Timor kapcsolatait más államokkal. Ezt a politikát a kelet-timori külügyminisztérium igazgatja .

Történelem

A Külügyminisztérium a Miniszterek Tanácsa által a nemzetközi diplomácia és együttműködés, a konzuli feladatok, valamint a külföldön élő timoriak érdekeinek védelmében kidolgozott és jóváhagyott politikák kidolgozásáért, végrehajtásáért, koordinálásáért és értékeléséért felelős központi kormányzati szerv. [1] .

Az államtitkár és a Külügyminisztérium az egységes irányvonalat és összhangot garantálva tervezik, javasolják és hajtják végre Kelet-Timor külpolitikáját, előkészítik a hatáskörükbe tartozó törvény- és rendelettervezeteket, tárgyalnak és javaslatot tesznek a nemzetközi szerződések és megállapodások megkötésére. az ország külpolitikai prioritásaival összhangban, Kelet-Timor érdekeinek külföldön történő előmozdítása és a timori állampolgárok védelmének biztosítása más államokban, Kelet-Timor érdekeinek képviselete más államokban és nemzetközi szervezetekben, a nagykövetségek tevékenységének irányítása és koordinálása, diplomáciai képviseletek, állandó és ideiglenes képviseletek, valamint konzuli hivatalok a külpolitika prioritásainak megfelelően [1] .

A külügyminiszternek meg kell terveznie és végre kell hajtania Kelet-Timor Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségéhez (ASEAN) való csatlakozásának előkészületeit, és biztosítania kell az ország képviseletét a vonatkozó találkozókon és rendezvényeken; a Pénzügyminisztériummal és más illetékes állami intézményekkel egyeztetve javaslatot tenni és végrehajtani a nemzetközi együttműködés politikájára, koordinálni a Pénzügyminisztériummal és a Kelet-Timor Kormányának más illetékes szervezeti egységeivel a fejlesztési partnerekkel fenntartott kapcsolatait; ellátja a gazdasági tevékenység kérdéseivel kapcsolatos rábízott feladatokat, és együttműködési mechanizmusokat alakít ki az érintett tevékenységi területek felett felügyeletet gyakorló egyéb állami szervekkel való koordináció érdekében [1] .

2002 . szeptember 27 - én Kelet - Timor csatlakozott az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez . Megfigyelő a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségében (ASEAN), és részt vett az ASEAN Regionális Fórumán 2005 júliusában. Kelet-Timor külpolitikája nagymértékben függ az Indonéziához fűződő kiemelt kapcsolatoktól , a szomszédos országoktól: Ausztráliától , Malajziától és Szingapúrtól , valamint a baráti donorországoktól: az Amerikai Egyesült Államoktól , Kínától , az Európai Uniótól , Japántól és Portugáliától [1] .

2002. május 20-án az ENSZ átadta az irányítást Kelet-Timor első demokratikusan megválasztott kormányának, az ENSZ kelet-timori átmeneti kormányzata pedig átadta a hatalmat az Egyesült Nemzetek Szervezete Kelet-Timor Támogatási Missziójának (UNMISET). Az UNMISET az 1410. számú ENSZ BT-határozat alapján jött létre kezdetben 2002 májusáig, de később 2003 májusáig meghosszabbították, hogy segítse a kelet-timori kormányt az alapvető adminisztratív feladatok ellátásában, valamint ideiglenes belső és külső biztonságot nyújtson. 2004 májusában az ENSZ BT beleegyezett az UNMISET megbízatásának hat hónapos időszakra történő meghosszabbításába, majd a mandátum egy utolsó hat hónapos időszakra történő meghosszabbításába 2005 májusáig [1] .

2005 májusában az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta az 1599. számú határozatot az ENSZ kelet-timori irodájának (UNOTIL) létrehozásáról 2006. május 20-ig tartó mandátummal. A 2006 tavaszi zavargások után azonban a Biztonsági Tanács beleegyezett az UNOTIL működésének 2006. augusztus 25-ig történő meghosszabbításába. Ezen a napon az 1704. számú ENSZ BT-határozat létrehozta az Egyesült Nemzetek Szervezetének új Integrált Misszióját Kelet-Timorban . E misszió megbízatása magában foglalta a nemzeti megbékélés folyamatát, valamint a közbiztonság helyreállítását és fenntartását [1] .

2001 novemberében a Kelet-Timor Miniszterek Tanácsa hivatalossá tette szándékait azzal, hogy lehetővé tette José Ramos-Horta külügyminiszter számára, hogy folytassa a Barátsági és Együttműködési Szerződés aláírását az ASEAN-nal, és a függetlenedés után azonnal megfigyelői státuszt kérjen. Átmeneti intézkedésként 2005 júliusában az ASEAN felkérte Kelet-Timort, hogy legyen tagja a szervezet regionális fórumának. 2011 márciusában Kelet-Timor hivatalosan is jelentkezett az ASEAN-hoz, a külügyminiszter pedig Indonéziában járva írta alá a kérelmet. 2013 áprilisában az ASEAN hozzájárult Kelet-Timor számára, hogy megfigyelőként részt vegyen a csoport jövőbeli ülésein [1] .

Míg az összes ASEAN-állam közös célja a regionális biztonság, hiányzik a kölcsönös katonai védelmi együttműködés a közös biztonság kollektív megértéséhez, ami rávilágít arra a tendenciára, hogy a védelmi intézkedéseket önálló képességként határozzák meg. Ez biztonsági dilemmát teremthet egyes országokban, ami fegyverkezési versenyhez vezethet. A fegyveres erők modernizálásának céljával összefüggő védelmi kiadások folyamatos növekedése támadó álláspontra késztette az ASEAN-államokat [1] .

Kelet-Timor földrajzi elhelyezkedése rendkívül fontos tényező közvetlen szomszédai, különösen Indonézia számára, a politikai és biztonsági helyzet, a demokratizálódási folyamat és a gazdasági fejlődés kapcsán. Ausztrália biztonsági szempontból Kelet-Timort az egyik biztonsági övezetébe helyezheti, vagyis pufferként közvetlen védelméhez. A második világháború idején Kelet-Timor heves harcok színhelye volt . Jelenleg Indonézia és Ausztrália stratégiai ambíciói rejtve maradnak, és továbbra is relevánsak Kelet-Timor fejlődése szempontjából [1] .

1999-ben Ausztrália vezette a Nemzetközi Kelet-Timor Erőt (INTERFET), amely helyreállította a rendet Kelet-Timorban, jelenleg pedig a kelet-timori kormány kérésére a 2006. április/májusban bekövetkezett zavargásokat követően bevetett Nemzetközi Stabilizációs Erőket (ISF). Ausztrália emellett az ország fő fejlesztési segélyszolgáltatója. 2002. május 20-án Ausztrália és Kelet-Timor aláírta a Timori-tengeri szerződést, amely közös állami részesedést ír elő a Timori-tenger olajtermeléséhez . A szerződés 2003 áprilisában lépett hatályba, és a Joint Oil Development Area 90%-át Kelet-Timornak, 10%-át Ausztráliának biztosította [1] .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Timor – Külkapcsolatok . Letöltve: 2019. december 26. Az eredetiből archiválva : 2019. december 26. (határozatlan)