Aranytartalékok
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. április 28-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .Az arany- és devizatartalékok rendkívül likvid eszközök , amelyek az állami monetáris hatóságok ellenőrzése alatt állnak [1] . Monetáris aranyból [2] és devizában lévő alapokból , speciális lehívási jogokból , az IMF -ben lévő tartalék pozícióból áll .
Az arany- és devizatartalék szerkezete
Deviza alapok
A devizaalapok közé tartoznak:
- készpénz más országokból;
- levelező számlák egyenlege , beleértve az aranyban lévő fel nem osztott fémszámlákat ;
- legfeljebb 1 éves eredeti lejáratú betétek , ideértve az aranybetéteket, a visszavásárlási ügyletekben nyújtott kölcsönöket , külföldön központi bankoknál , a Nemzetközi Fizetések Banknál és más, legalább hosszú lejáratú hitelminősítésű nem rezidens hitelintézeteknél "A" a " Fitch Ratings " és a " Standard & Poor's " minősítő intézetek besorolása szerint (vagy "A2" a " Moody's " minősítő intézet besorolása szerint );
- nem rezidensek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátói ) a Fitch Ratings és a Standard & Poor's minősítő intézetek besorolása szerint legalább „AA-” (vagy „Aa3” a minősítés szerint) Moody's ügynökség ”), valamint egyéb pénzügyi követelések nem rezidensekkel szemben, amelyek eredeti futamideje legfeljebb 1 év.
az értékpapír - kölcsönadási műveletek keretében a partnereknek átadott értékpapírok (más értékpapírokért cserébe) a nemzetközi tartalékban kerülnek elszámolásra, míg a közvetlen visszavásárlási ügyletekhez kapcsolódó értékpapír-biztosítékok nem tartoznak a tartalékok közé. A penziós repóügyletek vagy értékpapír-kölcsönök fedezeteként kapott értékpapírok nem szerepelnek a nemzetközi tartalékokban.
Az USA-dollárra történő átváltás más pénzek orosz rubelhez viszonyított árfolyamán alapul.
Különleges lehívási jogok
A különleges lehívási jogok (SDR) a Nemzetközi Valutaalap által kibocsátott és a kormány IMF-nél vezetett számláján tartott nemzetközi tartalékeszközöket tartalmazzák .
Tartalékpozíció a Nemzetközi Valutaalapban
Az IMF tartalékpozíciója a Nemzetközi Valutaalap kormánykvótájának valutakomponense.
Monetáris arany
Történelem
Korábban az állam tartalékait aranyban képezték , de a Bretton Woods-i konferencia eredményeként az Amerikai Egyesült Államok az USA-dollár és az arany átváltási kötelezettsége miatt támogatást nyújtott az amerikai dollárhoz , mint világvalutához. Az aranystandardról a szabad konvertibilitásra való áttérés folyamatában az amerikai dollár az arany mellett a világpénz egyik fajtája lett. Ezt követően a Bretton Woods-i rendszer 1971-es összeomlása után az USA felhagyott az USA-dollár aranyra való átváltásával, de tekintettel arra, hogy az USA-dollár részesedése a világ elszámolásaiban meghatározó, továbbra is az USA-dollár marad a fő tartalékvaluta . a legtöbb központi bank továbbra is nagy mennyiségű nemzetközi tartalékot tart USA-dollárban. A nemzetközi tartalékok devizaszerkezetének változása a világban azt mutatja, hogy a 20-21. század fordulóján az Egyesült Államok és Nagy-Britannia erősítette leginkább devizáit . Európa vezető kontinentális országai csak az euró létrehozásával tudtak ellenállni a túlzott erősödésnek, amelyet Oroszország is aktívan ellenez .
A világ devizatartalékainak szerkezete
| Pénznemek | 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| usadollár | 59,0% | 62,1% | 65,2% | 69,3% | 70,9% | 70,5% | 70,7% | 66,5% | 65,8% | 65,9% | 66,4% | 65,7% | 64,1% | 64,1% | 62,1% | 61,8% | 62,3% | 61,1% | 61,0% | 63,1% | 64,2% | 64,0% |
| EUR | — | — | — | — | 17,9% | 18,8% | 19,8% | 24,2% | 25,3% | 24,9% | 24,3% | 25,2% | 26,3% | 26,4% | 27,6% | 26,0% | 24,7% | 24,3% | 24,4% | 22,1% | 19,7% | 19,7% |
| DEM | 15,8% | 14,7% | 14,5% | 13,8% | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — |
| angol font | 2,1% | 2,7% | 2,6% | 2,7% | 2,9% | 2,8% | 2,7% | 2,9% | 2,6% | 3,3% | 3,6% | 4,2% | 4,7% | 4,0% | 4,3% | 3,9% | 3,8% | 4,0% | 4,0% | 3,8% | 4,9% | 4,4% |
| jen | 6,8% | 6,7% | 5,8% | 6,2% | 6,4% | 6,3% | 5,2% | 4,5% | 4,1% | 3,9% | 3,7% | 3,2% | 2,9% | 3,1% | 2,9% | 3,7% | 3,6% | 4,1% | 3,8% | 3,9% | 4,0% | 4,2% |
| FRF | 2,4% | 1,8% | 1,4% | 1,6% | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — |
| CHF | 0,3% | 0,2% | 0,4% | 0,3% | 0,2% | 0,3% | 0,3% | 0,4% | 0,2% | 0,2% | 0,1% | 0,2% | 0,2% | 0,1% | 0,1% | 0,1% | 0,1% | 0,3% | 0,3% | 0,3% | 0,3% | 0,2% |
| CNY | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | 1,1% |
| Egyéb | 13,6% | 11,7% | 10,2% | 6,1% | 1,6% | 1,4% | 1,2% | 1,4% | 1,9% | 1,8% | 1,9% | 1,5% | 1,8% | 2,2% | 3,1% | 4,4% | 5,1% | 6,3% | 6,5% | 6,9% | 6,9% | 6,4% |
Források:
| ||||||||||||||||||||||
A nemzetközi tartalékok szintje
| Nem. | Ország | Aranytartalék milliárd USD-ban | A teljes külső adósság milliárd USD-ban | Nettó nemzetközi tartalékok milliárd USD-ban |
|---|---|---|---|---|
| egy | Kína | 3213,8 (2022. február) [3] | 16250.63 | -13018.53 (2021. augusztus) |
| 2 | Japán | 1384,5 (2022. február 28.) [4] | 13504.017 | -12079.717 (2021. augusztus 31.) |
| - | eurózóna | 1179,0 (2022. január) [5] | 14259.517 | -13203.017 (2021. július) |
| 3 | Svájc | 1094,0 (2022. január) [6] | 1844.780 | -756,98 (2021. július) |
| négy | Oroszország | 634,9 (2022. február 4.) [7] [8] | 478.2 | 161,4 (2022. január 21.) |
| 5 | India | 631,9 (2022. február 4.) [9] | 7677.880 | -7060,98 (2021. augusztus 20.) |
| - | Kínai Köztársaság (Tajvan) | 550,0 (2022. február) [10] | 146.800 | 396,3 (2021. július) |
| - | Hong Kong ( Kína ) | 490,9 (2022. február) [11] | 1630.590 | -1133,59 (2021. augusztus) |
| 6 | A Koreai Köztársaság | 461,8 (2022. február) [12] | 407.341 | 56 559 (2021. augusztus) |
| 7 | Szaud-Arábia | 441,5 (2021. július) [5] | 200,9 | 248 (2021. március) |
| nyolc | Szingapúr | 426,6 (2022. február) [13] | 1320.567 | -902 467 (2021. augusztus) |
| 9 | Brazília | 367,5 (2021. december 2.) [14] | 556.418 | -184 618 (2021. szeptember 3.) |
Megjegyzések:
- ^ Kína negyedévente frissíti az információkat.
A Kínai Népi Bank adatai szerint 2022. június végén Kína devizatartalékai 3,07127 billió dollárt tettek ki, ami 56,51 milliárd dollárral kevesebb, mint májusban [15].
- ^ Oroszország és India hetente és havonta frissíti az információkat.
- ^ Brazília naponta frissíti az információkat.
Oroszország devizatartalékai
Egy ország nemzetközi tartalékai (tartalékeszközei) olyan külső eszközöket foglalnak magukban, amelyek a monetáris hatóságok rendelkezésére állnak és ellenőrzik a fizetési mérleg hiány finanszírozási szükségleteinek kielégítését, a devizapiaci intervenciót az árfolyam befolyásolása érdekében és egyéb releváns céljaira (például a nemzeti valutába és a gazdaságba vetett bizalom fenntartása, valamint a külföldi hitelfelvétel alapjaként). A tartalékeszközöknek devizaeszközöknek és reáleszközöknek kell lenniük. A nemzetközi tartalékok csak jó minőségű eszközöket tartalmaznak. Az Orosz Föderáció nemzetközi tartalékai az Oroszországi Bank és az Orosz Föderáció kormánya által tartott rendkívül likvid külföldi eszközök. Az Orosz Föderáció nemzetközi tartalékai Oroszország összes külső eszközének fő részét képezik. A nemzetközi tartalékok az Oroszországi Bank által eszközölt külföldi befektetések. Oroszország nemzetközi tartalékainak nagy része más államok értékpapírja. A Bank of Russia devizatartalékot is elhelyez külföldi bankok betéti és egyéb számláin. Ezek a befektetések nagyon alacsony, százalékos töredékekben mérhető hozamot hozhatnak évente, sőt néha veszteséget is termelhetnek. 2014. október 1-jén 454,2 milliárd dollárt tettek ki, ami az Orosz Föderáció összes külső eszközének 32,2%-a. Oroszország összes külső eszköze 1410,9 milliárd dollár volt, ezek olyan eszközök, amelyek különböző formájú (közvetlen, portfólió- és egyéb befektetések) tőkeexport eredményeként jönnek létre [16] .
Az Orosz Föderáció Nemzeti Vagyonalapjának devizában denominált és az Orosz Föderáció kormánya által az Orosz Banknál vezetett számlán elhelyezett része, amelyet az Orosz Föderáció külföldi pénzügyi eszközökbe fektet be, a nemzetközi tartalékok részét képezi. az Orosz Föderáció.
Az orosz aranytartalékok fejlesztése
A 2000-es évek eleji szénhidrogénár -emelkedésnek köszönhetően Oroszország aranytartalékai gyorsan nőttek, és 2008 augusztusában elérte a 598,1 milliárd dolláros csúcsot [17] . A 2008-as gazdasági világválság idején 2009 májusában 383 milliárd dollárra csökkentek, de 2011 szeptemberére majdnem helyreálltak, és 545 milliárd dollárt tettek ki. 2014-ben az olajárak zuhanása, a Krím annektálása és az orosz-ukrán események a nemzetközi hitelezés korlátozásához és a szankciókhoz vezettek, ami az országban a devizabevételek csökkenéséhez és a külső adósságok hirtelen kifizetéséhez vezetett . Ezek a folyamatok 2015 tavaszára lokális minimumra, 356 milliárd dollárra csökkentették az aranytartalék devizarészét, ami után az aranytartalék lassan ismét növekedni kezdett. 2019. március 1-jén 482,8 milliárd dollárt tettek ki [18] [19] .
A 2008-as válság után az orosz aranytartalékokat aktívan elkezdték feltölteni fizikai arannyal. 2020. január 1-jén Oroszország aranytartaléka 2271 tonnát tett ki.
2020-ban az aranytartalékok aktív további növelésének részeként a tartalékok meghaladták a 2008-as maximumot, és 2020 augusztusában 600,7 milliárd dollárt tettek ki. A következő rekord 2021. május 21-én született, amikor az aranytartalékok 600,9 milliárd dollárt tettek ki. Ezt követően 2021 folyamán a rekordot sokszor frissítették, és december 24-re elérte a 630,5 milliárd dollárt [20] .
Az Orosz Föderáció tartalékai az Oroszországi Bank szerint január 1-jén. Az értékeket tizedesjegyekkel kerekítjük:
| Év | Aranytartalékok, milliárd dollár | Pénz / arany |
|---|---|---|
| 2022 | 631 | 498 / 133 |
| 2021 | 596 | 457 / 139 |
| 2020 | 554 | 444/110 |
| 2019 | 468 | 382/86 |
| 2018 | 432 | 356/76 |
| 2017 | 377 | 317/60 |
| 2016 | 368 | 319/48 |
| 2015 | 385 | 339/46 |
| 2014 | 509 | 469/39 |
| 2013 | 537 | 486/51 |
| 2012 | 498 | 453/44 |
| 2011 | 479 | 443/35 |
| 2010 | 439 | 416/22 |
| 2009 | 426 | 411/14 |
| 2008 | 478 | 466/12 |
| 2007 | 303 | 295/8 |
| 2006 | 182 | 175/6 |
| 2005 | 124 | 120/3 |
| 2004 | 76 | 73/3 |
| 2003 | 47 | 44/3 |
| 2002 | 36 | 32/4 |
| 2001 | 27 | 24/3 |
| 2000 | 12 | 8/3 |
| 1999 | 12 | 7/4 |
| 1998 | 17 | 12/4 |
| 1997 | tizenöt | 11/4 |
| 1996 | 17 | 14/2 |
| 1995 | 6 | 3/2 |
| 1994 | nyolc | 5/3 |
| 1993 | négy | 12 |
A bevezetett szankciók következtében az Orosz Föderáció Központi Bankja devizatartalékának egy részét befagyasztották [21] . Az állam aranyát és külön az Orosz Föderáció Központi Bankjának aranyát az Orosz Föderáció területén tárolják.
Jegyzetek
- ↑ A. Ya. Sukharev, V. E. Krutskikh, A. Ya. Szuharev. Arany- és devizatartalékok // Nagy jogi szótár. — M.: Infra-M . – 2003.
- ↑ "Oroszország tartalékai 15,7 milliárd dollárral csökkentek egy hét alatt" . Letöltve: 2014. december 25. Az eredetiből archiválva : 2014. december 26..
- ↑ Kezdőlap >> Adatok és statisztikák >> Forex tartalékok >> Devizatartalékok (hivatkozás nem elérhető) . Állami devizaigazgatás, Kína. Letöltve: 2017. június 1. Az eredetiből archiválva : 2018. február 9..
- ↑ (2022. február 28-i állapot) . Letöltve: 2022. március 9. Az eredetiből archiválva : 2022. március 9..
- ↑ 12 IMF- adatok . Letöltve: 2020. december 8. Az eredetiből archiválva : 2021. január 14.
- ↑ Svájc tartalékeszközei . Letöltve: 2016. december 2. Az eredetiből archiválva : 2021. október 4..
- ↑ Az Orosz Föderáció nemzetközi tartalékai. Havi értékek a jelentési dátum kezdetén . Letöltve: 2020. január 16. Az eredetiből archiválva : 2020. január 16.
- ↑ Az Orosz Föderáció nemzetközi tartalékai. Heti értékek a jelentési dátum végén . Letöltve: 2020. január 16. Az eredetiből archiválva : 2020. január 16.
- ↑ Reserve Bank of India – Heti statisztikai melléklet . Hozzáférés időpontja: 2016. január 19. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4.
- ↑ Devizatartalékok 2022. február végén
- ↑ Megjelent Hongkong legfrissebb devizatartalék-adatai
- ↑ Hivatalos devizatartalékok
- ↑ Hivatalos devizatartalékok . Hozzáférés időpontja: 2016. február 18. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 24..
- ↑ Idősoros Menedzsment Rendszer . Letöltve: 2013. január 9. Az eredetiből archiválva : 2013. január 11..
- ↑ Kína devizatartalékai csökkentek 2022 júniusában
- ↑ Oroszország nemzetközi tartalékai a szankciók „Damoklész kardja” alatt, 2015. január 28 . Letöltve: 2016. augusztus 15. Az eredetiből archiválva : 2016. augusztus 16..
- ↑ Az Orosz Föderáció arany- és devizatartaléka 2008 októbere óta elérte a maximumot :: Gazdaság :: RBC . Letöltve: 2020. június 27. Az eredetiből archiválva : 2020. június 27.
- ↑ Oroszország nemzetközi tartalékai 2,3 milliárd dollárral nőttek . Letöltve: 2019. március 10. Az eredetiből archiválva : 2019. március 7.
- ↑ Az Orosz Föderáció nemzetközi tartalékainak dinamikája - rögzített kapcsolat . www.cbr.ru _ www.cbr.ru (2021.04.30.). Letöltve: 2021. május 6. Az eredetiből archiválva : 2021. május 7.
- ↑ Az Orosz Föderáció nemzetközi tartalékai _ Bank of Russia . Letöltve: 2021. május 11. Az eredetiből archiválva : 2021. május 13.
- ↑ Putyin elmagyarázta Scholznak és Draghinak a rubelre való átállásról szóló döntést a gázfizetésben. Archív másolat 2022. március 31-én a Wayback Machine -nél - RIA Novosti , 2022.03.31.
Irodalom
- Arany- és devizatartalékok // Kazahsztán. Nemzeti Enciklopédia . - Almati: Kazah enciklopédiák , 2005. - T. II. — ISBN 9965-9746-3-2 . (CC BY SA 3.0)
 Szótárak és enciklopédiák | |
|---|---|
| Bibliográfiai katalógusokban |
| Nemzetközi monetáris rendszerek és árfolyamrendszerek | |
|---|---|
| Monometalizmus / Bimetallizmus | Ezüststandard (16-19 . század) → Béna valuta (19. század) → Aranystandard (1717-1944) → |
| Nemzetközi Valutarendszerek | → Bretton Woods-i valutarendszer (1944-1971) → Jamaicai valutarendszer (1976-jelenleg) |
| Európai Monetáris Rendszer | |
| Nemzetközi pénzintézetek | |
| Fix / Lebegő árfolyam |
|
Monetáris politikai eszközök | |
| Lásd még | |