A nemzetközi pénzügyekben a világvaluta (vagy globális valuta ) arra a pénznemre utal , amelyben a legtöbb nemzetközi fizetés történik, és amely a fő tartalékvalutaként szolgál .
A valuták sokféle formát ölthetnek, a következő paraméterek függvényében: mit bocsát ki, ki és mi a fedezet. A paraméterek specifikus konfigurációja különböző típusú pénzeket eredményez .
Domináns globális tartalékvaluták:
A Bretton Woods-i konferencia (1944) utáni időszakban számos nemzeti valuta árfolyamát hasonlították össze az amerikai dollár rögzített árfolyamával , amelyet bizonyos mennyiségű aranyra lehetett váltani . Ez az amerikai dollár, mint globális valuta dominanciájához vezetett.
A 20. század közepe óta a de facto világvaluta az amerikai dollár . Ahogy Robert Gilpin írta Global Political Economy: Understanding the International Economic Order (2001) című könyvében: „Az összes nemzetközi pénzügyi tranzakció körülbelül 40-60%-a dollárban történik. Évtizedek óta a dollár a világ fő tartalékvalutája; 1996-ban a központi bankok összes devizatartalékának kétharmadát dollárban tartották.”
Sok világ valutája az amerikai dollárhoz köti az árfolyamát. Egyes országok ( Ecuador , El Salvador és Panama ) tovább mentek, és felhagytak saját nemzeti valutájukkal, és átálltak az amerikai dollárra (lásd a dollárosítást ).
Az USA-dollár továbbra is dominál globális tartalékvalutaként, a devizatartalékok 63,9%-át dollárban, 26,5%-át pedig euróban tartják (lásd: Tartalékvaluta ).
1999-től kezdődően az USA-dollár dominanciája hanyatlásnak indult, mivel az euró egy nagyobb gazdaságot képviselt, és egyre több ország vette át az eurót nemzeti valutaként. Az euró megörökölte az egyik fő tartalékvaluta státuszát, amely a német márka (DM) volt, és azóta az euró részaránya a hivatalos tartalékokban növekszik, mivel a bankok keresik a lehetőségeket tartalékaik diverzifikálására és kereskedelmére. az eurózóna országaiban növekszik [1] .
A dollár jelenlegi gyakorlatához hasonlóan néhány ország elkezdte valutáját az euróhoz kötni. Például a balti köztársaságok (volt) valutái ( észt korona , litván litas , lett lat ), bolgár leva , zöld-foki-szigeteki escudo és CFA frank .
A modern idők egyik leghíresebb kereskedelmi érméje , elsősorban külkereskedelemben használt érme a spanyol peso . Ezt a taler típusú ezüstérmét I. Károly (1516-1556) bocsátotta ki először , és 8 reál címletű volt ( spanyol peso de à ocho - szó szerint „nyolc [ reales ] darab”, „nyolcszög” ). Kezdetben Spanyolország címerét és Herkules oszlopait ábrázolták az érmén . III. Károly (1759-1788) alatt az oszlopokat az uralkodó arcképével helyettesítették, amelyet az 1820-1823-as forradalomig megőriztek az érmén . Ezeket az érméket Spanyolországban 1868-ig verték. A fő nyersanyag a Mexikóban bányászott ezüst volt, amely a 19. század eleji függetlenség elnyerése után megkezdte saját érme párhuzamos verését, amely 1888-ig tartott.
A Spanyolország és Mexikó által kibocsátott ilyen típusú érmék a pénzverés teljes ideje alatt 3 milliárdra becsülhetők, Európában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában rendkívül népszerűek voltak, gyakran utánzatok formájában és helyi elnevezéssel is szerepeltek: spanyol vagy mexikói dollár (Észak-Amerika), sanghaji dollár (Kína), piaszterek (Európa, ahol az utánzatokat Franciaország, Poroszország, Dánia, Nagy-Britannia verte), nyolcszög (az USA-ban; angol nyolc darab ), patacao (arab országok, Portugália, Brazília, ahol az érme néha helyi ellenjegyet kapott, pataca (Észak-Afrika), macukin (Mexikó), gourde (Franciaország és nyugat-indiai gyarmatai), kurush (Törökország, Egyiptom), carolus , colonato vagy colunnario (magában Spanyolországban) ). A peso olyan pénznemek közvetlen prototípusa lett, mint az amerikai dollár , a török kurush (piastre) , a makaói pataca , a haiti gourde [2] [3] .
A nemzetközi kereskedelmet olyan pénznemekben bonyolították le, amelyeket a rendelkezésre álló arany tömegével ( arany standard ) képviseltek. Abban az időben a legtöbb nemzeti valuta alapvetően csak az arany súlyának mérésének különböző módjai voltak (hasonlóan a yard és a méter hosszának mérésére, és állandó átváltási tényezővel vannak összefüggésben). Ezért egyesek azt állítják, hogy az arany volt a világ első világpénze. A nemzetközi aranystandard közelgő összeomlása az első világháború alatt jelentős hatással volt a világkereskedelemre .
Lásd még :
| Valuta | 1970 | 1972 | 1976 | 1980 | 1982 | 1983 | 1984 | 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| usadollár | 77,2% | 78,6% | 76,6% | 67,2% | 68,4% | 68,5% | 65,8% | 59,0% | 62,1% | 65,2% | 69,3% | 70,9% | 70,5% | 70,7% | 66,5% | ||||||||
| EUR | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | 17,9% | 18,8% | 19,8% | 24,2% | ||||||||
| DEM | 1,9% | 4,6% | 8,8% | 14,8% | 12,4% | 11,2% | 12,1% | 15,8% | 14,7% | 14,5% | 13,8% | — | — | — | |||||||||
| angol font | 10,4% | 7,1% | 1,9% | 2,9% | 2,4% | 2,6% | 2,8% | 2,1% | 2,7% | 2,6% | 2,7% | 2,9% | 2,8% | 2,7% | 2,9% | ||||||||
| JEN | — | 0,1% | 2,1% | 4,3% | 4,6% | 4,7% | 5,4% | 6,8% | 6,7% | 5,8% | 6,2% | 6,4% | 6,3% | 5,2% | 4,5% | ||||||||
| FRF | 1,1% | 0,9% | 1,6% | 1,7% | 1,3% | 1,1% | 1,0% | 2,4% | 1,8% | 1,4% | 1,6% | — | — | — | |||||||||
| CHF | 0,7% | 1,0% | 2,2% | 3,2% | 2,7% | 2,3% | 2,0% | 0,3% | 0,2% | 0,4% | 0,3% | 0,2% | 0,3% | 0,3% | 0,4% | ||||||||
| Egyéb | 8,7% | 7,7% | 6,8% | 5,9% | 8,2% | 9,6% | 10,9% | 13,6% | 11,7% | 10,2% | 6,1% | 1,6% | 1,4% | 1,2% | 1,4% | ||||||||
|
Források: | |||||||||||||||||||||||
| Pénznemek | 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| usadollár | 59,0% | 62,1% | 65,2% | 69,3% | 70,9% | 70,5% | 70,7% | 66,5% | 65,8% | 65,9% | 66,4% | 65,7% | 64,1% | 64,1% | 62,1% | 61,8% | 62,3% | 61,1% | 61,0% | 63,1% | 64,2% | 64,0% |
| EUR | — | — | — | — | 17,9% | 18,8% | 19,8% | 24,2% | 25,3% | 24,9% | 24,3% | 25,2% | 26,3% | 26,4% | 27,6% | 26,0% | 24,7% | 24,3% | 24,4% | 22,1% | 19,7% | 19,7% |
| DEM | 15,8% | 14,7% | 14,5% | 13,8% | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — |
| angol font | 2,1% | 2,7% | 2,6% | 2,7% | 2,9% | 2,8% | 2,7% | 2,9% | 2,6% | 3,3% | 3,6% | 4,2% | 4,7% | 4,0% | 4,3% | 3,9% | 3,8% | 4,0% | 4,0% | 3,8% | 4,9% | 4,4% |
| jen | 6,8% | 6,7% | 5,8% | 6,2% | 6,4% | 6,3% | 5,2% | 4,5% | 4,1% | 3,9% | 3,7% | 3,2% | 2,9% | 3,1% | 2,9% | 3,7% | 3,6% | 4,1% | 3,8% | 3,9% | 4,0% | 4,2% |
| FRF | 2,4% | 1,8% | 1,4% | 1,6% | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — |
| CHF | 0,3% | 0,2% | 0,4% | 0,3% | 0,2% | 0,3% | 0,3% | 0,4% | 0,2% | 0,2% | 0,1% | 0,2% | 0,2% | 0,1% | 0,1% | 0,1% | 0,1% | 0,3% | 0,3% | 0,3% | 0,3% | 0,2% |
| CNY | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — | 1,1% |
| Egyéb | 13,6% | 11,7% | 10,2% | 6,1% | 1,6% | 1,4% | 1,2% | 1,4% | 1,9% | 1,8% | 1,9% | 1,5% | 1,8% | 2,2% | 3,1% | 4,4% | 5,1% | 6,3% | 6,5% | 6,9% | 6,9% | 6,4% |
Források:
| ||||||||||||||||||||||
A de-dollárizáció az amerikai dollár leváltásának folyamata a nemzetközi elszámolásokban.
A 2000-es évek vége óta, a gazdasági világválság következtében Kína [ 4] és Oroszország elkezdte felvetni a világvaluta szerepének sürgős felülvizsgálatát [5] . A 2010-es években a folyamat felgyorsult (többek között az amerikai szankcióháború aktív fejlődése miatt ). 2020-ban az euró lett a leggyakrabban használt pénznem a globális fizetéseknél, és 2013 februárja óta először előzte meg a dollárt a nemzetközi fizetések népszerűsége terén [6] . [7]
| Nemzetközi monetáris rendszerek és árfolyamrendszerek | |
|---|---|
| Monometalizmus / Bimetallizmus | Ezüststandard (16-19 . század) → Béna valuta (19. század) → Aranystandard (1717-1944) → |
| Nemzetközi Valutarendszerek | → Bretton Woods-i valutarendszer (1944-1971) → Jamaicai valutarendszer (1976-jelenleg) |
| Európai Monetáris Rendszer | |
| Nemzetközi pénzintézetek | |
| Fix / Lebegő árfolyam |
|
Monetáris politikai eszközök | |
| Lásd még | |