Babur-név

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2014. március 4-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzésekhez 94 szerkesztés szükséges .
Babur-név
بابر نامہ
Műfaj önéletrajz
Szerző Babur
Eredeti nyelv törökök
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

"Babur-név" ( chagat.  بابر نامہ ; "Babur könyve" vagy "Babur feljegyzései" ) - Zahir ad-din Muhammad Babur ( 1483-1530 ) , a Mogul Birodalom alapítójának , Tamerlane leszármazottjának emlékiratai . Csagatáj nyelven íródott , akkoriban " türki "-nek hívták; ugyanakkor a perzsa nyelven külön kifejezések és költői betétek vannak .

Cím

A „Babur-név” elterjedtsége ellenére valószínűleg magának a szerzőnek volt az ötlete, hogy művét „Wakai”-nak ( arab. وقائع , waqā'iʿ „Események”) nevezze el, és a Birodalom későbbi uralkodói elnevezték. „Wāqiʿāt-i Bāburī – Könyv a török ​​nyelvről, maga Őfelsége írta” [1] . Az irániasított Babur-név az akkoriban elterjedt hagyománynak megfelelően csak később jelenik meg az önéletrajznak a Chagatai eredetiről perzsára történő fordításaiban.

Tartalom

A bemutató a 12 éves ferganai Babur csatlakozásával kezdődik . Babur első személyben írja le első lépéseit és kudarcait, köztük Szamarkand elvesztését . Élete 23. évének elején Babur elhagyta Ferganát és dél felé vette az irányt. Azt fontolgatta, hogy Khorasanba költözik . Kezdetben csak 200 harcos kísérte. Egyik állomása Gissar volt , majd 1504 -ben Kunduzon át Kabulba ment . Mivel a helyi uralkodó, Mukim harc nélkül feladta Kabult, megengedték neki, hogy apjához menjen Kandahárba . A Kabulban letelepedve Babur földeket osztott ki Ghazniban , Kunarban és Nangarharban támogatóinak . Babur az első évektől fogva szembeszállt a kazárok lázadásával nyugaton és az afgánokkal keleten. Egy régi ellenfél, Muhammad Sheibani sikerei arra kényszerítették Baburt, hogy 1507 -ben Nangarharon át Hindusztán irányába induljon. Amikor azonban a fenyegetés elmúlt, és Muhammad Sheibani elhagyta Kandahárt, Babur visszatért Kabulba, ahol 1508 tavaszán megszületett fia , Humayun .

Babur életéről és tevékenységéről az 1508-tól 1519-ig tartó időszakra vonatkozóan nincs információ a "Babur-névben", amely akár a szerző döntésével, akár e rész elvesztésével, vagy a későbbi időszakok szándékos megsemmisítésével kapcsolatos.

1525 végén Babur a 12 000 fős hadsereg élén hadjáratot indított Hindusztánban, lefelé haladva a Kabul folyón . Miután átkelt az Induson, serege elérte Sialkotot . A hadjárat legnagyobb csatája a Panipat melletti győztes csata volt a helyi Ibrahim szultán ellen . 1526 májusában Babur már Agrában tartózkodott , ahol megszerezte a híres gyémántot , és Ibrahim szultán palotájában telepedett le.

Babur emlékirataiban szerény, magányos, egyszerű emberként jelenik meg a hétköznapokban, ugyanakkor Babur narrációjában a lehető legrosszabb színben engedi ábrázolni magát [2] .

Babur a közép-ázsiai kultúra magasan képzett hordozója volt. Feljegyzései az általa meglátogatott országok története, élete, növény- és állatvilága iránti érdeklődését tükrözik, és nagy történelmi és irodalmi értékkel bírnak.

Fordítások és kiadások

A "Babur's Notes" már a nagy mogulok korában referenciakönyvként szolgált a császárok számára, fárszira fordították és gazdagon illusztrálták az indiai miniatúrák legjobb mesterei által .

I. Nagy Akbar , Babur unokája elrendelte, hogy a művet lefordítsák perzsára, és számos miniatúrával illusztrálják.

Az európai kultúra iránti munka iránti érdeklődés a 18. században kezdődött. A "Babur-név" első részleges fordítását 1705-ben Witsen készítette Hollandiában . Oroszországban a "Babur-nevet" először I. Ilminsky adta ki 1857 - ben a lista szerint, amelyet Timur Pilátus szerzett meg 1714 -ben Buharában .

Eddig az emlékművet a világ mintegy 25 nyelvére fordították le, beleértve az oroszt is ( M. A. Salye fordítása , 1958-ban és 1993-ban Taskentben ).

A Szovjetunióban 1970-ben megjelent a „Bobirnoma rasmlari” („Miniatűrök Babur-névhez”) című könyv - egy üzbég, orosz és angol nyelvű illusztrált album (az USZSZK rajongói kiadója ).

Babur-név földrajza

Ferghanától keletre a szerző Kashgart , nyugatra pedig Szamarkandot ( Maverannahr földjének fővárosát ) helyezi el. Ferghanától északra találhatók a mongolok által elpusztított területek, délen pedig Badakhshan . Badakhshantól délre Kafírisztán volt . Ferghana fővárosát Andijannak , a fő folyót pedig Seyhunnak nevezi . A Bara-Kukh-hegyet Ferghana környékén említik .

A városok közül említik Osh és Khojent , valamint Buhara , Taskent , Isfara , Margilan , Termez , Herat , Kunduz és Kabul is . Kabult leírva Babur Kunduzt és Andarabot helyezi el tőle északra , amelyeket a hindukus választ el, Pesawart keletre , Afganisztánt pedig délre ( Kandahár központjában ). Kabult a Khorasan és Hindusztán közötti karavánutak kereszteződésének nevezik . Itt lovakkal, bikákkal, szövetekkel, cukornáddal és gyógyszerekkel kereskednek.

Babur Fergana fő lakosságának a törököket nevezi , akiknek nyelve hasonló az alisher navoi nyelvéhez, de tőlük nyugatra perzsa ajkú sartok élnek . Külön említi a "türkmén kipcsakokat ", az üzbégeket és a mogulokat . A Kabul környékén élő népek közül Babur az afgánokat , aimaksokat , pasájokat , tadzsikokat , arabokat , törököket , sartokat , kazárokat nevezi meg .

Az említett állatok közül fácánok , sólymok , csirkék , kutyák , libák , rókák , vaddisznók , lovak , kulánok , tevék , juhok , szarvasok , nyulak és kígyók találhatók . Hindusztán egzotikus világát leírva Babur majmokat és repülő rókákat nevez meg .

Növényekből: tulipán , dinnye , mandula , szilva , sárgabarack , szőlő , birs , alma , cseresznye , őszibarack , gránátalma és platánfák . Az Indus-völgy déli országainak leírása során megemlíti a narancsot , a citromot , a banánt és a datolyapálmát is . Amikor Kafiristánt írja le, fenyőt, cédrust és tölgyet ír le .

Az Indus folyó túloldalán fekvő Hindusztán (India) leírása Babur a Kasmír-hegységre (a Hindu Kush kiterjesztése ) hívja fel a figyelmet , amely Bengálig nyúlik . A hegyeken túl fekszik Tibet . Babur az elefántot India nevezetes állatának nevezi . Leírja az orrszarvút , a rövidlábúat , a nilgait , a krokodilt ( vízioroszlánt ) és a majmokat ( bandar ).

Kiadások

Oroszul

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Dale, Stephen Frederic. A nyolc paradicsom kertje: Babur és a Birodalom kultúrája Közép-Ázsiában, Afganisztánban és Indiában (1483-1530). - Leiden, Boston: Koninklijke Brill NV, 2004. - P. 23. - ISBN 90-04-13707-6 .
  2. ↑ Berensten, Wali. Mogul Birodalom . - Moszkva: AST: Astrel, 2005. - S.  23 . — ISBN 5-17-031032-3 .

Linkek