Humayun
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. október 12-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .| Nasir al-Din Muhammad Humayun | |
|---|---|
| نصيرالدين محمد همايون | |
| Humayun, a miniatűr "Darbar Humayun" részlete, Akbarnameh, 1602-1604, British Library | |
|
Padish a Mogul Birodalomból |
|
| 1530. december 26. – 1540. május 17 | |
| 1555. február 22. – 1556. január 27 | |
| Előző | Babur |
| Utód | Akbar I |
| Születés |
1508. március 17. Kabul |
| Halál |
1556. január 27. (47 évesen) Delhi |
| Temetkezési hely | Humayun sírja , Delhi |
| Nemzetség |
1) Timuridák 2) Baburidák |
| Apa | Babur |
| Anya | Maham Begum [d] |
| Házastárs | Hamida Banu Begum |
| Gyermekek | fiai: Akbar I és Muhammad Hakim Mirza , valamint 2 lányuk |
| Oktatás | |
| A valláshoz való hozzáállás | iszlám , szunnita |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Humayun (teljes nevén Nasir-ad-din Muhammad Humayun ; 1508. március 6., Kabul – 1556. január 27. , Delhi ) államférfi, Timur leszármazottja, a Mogul Birodalom második padisája, Babur fia és Akbar apja . .
Életrajz
1530-ban Humayun örökölte apja, Babur indiai birtokait. Az afgánok és rádzsputok feletti uralma mulandó volt, és Bahadur Shah gudzsaráti szultána nyíltan behatolt a fiatal padisah birtokába, és 1531 -ben elfoglalta Malawát . 1535- ben Humayun csapatai elfoglalták Gudzsarátot, de a háború Bahadur Shah két évvel későbbi haláláig tartott.
Eközben Humayunt kihívta Babur korábbi hadvezére, Sher Khan, aki Sher Shah néven Bihar uralkodója lett . Korábban Humayun legyőzte Chunar ostrománál, 1531-ben, de idővel Sher kán zászlaja alá gyűjtötte a Mogul dinasztia hatalmával elégedetlen pastu afgán törzseket, és segítségükkel 1538-ra megszerezte Bengália uralmát . A bengáli szultán, Mahmud Shah Humayunba menekült, aki hamarosan egy lenyűgöző sereg élén megszállta Bengáliát, és visszafoglalta fővárosát, Gaurt. Kilenc hónappal később azonban Humayun elhagyta Bengáliát, és Sher Khan ismét támadásba lendült.
A Chausa-i ( 1539. június 27. ) és a Kanauj melletti ( 1540. tavaszi ) vereség után Humayun Delhit és Agrát elhagyva kénytelen volt átengedni indiai birtokait Sher Shahnak, és megmentést keresni, először Lahore -ban, majd Szindhban , ahol fia. Akbar született, majd Marwarban , de az utolsó Maldev Rathore hindu uralkodója átment Sher Shah oldalára. Humayun még tovább vonult vissza Kabulba és Kandahárba , abban a reményben, hogy onnan visszaszerzi trónját. Ehhez azonban nem járult hozzá a három testvére közötti feszült kapcsolat, így Humayunnak Iránban kellett menedéket keresnie.
1544-ben felvette a Safavid Shah Tahmasp I támogatását , amiért cserébe át kellett térnie a szunnizmusról a síizmusra . A következő évben Sher Shah-t a saját hadianyag-robbanása ölte meg, miközben ostromolta Kalanjar erődjét , és Humayun hadjáratba kezdett, hogy visszatérjen Indiába. Kezdetben elvette Kandahart és Kabult testvérétől, Kamran Mirzától . 1545-1550-ben, a Kamránnal vívott küzdelem során kétszer is el kellett hagynia Kabult.
Sher Shah halála után örökösei veszekedtek egymással, amit Humayun nem mulasztott el kihasználni. 1555 februárjában birtokba vette Lahore -t, és miután legyőzte III. Sikandar Shah szurida uralkodót , júliusban visszaszerezte Agrát és Delhit .
Humayun fogadta Seydi Ali Reis oszmán expedícióját . Sok őséhez hasonlóan Humayun is részes volt az asztrológiában és a csillagászatban . Egy nap, amikor egy halom könyvvel jött le a könyvtárból, megszólalt az adhan . A jámbor uralkodó megpróbált letérdelni, de belegabalyodott a ruha szegélyébe, és fejjel lefelé gurult a lépcsőn. Néhány nappal később belehalt fejsérülésébe.
Humayun életének leírását nővére, Gulbadan Begim állította össze . Humayun delhi síremléke a Tádzs Mahal prototípusa, amelyet dédunokája, Shah Jahan épített, és a világörökség része .
Adminisztratív tevékenységek
Apjával és fiával ellentétben Humayunnak nem volt kiemelkedő adminisztrációs képessége. Humayun, akit jobban lenyűgözött a perzsa költészet , mint a kormányzat bonyolultsága, rendkívül váratlan költői formákba öltöztette szervezeti megfontolásait. Ennek szembetűnő példája a Humayun által létrehozott kormányszervezet, amely négy részlegből állt: a "Tűzügyi Osztályból", amely katonai kérdéseket vezetett; „Vízosztály”, amely az öntözés megszervezését és a bíróság borellátását biztosította; a „Földhivatal”, amely az állami földek adózásával és kezelésével foglalkozott - khalisa ; "Légi Osztály", amely a muszlim papság ügyeiért, az udvari költészetért és a történetírásért felelt [1] .
Tudományos tevékenység
Egyes források szerint Humayun csillagászattal is foglalkozott [2]
Feleségek és gyerekek
Különböző feleségektől Humayunnak 4 fia és 8 lánya volt, akik közül sokan korán vagy csecsemőkorukban meghaltak [3] :
- (kb. 1527 óta) Bega-begum Sahiba (Haji-begum) (1511-1582), a padisah főfelesége, Jadgar Mirza Tagai lánya;
- Shahzade Alaman Mirza (szül. 1528, csecsemőkorában halt meg)
- (1539-ig) Gulbarg-begum Sahiba (megh. 1543 után), Haji Nizam ad-din Ali Barlas Khalifa, Padisah Babur vezírének lánya;
- (vel ????) Banu Begum Sahiba ;
- (1541 óta) Nawab Hamida Banu Begum Sahiba (Nawab Haji Begum, Mariam Makani) (1527-1604), Mohamed próféta Ali-Akbar Dzsami sejk Szahoba-társának leszármazottjának lánya;
- padisah Jalal ad-din Muhammad Akbar I (1542-1605)
- (1546 óta) Mah-i-Kuchuk-begum Sahiba (megölték 1564-ben), Bairam-oglan argun nővére;
- Shahzade Muhammad Farrukh-Fal Mirza (1547-1553)
- Shahzade Muhammad Hakim Mirza (1553-1585), kabuli subadar (1556-1581)
- (1552 előtt), Shahzada Khanum , a Timurid Sulaiman Shah Mirza lánya , Amir Badakhshanból;
- (1556-ig) a mevati Jamal kán legidősebb lánya .
A kultúrában
Humayun a 2021-es Empire című indiai televíziós sorozat szereplője lett .
Jegyzetek
- ↑ Kelet története. T. III. Kelet a középkor és az újkor fordulóján. 16-18. században (főszerkesztőbizottság, amelynek elnöke R.B. Rybakov). - Moszkva: Kiadó "Kelet Literature" RAS, 2000. - P. 151. - 696 p. - (Tudományos publikáció). — ISBN 5-02-018102-1 .
- ↑ B.V. Norik. századi közép-ázsiai irodalomtörténészek élete és munkássága. Hasana Nisari és Mutribi Samarkandi // KELET ÍRÁSOS MŰEMLÉKEI 1(2) 2005. tavasz-nyár. p. 183-216
- ↑ A rész a The Timurid Dynasty// www.royalark.net -en alapul
Irodalom
- Gascoigne B. Nagy mogulok. - M. 2004.
- Kelet története. T. III. Kelet a középkor és az újkor fordulóján. 16-18. században (főszerkesztőbizottság, amelynek elnöke R.B. Rybakov). - Moszkva: "Kelet Literature" RAS Kiadó, 2000. - S. 151-153. — 696 p. - (Tudományos publikáció). — ISBN 5-02-018102-1 .
- Humayun életrajza (Humayun-név)
- India Cambridge története. — Vol. III és IV, törökök és afgánok, valamint a mogul időszak. — Cambr. , 1928.
- Banerji SK Humayun Badshah. Humphrey Milford Oxford University Press.
| Padishah a Mogul Birodalomból | ||
| Előd: Babur |
1530-1540 1555-1556 _ _ _ _ |
Utóda: Akbar I |
 Szótárak és enciklopédiák | ||||
|---|---|---|---|---|
| Genealógia és nekropolisz | ||||
| ||||
| Humayun - ősök | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||