X. Alfonz kasztíliai | |
---|---|
spanyol Alfonso X de Castilla | |
| |
Kasztília és León királya | |
1252. május 30. – 1284. április 4 | |
Koronázás | 1252. június 1 |
Előző | III. Ferdinánd Szent |
Utód | Kasztíliai Sancho IV |
németország antiking | |
1257-1273 április 1 _ | |
Előző | Vilmos |
Utód | Rudolf I |
Születés |
1221. november 23. Toledo |
Halál |
1284. április 4. (62 évesen) Sevilla |
Temetkezési hely | sevillai katedrális |
Nemzetség | Burgund dinasztia |
Apa | III. kasztíliai Ferdinánd |
Anya | Elizabeth Hohenstaufen |
Házastárs | Aragóniai Violanta |
Gyermekek |
fiai: Fernando, Ferdinand de la Cerda , Sancho IV , Pedro , Juan , Jaime lányai: Berengaria, Beatrice , Leonora, Constance, Isabella, Violanta köcsögök: fia: Martin lányai: Beatrice , Urraca |
Tevékenység | csillagászat és történelem |
A valláshoz való hozzáállás | katolicizmus |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
X. kasztíliai Alfonz ( spanyol Alfonso X de Castilla ) vagy Alfonso X the Bölcs , vagy röviden Bölcs Alfonz ( spanyol Alfonso X el Sabio ) ( 1221. november 23. , Toledo – 1284. április 4. , Sevilla ) - Kasztília és León királya 1252 -től 1284- ig . III. kasztíliai Ferdinánd és Hohenstaufen Erzsébet legidősebb fia , Sváb Fülöp lánya . A királyt tanult Alfonsznak vagy Asztron Alfonznak is hívták.
Alphonse, aki 1252-ben lett Kasztília és León királya, nem tudta befejezni a keresztes hadjáratot, amelyet apja, III. Ferdinánd indított a mórok ellen Dél-Spanyolországban.
1257. április 1-jén Bölcs Alfonz Németország királya lett, de soha nem látogatta meg új királyságát. Közel 20 évet töltött a német nemzet Szent-római császárává , szembeszegülve az angol követelő Richarddal, Cornwall grófjával , mígnem 1272 -ben meghalt, és X. Gergely pápa rávette Alphonse-t, hogy mondjon le követeléséről.
1270- ben X. Alphonse megalapította a Spanyol Boldogságos Szűz Mária Rendet azzal a céllal, hogy megerősítse Kasztília és León tengeri határainak védelmét.
1275-ben meghalt a király legidősebb fia, Infante Fernando. Az új törvénykönyv szerint a legidősebb unoka, Alphonse lett a trónörökös , míg a régi kasztíliai szokások szerint a király második fia, Sancho lett a trónörökös . A nemesek követeléseinek engedve Alfonso Sanchót ismerte el örökösnek, de Fernando özvegye, Blanca ezzel nem értett egyet . Bátyjához, III. Merész Fülöp francia királyhoz fordult segítségért , aki hadsereget küldött Spanyolországba, amely több éven át pusztította Kasztília Navarrával határos vidékeit. Alphonse-nak engedményeket kellett tennie, és unokájának külön királyságot, Jaen királyságot kellett kiosztania , amely Kasztíliának volt alárendelve. Sancho azonban ellenezte az ilyen felosztást. Összeveszett apjával, és 1281-ben nyílt háború tört ki köztük. A nemesség nagy része az Infante oldalára állt.
A Cortes, akik 1282-ben Valladolidban találkoztak, Alfonsót leváltották, és átadták a trónt Sanchónak. Válaszul a király megátkozta fiát, megfosztotta tőle az öröklési jogot, és a mórokhoz fordult segítségért, akik a franciákkal együtt elkezdték pusztítani Kasztíliát. A háború közepén Alphonse megbetegedett és meghalt. Akaratával tovább zavarta a helyzetet. Második unokáját, Fernandót Kasztília trónörökösévé nyilvánította, kisebb fiainak pedig külön királyságot adott, Sevillát , Badajozt és Murciát .
Alphonse X alatt törvénygyűjteményt adtak ki, és csillagászati táblázatokat állítottak össze, "Alphonse" néven . Ő kezdeményezte a törvénykönyv összeállítását - "Hét törvényszakasz", valamint Spanyolország történelmét, az első ilyen spanyol nyelvű műveket (castellano), és ezeken kívül tudományos szövegek fordítását arabról spanyolra. .
A király költőként is vonult be a történelembe, a portugál irodalomkritikusok "középkori trubadúrnak" nevezik [1] , unokája, I. Dinis portugál király "trubadúrkirályként" vált híressé. X. Alfonz uralkodása alatt állították össze a Szűz Máriáról szóló Cantig- . Joseph F. O'Callaghan amerikai spanyol spanyol galíciai-portugálul idézte X. Alfonz prológusának egy részét , amelyben maga a király Szűz Mária trubadúrjának vallotta magát: " quero seer oy mais seu trobador " ( Prólogo ) [2] . Ezeknek a kódexeknek a szerzői kérdését még vitatják a szakértők. A modern tudósok azt sugallják, hogy maga a király nyolc-tíz kantigát komponált ezekből az antológiákból. Walter Mettmann német középkor-filológus , a Kantig Szűz Máriáról című modern kritikai kiadásának kiadója úgy vélte, hogy három-hat költő vett részt a kódexek megalkotásában , amelyek dalait CSM latin betűkkel jelölik. de a szövegek többsége az egyik szerző – galíciai trubadúr és Airas Nunes ( Airas Nunes ) pap [3] [4] tollától származott . Mettemann szerint a kasztíliai király a valóságban csak körülbelül 10 canti szöveget írt, amelyek másokhoz képest stílusban és tárgyban különböznek egymástól. Mások is az ő irányításával születhettek [4] . O'Callaghan feljegyzései szerint minden valószínűség szerint Alfonso X kilenc énekszót írt, amelyekben ő maga beszélt első személyben (CSM 169, 180, 200, 209, 279, 300, 360, 401, 406) [5] .
A felsoroltakon kívül a királynak tulajdonítják a galíciai-portugál nyelvű világi cantigákat. A " Nemzeti Könyvtár daloskönyve" és a "Vatikáni énekeskönyv" ( Cancioneiro da Vaticana ) középkori gyűjteményében X. Alfonz Bölcs 44 énekét őrizték meg: 3 vers a szerelemről, 34 gúny és rágalmazás, 2 dicsérő ének. , 4 tensons , 1 sirventa , és a másikról szóló 1 vers szerzője megkérdőjeleződik [1] .
1283-ban a király udvarában gazdagon díszített kéziratot állítottak össze , amely a "Játékok Könyve" ( spanyolul: Libro de los juegos ) néven ismert, mintegy száz sakkfeladatot és a játékszabályok leírását tartalmazza. az arab shatranj fokozatos átalakulása tulajdonképpeni sakkká [6] .
Róla nevezték el az Alphonse krátert a Holdon .
Alphonse-ról nevezték el:
Felesége: 1249. január 19-től Aragóniai Violanta (kb. 1236-1301), I. Jaime Aragóniai Hódító király és Yolande magyar lánya . A feleség fiatal kora miatt a befejezés elmaradt, de aztán a párnak 12 gyermeke született.
Ezen kívül Alphonse X-nek több törvénytelen gyermeke is volt.
A Maria Alfonso de Leónnal való kapcsolatból :
Az Elvira Rodriguez de Villadával való kapcsolatból :
A Maria Gillen de Guzmannel való hivatkozásból :
Ismeretlen szerelmesektől:
Alfonso X - ősök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Fotó, videó és hang | ||||
---|---|---|---|---|
Tematikus oldalak | ||||
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
Genealógia és nekropolisz | ||||
|
Asztúria , León , Kasztília és Galícia királyai | ||
---|---|---|
Asturias: Pelayo és Peres | ||
Asztúria, Leon és Galícia: Peresz |
| |
Leon és Galícia: Peresz | ||
Kasztília, Leon és Galícia: Jimenez |
| |
Kasztília, Leon és Galícia: burgundok |
| |
Kasztília és León: A burgundok | ||
Kasztília és León: Trastamara |
Németország uralkodói | |
---|---|
Kelet-Frank Királyság (843-919) Német Királyság (919-962) | |
Német Királyság a Szent Római Birodalomban (962-1806) |
|
Rajnai Konföderáció (1806-1813) | |
Német Szövetség (1815-1848) | |
Német Birodalom (1848-1849) |
|
Német Szövetség (1850-1866) | |
Északnémet Konföderáció (1867-1871) | |
Német Birodalom (1871-1918) | |
Németország antikirályai vagy névleges királyai dőlt betűvel vannak szedve |
Az Ibériai-félsziget trubadúrjai | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Kéziratok | |||||||
A provence -i iskola szerzői |
| ||||||
A galíciai-portugál iskola szerzői |
| ||||||
Kapcsolódó cikkek |