Csecsenföld közigazgatási-területi felosztása az Oroszországi Csecsen Köztársaság területi szervezete .
A "Csecsen Köztársaság közigazgatási-területi szerkezetéről" szóló törvény és a Csecsen Köztársaság közigazgatási-területi egységeinek nyilvántartása szerint a régió a következő közigazgatási-területi egységeket foglalja magában [1] [2] :
A Csecsen Köztársaság alkotmánya szerint a régió 17 körzetet foglal magában , köztük a formálisan újraalkotott Galanchozhsky és Cheberloevsky kerületeket [3] [4] , amelyeket valójában soha nem szerveztek meg [2] .
Nem. | Név | OKATO kód |
közigazgatási központja |
---|---|---|---|
Köztársasági jelentőségű városok | |||
Argun | 96 402 | Argun | |
Groznij | 96 401 | Groznij | |
Gudermes | 96 404 | Gudermes | |
kerületek | |||
egy | Akhoj-Martanovszkij | 96 202 | Achkhoy-Martan |
2 | Vedensky | 96 204 | Vedeno |
- | Galanchozhsky [5] | Galanchozh | |
3 | Groznij | 96 207 | Tolsztoj-Jurta |
négy | Gudermeszkij | 96 210 | Gudermes |
5 | Itum-Kalinsky | 96 211 | Itum-Kali |
6 | Kurcsalovszkij | 96 212 | Kurchaloy |
7 | Nadterechny | 96 216 | Znamenszkoje |
nyolc | Naur | 96 222 | Naurskaya |
9 | Nozsáj-Jurtovszkij | 96 225 | Nozhay-Jurt |
tíz | Szernovodszkij | 96 231 | Sernovodskoe |
tizenegy | Urus-Martanovszkij | 96 234 | Urus-Martan |
- | Cheberloevsky [5] | Sharo-Argun | |
12 | Shalinsky | 96 237 | Kendők |
13 | Sharoisky | 96 291 | Himoy |
tizennégy | Shatoisky | 96 228 | Shatoy |
tizenöt | Shelkovskaya | 96 240 | Shelkovskaya |
Az önkormányzati struktúra részeként a köztársaság közigazgatási-területi egységeinek határain belül 2019. január 1-ig 238 község alakult [6] , köztük:
Nem. | Név | csecsen név | Zászló | Címer | Terület 2018 [8] , km² | Terület 2020 [9] , km² | Népesség, emberek (2021) | közigazgatási központja |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Önkormányzati területek | ||||||||
egy | Akhoj-Martanovszkij | Tekhya-Martanan kӀosht | 1131.02 | 753.21 | ↗ 97 298 [7] | Achkhoy-Martan falu | ||
2 | Vedensky | Vedanan klosht | 936.01 | 940.24 | ↗ 41 359 [7] | Vedeno falu | ||
3 | Groznij | Solzha-Glalin klosht | 1480,43 | 1236,26 | ↗ 84 348 [7] | Tolsztoj-Jurta falu | ||
négy | Gudermeszkij | Gumsan klosht | 708,72 | 728,23 | ↗ 176 134 [7] | Gudermes városa | ||
5 | Itum-Kalinsky kerület | Eaton-Khallan qosht | 1276,90 | 1245,92 | ↘ 6528 [7] | Itum-Kali falu | ||
6 | Kurcsalovszkij | Kurchaloin kӏosht | 410.18 | 417,86 | ↘ 118 338 [7] | Kurchaloy városa | ||
7 | Nadterechny | Terkan kosht | 883.16 | 955,45 | ↗ 66 340 [7] | Znamenszkoje falu | ||
nyolc | Naur | Nevran kosht | 2205.17 | 2204.32 | ↗ 59 388 [7] | stanitsa Naurskaya | ||
9 | Nozsáj-Jurtovszkij | Nazhi-Yurtan koosht | 628,93 | 628,81 | ↘ 54 273 [7] | Nozhay -Jurt falu | ||
tíz | Szernovodszkij | Ena-Khishkan kIosht | 358.17 | 368,53 | ↘ 28 230 [7] | Szernovodszkoje falu | ||
tizenegy | Urus-Martanovszkij | Khalkha-Martanan qosht | 649,15 | 1138,81 | ↗ 166 070 [7] | Urus-Martan városa | ||
12 | Shalinsky | Shelan kosht | 637.02 | 598,89 | ↗ 136 578 [7] | Shali város | ||
13 | Sharoisky | Sharoin kosht | 580,00 | 589,26 | ↘ 2875 [7] | Himoy falu | ||
tizennégy | Shatoisky | Shuytan klosht | 824,20 | 876.26 | ↘ 23 549 [7] | Shatoi falu | ||
tizenöt | Shelkovskaya | Shelkovskan kosht | 2994.12 | 3000.10 | ↘ 61 368 [7] | stanitsa Shelkovskaya | ||
városi kerületek | ||||||||
16 | Grozniy város | Solzha-Gaala | 324.15 | 360,78 | ↗ 328 533 [7] | Groznij város | ||
17 | Argun városa | Orga-Gála | 28.10 | 130.21 | ↗ 59 615 [7] | Argun városa |
Csecsenföld történelmi és földrajzi régiójának különböző történelmi korszakaiban a terület felosztásának különféle formáit nyomon követték: etnoszociális, esetleg taip kifejezéssel a régi orosz források és a későbbi orosz nyelvű "társadalmak" Nakh "földje" tanulmányok; az észak-kaukázusi imamat naibsztói közül néhány teokratikus iszlám körzet ; az Orosz Birodalmon belüli területek - a csecsen és részben a szunzsa kozák körzet ; a Szovjetunió részeként - a Csecsen NO , a Csecsen Autonóm Terület, a Csecsen-Ingus Autonóm Terület keleti részének és a Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság körzetei és régiói ; az Orosz Föderáció részeként – a modern Csecsen Köztársaság köztársasági jelentőségű kerületei és városai .
A politikai közigazgatási-területi felosztáson kívül számos történelmi és földrajzi exotoponimát is feljegyeztek Csecsenföldön - Kis- és Nagy-Csecsenföld , Hegyvidéki és Sík-Csecsenföld, Piemont-Csecsenföld, Priterechye . Számos kutató külön kiemeli a Terek-Sunzha és Terek-Sulak folyók területeit, néha tudományos munkákban külön írják le a Sunzha-völgyet vagy a Terek-völgyet - ezek a történelmi és földrajzi objektumok részben Csecsenföldön is találhatók.
1965. január 15-én a Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság része volt Acshoj-Martanovszkij, Vedenszkij , Groznij , Gudermeszkij, Malgobekszkij , Nadterecsnij , Nazranovszkij , Naurszkij , Nozsaj - Jurtovszkij , Szovetszkij , Szunszkij Szunszkij járás valamint a köztársasági alárendeltségű városok Groznij , Gudermes és Malgobek [10] .
1989-ben a Szovjetszkij kerületet átkeresztelték Shatoysky-ra. 1990 -ben megalakult az Itum-Kalinsky kerület , és Argun köztársasági alárendeltségű város lett.
Amikor a Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot 1992-ben Csecsenföldre és Ingusföldre osztották, Malgobekszkij, Nazranovszkij, a Szunzsenszkij körzet egy része és a köztársasági alárendeltségű Malgobek városa ez utóbbihoz került. 1995-ben Kurcsalojevszkij és Sarojszkij körzet alakult Csecsenföldön [11] .
1999-ben az Orosz Föderáció kormánya CTO-t indít az észak-kaukázusi régió területén (második csecsen háború, 1999-2009) , amelynek aktív szakasza 1999-2000-re esik, és a szeparatista rezsim felszámolásához vezet . a CRI [12] .
2001-2003-ban a csecsen radikális mozgalom folytatja tevékenységét, végül a szabotázs és terrorista taktikák felé fordult, és fokozatosan elvesztette tevékenységének politikai uralmát. Ennek fényében Csecsenföldön megerősödnek azok a struktúrák és erők, amelyek lojálisak az orosz államhoz, és a szecessziós mozgalom aktív ellenfeleivé váltak. A Csecsen Köztársaság státuszának problémája 2003-2004-re kikerül a jelenlegi politikai napirendből – a köztársaság visszatér az Orosz Föderáció politikai és jogi terébe, és az Orosz Föderáció alanyaként , választott hatóságokkal és eljárási szabályokkal foglal helyet. jóváhagyott Alkotmány [12] . Csecsenföldön azonban még 2008-ban sem léteztek önkormányzatok, helyette állami hatóságok léptek fel [K. 1] .
2008. június 26-án az Orosz Föderáció Elnöki Adminisztrációjának vezetője S. E. Naryskin és első helyettese , V. Ju. Szurkov Groznijba érkezett, hogy részt vegyen a Csecsen Köztársaság kormányának a helyi önkormányzati kérdésekkel foglalkozó ülésén. . S. E. Naryskin a Csecsen Köztársaságban önkormányzatok megalakítását tűzte ki feladatul, amit legfeljebb másfél éven belül be kell fejezni, V. Ju. Szurkov pedig azt mondta, hogy ez lesz a Csecsen Köztársaság helyreállításának utolsó szakasza, amely után az Orosz Föderáció leghétköznapibb régiójává válik [13] . Ezzel kapcsolatban R. A. Kadirov csecsen köztársasági elnök megbízásából a köztársaság hatóságai eljárást kezdeményeztek a települések határainak megállapítására (az Orosz Föderáció » [14] sz. törvényével összhangban ) [ 15] . Az 1. összehívású Csecsen Köztársaság parlamentjének képviselői , közvetlenül az önfeloszlatás előtt, egyszerre tíz törvényt fogadtak el a köztársasági önkormányzatokról [16] .
2019. december 11-én a Csecsen Köztársaság Szunzsenszkij kerületét Szernovodszkij kerületre keresztelték [17] .
2020. január 1-jén megváltoztak a csecsenföldi körzetek és városi körzetek határai, beleértve a Groznij körzetből kizárt 10 vidéki település területét Groznij város és Argun városi körzeteinek javára , valamint az Urus-Martan , Achkhoi-Martan és Shatoi körzetek . Ezenkívül a Bamut vidéki települést az Achkhoy - Martan körzetből a Szernovodszki körzetbe , az Ilskhan-Jurt vidéki település területét pedig a Gudermes körzetből a Kurcsaloevszkij körzetbe helyezték át . Az Achkhoi-Martan körzet Staro-Achkhoi vidéki településének lakatlan részei az Urus-Martan és Shatoi körzetekbe tartoznak [18] .
2021. június 21-e óta a Groznij városi körzet közigazgatási központja Tolsztoj-Jurt faluba került [19] .
Csecsenföld | |
---|---|
Városok | Argun ( MO ) Groznij (főváros) Gudermes Kurchaloy Urus-Martan Kendők |
kerületek | Akhoj-Martanovszkij Vedensky Groznij Gudermeszkij Itum-Kalinsky Kurcsalovszkij Nadterechny Naur Nozsáj-Jurtovszkij Szernovodszkij Urus-Martanovszkij Shalinsky Sharoisky Shatoisky Shelkovskaya |
Történelmi kerületek | Galanchozhsky Cseberljevszkij |
Az Orosz Föderáció alanyainak közigazgatási-területi felosztása | |
---|---|
Ismétlés. | |
A szélek | |
Vidék |
|
Városok | |
Egy régió | |
A. env. | |
|